Hiob 33
1 “Na afei, Hiob, tie me nsɛm; yɛ aso ma biribiara a mɛka.
Azonban halljad csak, Jób, beszédemet és mind a szavaimra figyelj.
2 Merebebue mʼano; me nsɛm aba me tɛkrɛma so.
Íme, kérlek, megnyitottam számat, nyelvem megszólalt ínyemen.
3 Me nsɛm fi koma a ɛteɛ mu; na mʼano de ahonim pa ka nea minim.
Szívem egyenessége az én mondásaim, s a tudást tisztán mondják meg ajkaim.
4 Onyankopɔn Honhom na abɔ me; Otumfo no home ma me nkwa.
Isten szelleme alkotott engem, s a mindenható lehelete éltet engem.
5 Sɛ wubetumi a, ma me mmuae; siesie wo ho, na ka si mʼanim.
Ha teheted, válaszolj nekem, sorakozz elém, állj ki.
6 Wo ne me nyinaa yɛ pɛ wɔ Onyankopɔn anim; me nso wɔbɔɔ me fii dɔte mu.
Lám, én olyan vagyok Isten előtt, mint te magad, agyagból szakasztattam én is.
7 Ɛnsɛ sɛ wusuro me, na ɛnsɛ sɛ me nsa yɛ den wɔ wo so.
Íme, az én rettenésem nem ijeszt téged, és nyomásom nem nehezül rád.
8 “Nanso woaka ama mate, mete saa nsɛm no, na wokae se,
Ugyancsak mondottad füleim hallatára, és szavak hangját hallottam:
9 ‘Meyɛ kronkron na minni bɔne; me ho tew na afɔdi biara nni me ho.
Tiszta vagyok, bűntett nélkül, mocsoktalan vagyok és nincs bűnöm;
10 Nanso Onyankopɔn anya me ho mfomso wafa me sɛ ne tamfo.
lám, ürügyeket talál ki ellenem, tekint engem a maga ellenségének;
11 Ɔde me nan hyɛ mpokyerɛ mu; na nʼani wɔ mʼakwan nyinaa so.’
karóba teszi lábaimat, megvigyázza mind az ösvényeimet.
12 “Nanso meka mekyerɛ wo se, eyi mu de woayɛ mfomso, efisɛ Onyankopɔn so sen ɔdesani.
Lám, ebben nincs igazad, felelem neked, mert halandónál nagyobb az Isten.
13 Na adɛn nti na wunwiinwii hyɛ no sɛ ommua onipa nsɛm biara ana?
Miért pöröltél ellene, hogy semmi szavával nem felel?
14 Nanso Onyankopɔn kasa wɔ akwan ahorow so, na ebia nnipa nte.
Mert egyszer beszél Isten, meg kétszer – nem látja meg.
15 Ɔkasa wɔ daeso ne anadwo anisoadehu mu, bere a nna afa nnipa na wɔada hatee wɔ wɔn mpa so no,
Álomban, éjjeli látományban, mikor mély álom esik az emberekre, szendergéskor a fekvőhelyen:
16 otumi kasa gu wɔn asom na ɔde kɔkɔbɔ yi wɔn hu,
akkor megnyilatkozik az emberek füle előtt és fenyítésükre pecsétet tesz,
17 sɛ ɔbɛdan onipa afi nneyɛe bɔne ho na watwe no afi ahantan ho,
hogy eltávolítsa az embert attól a mit tett s a férfiú elől a gőgöt eltakarja,
18 sɛ ɔmma ne kra nkɔ amoa mu na ɔnhwere ne nkwa wɔ afoa ano.
visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét attól, hogy fegyver által ne múljék ki.
19 Anaasɛ wotumi de mpa so yaw twe onipa aso nnompe mu yaw a ennyae da,
S büntettetik fájdalom által fekvőhelyén, meg csontjainak legtöbbje állandóan;
20 kosi sɛ ne kɔn nnɔ aduan na ne kra nso po aduan a ɛyɛ akɔnnɔ pa ara;
s undorrá teszi előtte élete a kenyeret és lelke a kívánatos ételt.
21 ɔfɔn yɛ basaa, na ne nnompe a anka ɛho akata no, ho da hɔ.
Húsa lefogy, úgy hogy láthatatlan, s lekopasztattak csontjai, melyeket nem láttak;
22 Ne kra bɛn ɔda, na ne nkwa bɛn owu abɔfo.
s közeledett lelke a veremhez és élete a halálthozókhoz.
23 “Nanso sɛ ɔbɔfo bi wɔ nʼafa sɛ odimafo a, ɛyɛ apem mu baako, na ɔbɛkyerɛ no nea eye ma no,
Ha van mellette szószóló angyal, ezer közül egy, hogy valljon az ember mellett egyenességéről:
24 obehu no mmɔbɔ na waka se, ‘Munnyaa no na wankɔ ɔda mu; na manya mpatade ama no,’
akkor megkegyelmez neki és mondja: nehogy a verembe szálljon, mentsd föl, találtam váltságot!
25 afei ne were yɛ foforo sɛ abofra; na esi ne dedaw mu yɛ sɛ mmerantebere mu de.
Duzzad a húsa az ifjú erőtől, visszatér fiatal kora napjaihoz.
26 Ɔbɔ Onyankopɔn mpae na onya adom fi ne hɔ, ohu Onyankopɔn anim na ɔde ahosɛpɛw teɛ mu; na Onyankopɔn gye no bio sɛ ɔtreneeni.
Fohászkodik Istenhez, és kedvesen fogadja, riadás közt látja színét és viszonozza az embernek az ő igazságát.
27 Afei ɔba nnipa mu bɛka se, ‘Meyɛɛ bɔne na mekyeaa nea ɛteɛ, nanso mannya nea ɛfata me.
Éneket mond az emberek előtt és szól: vétkeztem, az egyenest elgörbítettem, de nem bánt velem hasonlóan;
28 Ogyee me kra na wamma no ankɔ ɔda mu, enti mɛtena ase na madi hann no mu dɛ.’
megváltotta lelkemet, nehogy a verembe szálljon, és életem láthatja a világosságot.
29 “Onyankopɔn yɛ eyinom nyinaa ma onipa, mprenu ne ne mprɛnsa so,
Lám, mindezeket míveli Isten, kétszer, háromszor a férfival;
30 sɛnea ne kra renkɔ ɔda mu, na nkwa hann no ahyerɛn ne so.
hogy visszahozza lelkét a sírveremből, hogy megvilágosodjék az élet világosságában.
31 “Yɛ aso, Hiob, na tie me; yɛ dinn na menkasa.
Figyelj, Jób, hallgass rám, légy csendes, majd beszélek én!
32 Na sɛ wowɔ biribi ka a, bua me; kasa, na mepɛ sɛ wobu wo bem.
Ha vannak szavaid, válaszolj nekem, beszélj, mert kívánom, hogy igazoljalak;
33 Sɛ ɛnte saa nso a, ɛno de tie me. Yɛ dinn na mɛkyerɛ wo nyansa.”
ha nincsenek, hallgass te reám, légy csendes, és majd tanítlak bölcsességre.
