Hiob 13
1 “Mʼani ahunu yeinom nyinaa, mʼaso ate, na ate aseɛ nso.
Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s meg értette.
2 Deɛ wonim no, me nso menim; wo nsene me.
Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.
3 Nanso mepɛ sɛ mekasa kyerɛ Otumfoɔ no na me ne Onyankopɔn toatoa adwene wɔ mʼasɛm ho.
Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.
4 Mode atorɔ mmom na afɔre me ho; mo nyinaa moyɛ ayaresafoɔ a mo ho nni mfasoɔ!
Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.
5 Sɛ mobɛyɛ komm koraa a ɛno na ɛbɛyɛ nyansa ama mo!
Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!
6 Afei montie mʼano asɛm; montie mʼanoyie.
Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.
7 Mobɛka amumuyɛsɛm ama Onyankopɔn anaa? Mobɛka nnaadaasɛm ama no anaa?
Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?
8 Mobɛkyea mo aso ama no? Mobɛka Onyankopɔn asɛm ama no anaa?
Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?
9 Sɛ ɔhwehwɛ mo mu a, ɛbɛsi mo yie anaa? Mobɛtumi adaadaa no sɛdeɛ modaadaa nnipa no anaa?
Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?
10 Sɛ mokyeaa mo aso wɔ kɔkoam a, sɛdeɛ ɛteɛ biara, ɔbɛka mo anim.
Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.
11 Nʼanimuonyam mmɔ mo hu anaa? Ne ho suro nntɔ mo so anaa?
Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?
12 Mo kasatɔmmɛ yɛ mmɛbuo a ɛte sɛ nsõ; mo anoyie yɛ dɔteɛ.
Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.
13 “Monyɛ dinn, na menkasa; na deɛ ɛbɛyɛ me biara mmra me so.
Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is!
14 Adɛn enti na mede me ho to amaneɛ mu na mede me nkwa to me nsam?
Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.
15 Ɛwom sɛ ɔkumm me deɛ, nanso ne so na mʼani bɛda; ampa ara mɛdi mʼakwan ho adanseɛ wɔ nʼanim.
Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.
16 Nokorɛm, yei na ɛbɛyɛ me nkwagyeɛ, ɛfiri sɛ deɛ ɔnsuro Onyankopɔn no rentumi nkɔ nʼanim!
Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.
17 Montie me nsɛm yi yie; monyɛ aso mma deɛ meka.
Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.
18 Afei a masiesie me nkurobɔ yi, menim sɛ mɛdi bem.
Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.
19 Obi bɛtumi abɔ me kwaadu anaa? Sɛ ɛte saa deɛ a, anka mɛyɛ komm na mawu.
Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.
20 “Ao Onyankopɔn, yɛ saa nneɛma mmienu yi pɛ ma me, na afei meremfa me ho nsuma wo:
Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:
21 Yi wo nsa firi me so kɔ akyirikyiri, na gyae wo ho hu a wode hunahuna me no.
Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;
22 Afei samena me na mɛba, anaa ma menkasa na bua me.
aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.
23 Mfomsoɔ ne bɔne dodoɔ ahe na mayɛ? Kyerɛ me me mfomsoɔ ne me bɔne.
Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!
24 Adɛn enti na wode wʼanim asie me na wodwene sɛ meyɛ wo ɔtamfoɔ?
Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?
25 Wobɛyɛ ahahan a mframa rebɔ no ayayadeɛ anaa? Wobɛtaa ntɛtɛ a awoɔ anaa?
Vajon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?
26 Wotwerɛ soboɔ a ɛyɛ yea tia me, na woka me mmabunuberɛ mu bɔne nyinaa gu me so.
Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;
27 Wode nkyehoma gu me nan; wohwɛ mʼanammɔnkwan nyinaa so yie na wode ahyɛnsodeɛ ayeyɛ mʼanammɔn mu.
és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.
28 “Enti onipa nkwa sa te sɛ biribi a aporɔ, te sɛ atadeɛ a nweweboa adie.
És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett:
