Mezmurlar 129

1 Hac ilahisi Gençliğimden beri bana sık sık saldırdılar; Şimdi söylesin İsrail:

Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2 “Gençliğimden beri bana sık sık saldırdılar, Ama yenemediler beni.

sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3 Çiftçiler saban sürdüler sırtımda, Upuzun iz bıraktılar.”

Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4 Ama RAB adildir, Kesti kötülerin bağlarını.

Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5 Siyon'dan nefret eden herkes Utanç içinde geri çekilsin.

Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6 Damlardaki ota, Büyümeden kuruyan ota dönsünler.

legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7 Orakçı avucunu, Demetçi kucağını dolduramaz onunla.

melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8 Yoldan geçenler de, “RAB sizi kutsasın, RAB'bin adıyla sizi kutsarız” demezler.

s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!