Hiob 27
1 Hiob toaa nʼasɛm so sɛ,
És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
2 “Sɛ Onyankopɔn te ase yi, ɔno a wammu me atɛntenenee, Otumfoɔ a wama madi me kra mu awerɛhoɔ;
Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
3 mmerɛ dodoɔ a nkwa wɔ me mu, na Onyankopɔn homeɛ wɔ me mu yi,
bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
4 mʼano renka amumuyɛsɛm, na me tɛkrɛma rentwa nkontompo.
nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
5 Merennye nto mu da sɛ deɛ woka no yɛ nokorɛ; merenka me mudie nhyɛ, kɔsi sɛ mɛwuo.
Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
6 Mɛkura me tenenee mu. Merennyaa mu; sɛ mete ase yi, me tiboa remmu me fɔ.
Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
7 “Ma mʼatamfoɔ nyɛ sɛ amumuyɛfoɔ, na wɔn a wɔkyiri me nyɛ sɛ atorofoɔ.
Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
8 Anidasoɔ bɛn na deɛ ɔnni nyamesu no wɔ wɔ ne wuo akyi, ɛberɛ a Onyankopɔn agye ne nkwa afiri ne nsam?
Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
9 Onyankopɔn tie ne sufrɛ ɛberɛ a amanehunu aba ne so anaa?
Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
10 Nʼani bɛgye wɔ Otumfoɔ mu? Ɔbɛsu afrɛ Onyankopɔn ɛberɛ biara anaa?
Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
11 “Mɛma mo Onyankopɔn tumi ho nkyerɛkyerɛ; meremfa Otumfoɔ no akwan nhinta.
Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
12 Mo ankasa moahunu yeinom nyinaa. Afei nsɛnhunu yi ase ne sɛn?
Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
13 “Yei ne deɛ Onyankopɔn ahyɛ ato hɔ ama omumuyɛfoɔ, agyapadeɛ a otirimuɔdenfoɔ nya firi Otumfoɔ nkyɛn:
Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
14 Sɛ ɔwɔ mma dodoɔ sɛn ara, wɔn hyɛberɛ ne akofena; na nʼasefoɔ rennidi mmee da.
Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
15 Ɔyaredɔm bɛsie wɔn a wɔbɛka wɔ nʼakyi, na wɔn akunafoɔ rensu wɔn.
maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
16 Ɛwom sɛ ɔhɔre dwetɛ te sɛ mfuturo na ɔboa ntoma ano sɛ dɔteɛ deɛ,
Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
17 nanso deɛ ɔpɛ gu hɔ no, ateneneefoɔ na wɔbɛfira na pɛpɛfoɔ no nso akyekyɛ dwetɛ no.
szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
18 Efie a ɔsi no te sɛ ananse afafa, ɛte sɛ pata bi a ɔwɛmfoɔ abɔ.
Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
19 Ɔda hɔ te sɛ ɔdefoɔ, nanso ɔrenna saa bio; ɔbɛte nʼani no na ne nyinaa atu ayera.
gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
20 Ahunahuna ba ne so sɛ nsuyire; ahum hwim no kɔ anadwo.
Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
21 Apueeɛ mframa soa no kɔ, na ɔnni hɔ bio; ɛtwe no firi ne teberɛ.
Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
22 Ɛbɔ no a ahummɔborɔ nni mu ɛberɛ a ɔredwane afiri ne tumi ase.
Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
23 Ɔde fɛ bɔ ne nsam na ɔpamoo no firi ne teberɛ.”
összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.
