Hiob 11
1 Na Naamani Sofar buae se,
Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
2 “Ɛnsɛ sɛ woyi saa nsɛm yi ano ana? Ɛsɛ sɛ wobu saa ɔkasafo yi bem ana?
Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
3 Wo nsɛm hunu no bɛma nnipa ayɛ komm ana? Sɛ wudi fɛw a obiara nka wʼanim ana?
Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
4 Woka kyerɛ Onyankopɔn se, ‘Me gyidi ho nni asɛm na meyɛ pɛ wɔ wʼani so.’
Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
5 Ao, anka mepɛ sɛ Onyankopɔn kasa, anka ɔnkasa ntia wo
Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
6 na ommue nyansa mu ahintasɛm so nkyerɛ wo, efisɛ nyansa turodoo yɛ afanu. Hu sɛ Onyankopɔn werɛ afi wo bɔne no bi mpo.
hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
7 “Wubetumi ate Onyankopɔn anwonwade ase ana? Wubetumi abɔre ahu nea Otumfo no tumi kɔpem ana?
Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
8 Ɛkorɔn sen ɔsoro, dɛn na wubetumi ayɛ? Emu dɔ sen ɔda ase tɔnn, dɛn na wubetumi ahu? (Sheol h7585)
Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol h7585)
9 Ne nsusuwii mu ware sen asase na ɛtrɛw sen po.
Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
10 “Sɛ ɔba de wo bɛto afiase ansa na osi nkongua a, hena na obetumi asiw no kwan?
Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
11 Ampa ara ohu nnipa nnaadaafo; na sɛ ohu bɔne a, ɔnhyɛ ne nsow ana?
Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
12 Nanso ogyimifo rentumi nyɛ onyansafo da na wɔawo afurum ba sɛ onipa.
Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
13 “Na sɛ wode wo koma ma no na wopagyaw wo nsa kyerɛ no,
Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
14 sɛ wugyaa bɔne a wukura no mu na woamma amumɔyɛ antena wo ntamadan mu a
ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
15 ɛno de, bɔne nni wo ho, wobɛma wo ti so; wubegyina pintinn a worensuro.
bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
16 Wo werɛ befi wʼahokyere, na wɔbɛkae no sɛ nsu a asen kɔ.
bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
17 Abrabɔ bɛhyerɛn asen owigyinae, na sum bɛyɛ sɛ adekyee hann.
S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
18 Wubenya bammɔ, efisɛ anidaso wɔ hɔ; wobɛhwɛ wo ho ahyia, na wahome asomdwoe mu.
És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
19 Wobɛda ahome, na obi renhunahuna wo, na bebree bɛhwehwɛ mmoa afi wo nkyɛn.
heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
20 Amumɔyɛfo ani befura, wɔrentumi nguan; na wɔn anidaso bɛdan owu ahomegu.”
De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
