< Nnwom 54 >

1 Wɔde ma dwonkyerɛfo. Wɔbɔ no sanku so. Dawid “maskil” dwom. Ɔtoo no bere a Sififo kɔka kyerɛɛ Saulo se, “Dawid abehintaw wɔ yɛn mu.” Ao, Onyankopɔn, gye me wɔ wo din mu; fa wo tumi bu me bem.
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
2 Ao, Onyankopɔn, tie me mpaebɔ; tie mʼanom nsɛm.
Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
3 Ahɔho retow ahyɛ me so. Atirimɔdenfo rehwehwɛ me akum me; nnipa a wɔmmfa Onyankopɔn nyɛ hwee.
Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)
4 Ampa ara, Onyankopɔn ne me boafo; Awurade ne me hwɛfo.
Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
5 Ma mmusu nkyim mmra wɔn a wodi me ho nseku no so; wo nokwaredi mu, sɛe wɔn.
Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
6 Mefi me pɛ mu abɔ afɔre ama wo; Awurade, meyi wo din ayɛ, efisɛ eye.
Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
7 Woagye me afi me haw nyinaa mu, na mʼani ahu nkonimdi wɔ mʼatamfo so.
Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

< Nnwom 54 >