Nnwom 61

1 Wɔde ma dwonkyerɛfo. Wɔde sanku na ɛto. Dawid dwom. Ao, Onyankopɔn, tie me sufrɛ; tie me mpaebɔ.

A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

2 Mifi asase ano frɛ wo, mefrɛ wo, efisɛ me koma atɔ beraw; fa me kɔ ɔbotan a ɛware sen me no so.

A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

3 Woayɛ me guankɔbea, aban a ɛyɛ den ma ɔtamfo no.

Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

4 Me kɔn dɔ sɛ metena wo ntamadan no mu afebɔɔ na manya guankɔbea wɔ wo ntaban nwini ase.

Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

5 Woate me bɔ a mehyɛe no, Onyankopɔn; na wode wɔn a wosuro wo din no agyapade ama me.

Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

6 To ɔhene nkwanna mu bebree; na ne mfe mfi awo ntoatoaso nkodu awo ntoatoaso.

Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

7 Ma onni hene wɔ Onyankopɔn anim daa fa wʼadɔe ne wo nokware bɔ ne ho ban.

Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

8 Afei mɛto ayeyi dwom ama wo din daa na madi me bɔhyɛ so daa nyinaa.

Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!