< Nnwom 120 >
1 Ɔsoroforo dwom. Misu frɛ Awurade wɔ mʼahohiahia mu, na ogye me so.
Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.
2 Awurade, gye me fi atoro ano, ne nnaadaa tɛkrɛma nsam.
Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!
3 Dɛn na ɔbɛyɛ wo, na dɛn na ɛka ho bio, wo nnaadaa tɛkrɛma?
Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?
4 Ɔde asraafo bɛmma a ano yɛ nnam ne nnyansramma bɛtwe wʼaso.
Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!
5 Nnome nka me sɛ metena Mesek, na mete Kedar ntamadan mu!
Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!
6 Matena wɔn a wokyi asomdwoe mu akyɛ dodo.
Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.
7 Meyɛ asomdwoe nipa; nanso sɛ mekasa a, wɔde yɛ ɔko.
Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.