< Mezmurlar 82 >

1 Asaf'ın mezmuru Tanrı yerini aldı tanrısal kurulda, Yargısını açıklıyor ilahların ortasında:
Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
2 “Ne zamana dek haksız karar verecek, Kötüleri kayıracaksınız? (Sela)
Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)
3 Zayıfın, öksüzün davasını savunun, Mazlumun, yoksulun hakkını arayın.
Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
4 Zayıfı, düşkünü kurtarın, Onları kötülerin elinden özgür kılın.”
Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.
5 Bilmiyor, anlamıyorlar, Karanlıkta dolaşıyorlar. Yeryüzünün temelleri sarsılıyor.
Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.
6 “‘Siz ilahlarsınız’ diyorum, ‘Yüceler Yücesi'nin oğullarısınız hepiniz!’
Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
7 Yine de insanlar gibi öleceksiniz, Sıradan bir önder gibi düşeceksiniz!”
Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.
8 Kalk, ey Tanrı, yargıla yeryüzünü! Çünkü bütün uluslar senindir.
Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

< Mezmurlar 82 >