< Sefanaia 3 >

1 Ke malaʻia kiate ia ʻoku ʻuli mo taʻemaʻa, ki he kolo ʻoku fakamālohi!
Oh beszennyezett és bemocskolt te, zsaroló város!
2 Naʻe ʻikai te ne talangofua ki he leʻo naʻe ʻikai ke maʻu ʻe ia ʻae akonaki; naʻe ʻikai ke falala ia kia Sihova; naʻe ʻikai te ne ʻunuʻunu atu ki hono ʻOtua.
Nem hallgatott szóra, nem fogadott oktatást; az Örökkévalóban nem bízott, Istenéhez nem közeledett.
3 Ko hono houʻeiki ʻi ai ko e fanga laione ngungulu; ko ʻene kau fakamaau ko e fanga ulofi ʻoe efiafi; ʻoku nau tatali ke nau kai pongipongi ʻae ngaahi hui.
Nagyjai őbenne ordító oroszlánok, bírái esti farkasok, csontot sem hagytak reggelre;
4 Ko e kakai maʻamaʻa mo kākā ʻa ʻene kau palōfita: kuo fakaʻuliʻi ʻae falelotu ʻe heʻene kau taulaʻeiki, kuo nau maumauʻi ʻae fono.
prófétái könnyelműek, hűtelenség emberei; papjai megszentségtelenítették a szentséget, erőszakoskodtak a tanon.
5 ‌ʻOku ʻi he lotolotonga ʻo ia, ʻa Sihova, angatonu; ʻe ʻikai te ne fai ha meʻa hala; ʻoku ʻomi ʻe ia ʻa ʻene fakamaau ki he maama ʻi he pongipongi kotoa pē, ʻoku ʻikai te ne siʻaki; ka ʻoku ʻikai ke ʻiloʻi ha mā ʻe he taʻeangatonu.
Az Örökkévaló igazságos ő benne, nem követ el jogtalanságot, reggelenként napfényre hozza ítéletét, nem hiányzik; de nem ismer szégyent a jogtalankodó.
6 Kuo u tuʻusi ʻae ngaahi puleʻanga: kuo ʻuha ʻa honau ngaahi fale māʻolunga; ne u fakalala ʻa honau ngaahi hala, ko ia ʻoku ʻikai ʻalu atu ai ha taha: kuo maumauʻi ʻa honau ngaahi kolo, ko ia ʻoku ʻikai ai ha tangata, ʻoku ʻikai ai ha taha ʻoku nofo ai.
Kiirtottam nemzeteket, elpusztultak ormaik, rommá tettem utczáikat, hogy nincs, ki arra jár; feldúlattak városaik, úgy, hogy nincs senki, nincsen lakó.
7 Naʻaku pehē, “Ko e moʻoni, te ke manavahē kiate au, te ke maʻu ʻae akonaki; ko ia ʻe ʻikai tuʻusi ai honau nofoʻanga neongo ʻeku tautea ai ʻakinautolu,” naʻa nau tuʻu vave hake, ʻo fakalieliaʻi ʻa ʻenau ngaahi ngāue kotoa pē.
Mondtam: csakugyan félni fogsz engem, fogadsz oktatást, hogy ki ne írtassék hajléka, mind a mellett, a mit rendeltem ellene; ámde korán kelve, megrontották mind az ő cselekedeteiket.
8 ʻOku pehē ʻe Sihova, “Ko ia mou tatali kiate au, ʻo aʻu ki he ʻaho te u tuʻu hake ki he maumau; he kuo u pau pe ke tānaki ʻae ngaahi fonua, ke u fakataha ʻae ngaahi puleʻanga, ke huaʻi kiate kinautolu ʻa ʻeku tuputāmaki, ʻio, ʻa ʻeku houhau kakaha kotoa pē: koeʻuhi ʻe keina ʻa māmani kotoa pē ʻaki ʻae afi ʻo ʻeku fuaʻa.
Azért várjatok reám, úgymond az Örökkévaló, azon napra, hogy zsákmányra kelek! Mert ítéletem: hogy összegyűjtök nemzeteket, hogy egybegyűjtök királyságokat, hogy kiöntöm reájok haragvásomat, egész föllobbant haragomat: mert buzgalmam tüzétől megemésztetik az egész föld.
9 Pea hili ia te u ʻomi ʻae lea maʻa ki he kakai, koeʻuhi ke nau ui kotoa pē ki he huafa ʻo Sihova, ke tauhi kiate ia ʻi he uouangataha.
Bizony akkor megváltoztatom a népeket tisztult ajkuakká; hogy mindnyájan szólítsák az Örökkévaló nevét, szolgálva őt vállvetve.
