Mezmurlar 109
1 Müzik şefi için - Davut'un mezmuru Ey övgüler sunduğum Tanrı, Sessiz kalma!
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 Çünkü kötüler, yalancılar Bana karşı ağzını açtı, Karalıyorlar beni.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 Nefret dolu sözlerle beni kuşatıp Yok yere bana savaş açtılar.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 Sevgime karşılık bana düşman oldular, Bense dua etmekteyim.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 İyiliğime kötülük, Sevgime nefretle karşılık verdiler.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Kötü bir adam koy düşmanın başına, Sağında onu suçlayan biri dursun!
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 Yargılanınca suçlu çıksın, Duası bile günah sayılsın!
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 Ömrü kısa olsun, Görevini bir başkası üstlensin!
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 Çocukları öksüz, Karısı dul kalsın!
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Çocukları avare gezip dilensin, Yıkık evlerinden uzakta yiyecek arasın!
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 Bütün malları tefecinin ağına düşsün, Emeğini yabancılar yağmalasın!
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 Kimse ona sevgi göstermesin, Öksüzlerine acıyan olmasın!
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 Soyu kurusun, Bir kuşak sonra adı silinsin!
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 Atalarının suçları RAB'bin önünde anılsın, Annesinin günahı silinmesin!
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 Günahları hep RAB'bin önünde dursun, RAB anılarını yok etsin yeryüzünden!
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 Çünkü düşmanım sevgi göstermeyi düşünmedi, Ölesiye baskı yaptı mazluma, yoksula, Yüreği kırık insana.
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 Sevdiği lanet başına gelsin! Madem kutsamaktan hoşlanmıyor, Uzak olsun ondan kutsamak!
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 Laneti bir giysi gibi giydi, Su gibi içine, yağ gibi kemiklerine işlesin lanet!
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 Bir giysi gibi onu örtünsün, Bir kuşak gibi hep onu sarsın!
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 Düşmanlarıma, beni kötüleyenlere, RAB böyle karşılık versin!
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 Ama sen, ey Egemen RAB, Adın uğruna bana ilgi göster; Kurtar beni, iyiliğin, sevgin uğruna!
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 Çünkü düşkün ve yoksulum, Yüreğim yaralı içimde.
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 Batan güneş gibi geçip gidiyorum, Çekirge gibi silkilip atılıyorum.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 Dizlerim titriyor oruç tutmaktan; Bir deri bir kemiğe döndüm.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 Düşmanlarıma yüzkarası oldum; Beni görünce kafalarını sallıyorlar!
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Yardım et bana, ya RAB Tanrım; Kurtar beni sevgin uğruna!
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 Bilsinler bu işte senin elin olduğunu, Bunu senin yaptığını, ya RAB!
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 Varsın lanet etsin onlar, sen kutsa beni, Bana saldıranlar utanacak, Ben kulunsa sevineceğim.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Rezilliğe bürünsün beni suçlayanlar, Kaftan giyer gibi utançlarıyla örtünsünler!
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 RAB'be çok şükredeceğim, Kalabalığın arasında O'na övgüler dizeceğim;
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 Çünkü O yoksulun sağında durur, Onu yargılayanlardan kurtarmak için.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
