< Süleyman'In Özdeyişleri 24 >
1 Kötülere imrenme, Onlarla birlikte olmayı isteme.
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Çünkü yürekleri zorbalık tasarlar, Dudakları belalardan söz eder.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Ev bilgelikle yapılır, Akılla pekiştirilir.
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 Bilgi sayesinde odaları Her türlü değerli, güzel eşyayla dolar.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 Bilgelik güçten, Bilgi kaba kuvvetten üstündür.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Savaşmak için yöntem, Zafer kazanmak için birçok danışman gerekli.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Ahmak için bilgelik ulaşılamayacak kadar yüksektir, Kent kurulunda ağzını açamaz.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Kötülük tasarlayan kişi Düzenbaz olarak bilinecektir.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 Ahmakça tasarılar günahtır, Alaycı kişiden herkes iğrenir.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 Sıkıntılı günde cesaretini yitirirsen, Gücün kıt demektir.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Ölüm tehlikesi içinde olanları kurtar, Ölmek üzere olanları esirge.
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 “İşte bunu bilmiyordum” desen de, İnsanın yüreğindekini bilen sezmez mi? Senin canını koruyan anlamaz mı? Ödetmez mi herkese yaptığını?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 Oğlum, bal ye, çünkü iyidir, Süzme bal damağa tatlı gelir.
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Bilgelik de canın için öyledir, bilmiş ol. Bilgeliği bulursan bir geleceğin olur Ve umudun boşa çıkmaz.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Ey kötü adam, doğru kişinin evine karşı pusuya yatma, Konutunu yıkmaya kalkma.
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 Çünkü doğru kişi yedi kez düşse yine kalkar, Ama kötüler felakette yıkılır.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Düşmanın düşüşüne keyiflenme, Sendelemesine sevinme.
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Yoksa RAB görür ve hoşnut kalmaz Ve düşmanına duyduğu öfke yatışır.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Kötülük edenlere kızıp üzülme, Onlara özenme.
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Çünkü kötülerin geleceği yok, Çırası sönecek onların.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Oğlum, RAB'be ve krala saygı göster, Onlara başkaldıranlarla arkadaşlık etme.
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 Çünkü onlar ansızın felakete uğrar, İnsanın başına ne belalar getireceklerini kim bilir?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Şunlar da bilgelerin sözleridir: Yargılarken yan tutmak iyi değildir.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Kötüye, “Suçsuzsun” diyen yargıcı Halklar lanetler, uluslar kınar.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 Ne mutlu suçluyu mahkûm edene! Herkes onu candan kutlar.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Dürüst yanıt Gerçek dostluğun işaretidir.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 İlkin dışardaki işini bitirip tarlanı hazırla, Ondan sonra evini yap.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Başkalarına karşı nedensiz tanıklık etme Ve dudaklarınla aldatma.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 “Bana yaptığını ben de ona yapacağım, Ödeteceğim bana yaptığını” deme.
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 Tembelin tarlasından, Sağduyudan yoksun kişinin bağından geçtiğimde
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 Her yanı dikenlerin, otların Kapladığını gördüm; Taş duvar da yıkılmıştı.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Gördüklerimi derin derin düşündüm, Seyrettiklerimden ibret aldım.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 “Biraz kestireyim, biraz uyuklayayım, Ellerimi kavuşturup şöyle bir uyuyayım” demeye kalmadan,
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 Yokluk bir haydut gibi, Yoksulluk bir akıncı gibi gelir üzerine.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.