< Hiob 27 >

1 Hiob toaa nʼasɛm so se,
És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
2 “Sɛ Onyankopɔn te ase yi, nea wammu me atɛntrenee no, Otumfo a wama madi me kra mu awerɛhow,
Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
3 mmere dodow a nkwa wɔ me mu, na Onyankopɔn home wɔ me mu yi,
bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
4 mʼano renka amumɔyɛsɛm, na me tɛkrɛma rentwa nkontompo.
nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
5 Merennye nto mu da sɛ nea woka no yɛ nokware; merenka me mudi nhyɛ, kosi sɛ mewu.
Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
6 Mekura me trenee mu, merennyaa mu; sɛ mete ase yi, me tiboa remmu me fɔ.
Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
7 “Ma mʼatamfo nyɛ sɛ amumɔyɛfo, na wɔn a wokyi me nyɛ sɛ atorofo.
Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
8 Anidaso bɛn na wɔn a wonni nyamesu no wɔ wɔ wɔn wu akyi, bere a Onyankopɔn agye wɔn nkwa afi wɔn nsam no?
Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
9 So Onyankopɔn tie wɔn sufrɛ bere a amanehunu aba wɔn so no ana?
Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
10 So wɔn ani begye wɔ Otumfo no mu? Wobesu afrɛ Onyankopɔn bere biara ana?
Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
11 “Mɛma mo Onyankopɔn tumi ho nkyerɛkyerɛ; meremfa Otumfo no akwan nhintaw.
Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
12 Mo ankasa moahu eyinom nyinaa. Afei nsɛnhunu yi ase ne dɛn?
Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
13 “Eyi ne nea Onyankopɔn ahyɛ ato hɔ ama omumɔyɛfo, agyapade a otirimɔdenfo nya fi Otumfo no nkyɛn:
Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
14 Sɛ ɔwɔ mma dodow dɛn ara, wɔn nkrabea ne afoa; na nʼasefo rennidi mmee da.
Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
15 Ɔyaredɔm besie wɔn a wɔbɛka wɔ nʼakyi, na wɔn akunafo rensu wɔn.
maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
16 Ɛwɔ mu sɛ ɔhɔre dwetɛ te sɛ mfutuma na ɔboa ntama ano sɛ dɔte,
Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
17 nea ɔpɛ gu hɔ no, atreneefo na wobefura na pɛpɛyɛfo no nso akyekyɛ dwetɛ no.
szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
18 Ofi a osi no te sɛ ananse abubummaba, ɛte sɛ pata bi a ɔwɛmfo abɔ.
Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
19 Ɔda hɔ te sɛ ɔdefo, nanso ɔrenna saa bio; ɔbɛtew nʼani no na ne nyinaa atu ayera.
gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
20 Ahunahuna ba ne so sɛ nsuyiri; ahum hwim no kɔ anadwo.
Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
21 Apuei mframa soa no kɔ, na onni hɔ bio; ɛtwe no fi ne tenabea.
Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
22 Ɛbɔ no a ahummɔbɔ nni mu bere a ɔreguan afi ne tumi ase.
Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
23 Ɔde fɛw bɔ ne nsam na ɔpam no fi ne tenabea.”
összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.

< Hiob 27 >