< Hiob 5 >
1 “Wopɛ a frɛ, na hwan na ɔbɛgye wo soɔ? Akronkronfoɔ no mu hwan nkyɛn na wobɛkorɔ?
Kiálts csak, van-e, ki felel neked, s kihez fordulnál a szentek közül?
2 Ahisɛm kum ɔkwasea, na anibereɛ kum atetekwaa.
Mert az oktalant megöli a bosszúság, s az együgyűre halált hoz a vakbuzgalom.
3 Mʼankasa mahunu ɔkwasea a ɔrefefɛ, nanso, mpofirim, wɔdomee ne fie.
Én láttam az oktalant meggyökeredzeni, és rögtön megátkoztam hajlékát.
4 Ne mma ne banbɔ ntam ɛkwan ware, wɔdwerɛ wɔn wɔ asɛnniiɛ a wɔnnya ɔkamafoɔ.
Távol esnek gyermekei a segítségtől, összezúzatnak a kapuban és nincs mentő.
5 Deɛ ɛkɔm de noɔ no di ne nnɔbaeɛ, na ɔfa firi nkasɛɛ mu mpo, na deɛ osukɔm de noɔ no pere di nʼahodeɛ akyi.
A kinek aratását megeszi az éhező, tövisek közül is elveszi, és áhítja vagyonukat a hurok.
6 Ahokyere mmpue mfiri dɔteɛ mu na ɔhaw nso mmpue mfiri fam.
Mert nem a porból nő ki a baj, s nem a földből sarjad a szenvedés;
7 Nanso wɔwo nnipa to ɔhaw mu mpɛn dodoɔ a ogyaframa turi kɔ ɔsoro.
hanem az ember szenvedésre született, a mint a villám fiai magasba repülnek.
8 “Nanso sɛ ɛyɛ me a, anka mɛdwane atoa Onyankopɔn; na mede mʼasɛm ato nʼanim.
Azonban én Istenhez fordulnék, és az Istenhez intézném ügyemet.
9 Ɔyɛ anwanwadeɛ a wɔntumi nhwehwɛ mu, ne nsɛnkyerɛnneɛ a wɔntumi nkan ne dodoɔ.
A ki nagyokat tesz, kikutathatatlanul, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen.
10 Ɔtɔ nsuo gu asase so; na ɔde kɔ wira mu.
A ki esőt ad a földnek színére s vizet küld a térségek szinére,
11 Ɔde ahobrɛasefoɔ si deɛ ɛkorɔn, na ɔma wɔn a wɔdi awerɛhoɔ nya asomdwoeɛ.
hogy az alacsonyokat magasra tegye, s a búsulók segítségre emelkednek.
12 Ɔsɛe anifirefoɔ nhyehyɛeɛ, ma wɔn nsa si fam.
Megbontja a ravaszok gondolatait, s nem végeznek kezeik olyat, a mi valódiság.
13 Ɔkyere anyansafoɔ wɔ wɔn anifire mu, na ɔbɔ anitefoɔ nhyehyɛeɛ gu.
Megfogja a bölcseket ravaszságukban, s a ferdék tanácsa elhamarkodott;
14 Esum duru wɔn awia ketee; na wɔkeka owigyinaeɛ te sɛ anadwo.
nappal sötétségre találnak, és mint éjjel tapogatóznak délben.
15 Ɔgye ahiafoɔ firi afena a ɛhyɛ wɔn anomu; ɔgye wɔn firi ahoɔdenfoɔ nkyehoma mu.
Így megsegíti a kardtól, szájuktól, és az erősnek kezétől a szűkölködőt;
16 Enti, ahiafoɔ wɔ anidasoɔ, na ntɛnkyea ka nʼano to mu.
s lett remény a szegény számára, és a jogtalanság elzárta száját.
17 “Nhyira ne onipa a Onyankopɔn tene no, enti mmu Otumfoɔ ntenetene no animtiaa.
Íme boldog a halandó, kit Isten megfenyít, s a Mindenható oktatását meg ne vesd;
18 Ɛfiri sɛ, ɔno na ɔpira na ɔno ara akyekyere; ɔpira nanso ne nsa sa yadeɛ.
mert ő fájdít és bekötöz, sebet üt és kezei gyógyítanak.
19 Ɔbɛgye wo afiri ɔhaw ahodoɔ nsia mu; nson so, a bɔne biara renka wo.
Hat szorongatásban megment és hétben nem ér téged baj:
20 Ɛkɔm ba a, ɔbɛgye wo afiri owuo mu, na ɔko mu nso, ɔbɛgye wo afiri afena ano.
Éhségben megváltott a haláltól s háborúban kard hatalmától;
21 Wɔbɛbɔ wo ho ban afiri kasatwie ho na sɛ ɔsɛeɛ ba a, ɛnsɛ sɛ wosuro.
a nyelv ostora elől rejtve vagy s nem félsz pusztítástól, midőn jön;
22 Wobɛsere ɔsɛeɛ ne ɔkɔm; na ɛnsɛ sɛ wosuro asase so mmoa.
pusztításon s éhínségen nevetsz, s a föld vadjától nem kell félned,
23 Wo ne afuo so aboɔ bɛyɛ apam, na emu nkekaboa nso ne wo bɛtena asomdwoeɛ mu.
mert a mező köveivel van szövetséged s a mező vadja békére állott veled.
24 Wobɛhunu sɛ wo ntomadan wɔ banbɔ; na sɛ wosese wʼahodeɛ a, wobɛhunu sɛ hwee nyeraeɛ.
Megtudod, hogy béke a te sátorod; vizsgálod hajlékodat és nincs vétked;
25 Wobɛhunu sɛ wo mma bɛyɛ bebree; na wʼasefoɔ bɛdɔre sɛ ɛserɛ.
tudod, hogy sok a magzatod és sarjaid akár a földnek füve.
26 Wode ahoɔden bɛkɔ damena mu, te sɛ afiafi a wɔaboa ano wɔ otwa berɛ mu.
Erő teljében jutsz el sírhoz, a mint fölmén az asztag a maga idején.
27 “Yɛahwehwɛ yei mu, na ɛyɛ nokorɛ ɛno enti tie na fa toto wʼabrabɔ ho.”
Íme, ez az, a mit kikutattunk, így van, hallgass rá és ismerd meg te!