Nnwom 108

1 Dawid dwom. Ao Onyankopɔn, mʼakoma atɔ me yam; mede me kra nyinaa bɛto wʼayɛyie dwom.

Ének. Zsoltár Dávidtól. Szilárd a szivem, oh Isten, hadd énekelek, hadd zengek – méltóságom is!

2 Monyane, sankuo ne bɛnta! Mɛnyane anɔpahema.

Ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!

3 Ao Awurade, mɛkamfo wo wɔ aman no mu; mɛto wo ho dwom wɔ nnipa no mu.

Magasztallak téged népek közt, Örökkévaló, és zengek neked a nemzetek közt.

4 Wʼadɔeɛ so, ɛkorɔn sene ɔsoro; wo nokorɛdie duru ewiem.

Mert nagy az egeken felül szereteted s a felhőkig igazságod.

5 Ao Onyankopɔn, ɛsɛ sɛ wɔma wo so tra ɔsoro, na ama wʼanimuonyam aba asase nyinaa so.

Emelkedjél az egek fölé, oh Isten, s az egész föld fölé dicsőségeddel!

6 Fa wo nsa nifa gye yɛn na boa yɛn, na ama wɔn a wodɔ wɔn no anya nkwa.

Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!

7 Onyankopɔn akasa afiri ne kronkronbea sɛ, “Nkonim mu na mɛkyɛ Sekem mu na masusu Sukot Bɔnhwa.

Isten beszélt szentségében: hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.

8 Gilead yɛ me dea; Manase nso saa ara; Efraim yɛ me dadeɛ kyɛ, Yuda yɛ mʼahempoma.

Enyém Gileád, enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvény-pálczám.

9 Moab yɛ me dwaresɛn, Edom so na meto me mpaboa guo; Filistia so na mebɔ ose.”

Móáb mosdómedenczém, Edómra vetem sarumat, Peléset fölött riadozom.

10 Hwan na ɔde me bɛkɔ kuropɔn a wɔabɔ ho ban no mu? Hwan na ɔbɛdi mʼanim akɔ Edom?

Ki vezet engem az erősített várba, ki vezérel engem Edómig?

11 Ao Onyankopɔn, ɛnyɛ wo na woapo yɛn? Wo ne yɛn nsraadɔm renkɔ ɔsa bio anaa?

Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!

12 Boa yɛn tia ɔtamfoɔ no, na ɔdasani mmoa nka hwee.

Adj nekünk segítséget a szorongatótól, hisz hiábavaló embernek segedelme.

13 Onyankopɔn wɔ yɛn afa yi, yɛbɛdi nkonim, na ɔbɛtiatia yɛn atamfoɔ so. Wɔde ma dwomkyerɛfoɔ no.

Istennel végzünk hatalmast, és ő letiporja szorongatóinkat.