< Nnwom 3 >
1 Dawid dwom a ɔtoe bere a ɔreguan afi ne babarima Absalom anim. Awurade, hwɛ sɛnea mʼatamfo dɔɔso fa! dodow no ara na wɔsɔre tia me!
Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
2 Bebree no ara ka fa me ho se, “Onyankopɔn rennye no.”
Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
3 Nanso wo, Awurade, woyɛ nkatabo a atwa me ho ahyia mʼanuonyam, nea Ɔpagyaw me ti.
De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
4 Meteɛ mu su frɛ Awurade, na ogye me so fi ne bepɔw kronkron no so.
Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
5 Metɔ hɔ na meda a, minyan bio, efisɛ Awurade ma migyina.
Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
6 Merensuro atamfo mpem mpem a wɔatwa me ho ahyia no.
Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
7 Sɔre, Awurade! Gye me, me Nyankopɔn! Bobɔ mʼatamfo nyinaa abogye; na tutu amumɔyɛfo se.
Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
8 Awurade hɔ na ogye fi ba. Ma wo nhyira mmra wo nkurɔfo so. Wɔde ma dwonkyerɛfo. Wɔto wɔ sankuhama so.
Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.