< Eyüp 21 >
2 “Sözümü dikkatle dinleyin, Bana verdiğiniz avuntu bu olsun.
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 Bırakın ben de konuşayım, Ben konuştuktan sonra alay edin.
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
4 “Yakınmam insana mı karşı? Niçin sabırsızlanmayayım?
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
5 Bana bakın da şaşın, Elinizi ağzınıza koyun.
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
6 Bunu düşündükçe içimi korku sarıyor, Bedenimi titreme alıyor.
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
7 Kötüler niçin yaşıyor, Yaşlandıkça güçleri artıyor?
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
8 Çocukları sapasağlam çevrelerinde, Soyları gözlerinin önünde.
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 Evleri güvenlik içinde, korkudan uzak, Tanrı'nın sopası onlara dokunmuyor.
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 Boğalarının çiftleşmesi hiç boşa çıkmaz, İnekleri hep doğurur, hiç düşük yapmaz.
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 Çocuklarını sürü gibi salıverirler, Yavruları oynaşır.
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
12 Tef ve lir eşliğinde şarkı söyler, Ney sesiyle eğlenirler.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
13 Ömürlerini bolluk içinde geçirir, Esenlik içinde ölüler diyarına inerler. (Sheol )
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol )
14 Tanrı'ya, ‘Bizden uzak dur!’ derler, ‘Yolunu öğrenmek istemiyoruz.
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 Her Şeye Gücü Yeten kim ki, O'na kulluk edelim? Ne kazancımız olur O'na dua etsek?’
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 Ama zenginlikleri kendi ellerinde değil. Kötülerin öğüdü benden uzak olsun.
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 “Kaç kez kötülerin kandili söndü, Başlarına felaket geldi, Tanrı öfkelendiğinde paylarına düşen kederi verdi?
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 Kaç kez rüzgarın sürüklediği saman gibi, Kasırganın uçurduğu saman çöpü gibi oldular?
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 ‘Tanrı babaların cezasını çocuklarına çektirir’ diyorsunuz, Kendilerine çektirsin de bilsinler nasıl olduğunu.
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 Yıkımlarını kendi gözleriyle görsünler, Her Şeye Gücü Yeten'in gazabını içsinler.
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
21 Çünkü sayılı ayları sona erince Geride bıraktıkları aileleri için niye kaygı çeksinler?
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
22 “En yüksektekileri bile yargılayan Tanrı'ya Kim akıl öğretebilir?
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
23 Biri gücünün doruğunda ölür, Büsbütün rahat ve kaygısız.
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
24 Bedeni iyi beslenmiş, İlikleri dolu.
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
25 Ötekiyse acı içinde ölür, İyilik nedir hiç tatmamıştır.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
26 Toprakta birlikte yatarlar, Üzerlerini kurt kaplar.
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
27 “Bakın, düşüncelerinizi, Bana zarar vermek için kurduğunuz düzenleri biliyorum.
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 ‘Büyük adamın evi nerede?’ diyorsunuz, ‘Kötülerin çadırları nerede?’
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 Yolculara hiç sormadınız mı? Anlattıklarına kulak asmadınız mı?
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 Felaket günü kötü insan esirgenir, Gazap günü ona kurtuluş yolu gösterilir.
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 Kim davranışını onun yüzüne vurur? Kim yaptığının karşılığını ona ödetir?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
32 Mezarlığa taşınır, Kabri başında nöbet tutulur.
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 Vadi toprağı tatlı gelir ona, Herkes ardından gider, Önüsıra gidenlerse sayısızdır.
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 “Boş laflarla beni nasıl avutursunuz? Yanıtlarınızdan çıkan tek sonuç yalandır.”
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!