10 ‌ʻE ʻomi mei he tuʻa vaitafe ʻo ʻItiopea ʻae feilaulau kiate au, ʻekinautolu ʻoku hū kiate au, ʻio, ʻae ngaahi ʻofefine ʻo ʻeku kakai, kuo fakamovetevete.
Túlról Kús folyóin fohászkodók, fiai az elszórtaknak, viszik ajándékomat.
11 ‌ʻI he ʻaho ko ia ʻe ʻikai te ke mā koeʻuhi ko hoʻo ngaahi ngāue kotoa pē, ʻaia kuo ke angahala ai kiate au: koeʻuhi te u toʻo atu mei he lotolotonga ʻoʻou, ʻakinautolu ʻoku fiefia ʻi hoʻo fielahi, pea ʻe ʻikai te ke toe angahiki, koeʻuhi ko hoku moʻunga māʻoniʻoni.
Ama napon nem fogsz megszégyenülni mind a cselekedeteid miatt, melyekkel elpártoltál tőlem, mert akkor eltávolítom belőled büszke ujjongóidat, és nem fogsz többé fennhéjázni szent hegyemen.
12 Te u tuku foki ʻi he lotolotonga ʻoʻou, ʻae kakai angavaivai mo masiva, pea te nau falala ki he huafa ʻo Sihova.
És meghagyok benned szegény és lefogyott népet; és ótalmuk lesz az Örökkévaló nevében.
13 ‌ʻE ʻikai fai angahala ʻe he toenga ʻo ʻIsileli, pe lea loi; pea ʻe ʻikai ʻiloʻi ʻi honau ngutu ʻae ʻelelo kākā: he te nau kai mo tokoto, pea ʻe ʻikai fakamanavahēʻi ʻakinautolu ʻe ha taha.”
Izraél meghagyottjai nem követnek majd el jogtalanságot s nem beszélnek hazugságot, és nem találtatik szájukban csalárd nyelv; bizony legelni fognak ők és heverészni és nincs, aki fölijesztené.
14 Ke hiva, ʻE ʻofefine ʻo Saione kalanga, ʻE ʻIsileli; ke fiefia mo nekeneka ʻaki ʻae loto kotoa, ʻE ʻofefine ʻo Selūsalema.
Ujjongj, Czión leánya; riadozz, Izraél! Örülj és vigadj egész szívvel Jeruzsálem leánya!
15 Kuo toʻo atu ʻe Sihova ʻa ho ngaahi tautea, kuo ne kapusi kituʻa ho fili: ko e tuʻi ʻo ʻIsileli, ʻio, ko Sihova, ʻoku ʻi he lotolotonga ʻoʻou: ʻe ʻikai te ke toe mamata ki ha kovi.
Eltávolította az Örökkévaló büntetéseidet, elhárította ellenségedet; Izraél királya, az Örökkévaló, benned van, nem kell többé bajtól félned.
16 ‌ʻE pehē ki Selūsalema ʻi he ʻaho ko ia, “ʻOua te ke manavahē: pea ki Saione, ʻoua naʻa tuku ke vaivai ho nima.”
Ama napon, Jeruzsálemnek az mondatik: ne félj; Czión, ne lankadjanak el kezeid!
17 ‌ʻOku māfimafi ʻa Sihova ko ho ʻOtua ʻi he lotolotonga ʻoʻou; te ne fakamoʻui, te ne fiefia ʻiate koe, ʻaki ʻae fiefia: ʻe mālōlō ʻe ia ʻi heʻene ʻofa, te ne fiefia ʻiate koe ʻaki ʻae hiva.
Az Örökkévaló, a te Istened benned van, hős, ki megsegít, örvendez rajtad örömmel, – hallgat az ő szeretetében vigad rajtad ujjongással.
18 Te u tānaki meiate koe ʻakinautolu ʻoku mamahi, koeʻuhi ko e fakataha mamalu, ko e manuki ʻo ia, ko e meʻa mamafa kiate kinautolu.
Az ünnep híján búsulókat egybegyűjtöttem, távol voltak tőled, hogy gyalázatot ne viseljenek miatta.
19 Vakai, ʻi he kuonga ko ia, te u veteki ʻakinautolu kotoa pē ʻoku fakamamahiʻi koe; pea te u fakamoʻui ia ʻoku ketu, mo fakataha ia naʻe kapusi kituʻa; pea te u maʻu ʻae fakamālō, mo e ongoongo kiate kinautolu ʻi he fonua kotoa pē, ʻaia naʻe fakamaaʻi ai ʻakinautolu.
Íme, én elbánok mind a te sanyargatóiddal amaz időben, megsegítem a, sántító juhot és az eltévedtet összegyűjtöm; és teszem őket dicsőséggé és hírnévvé, kiknek az egész földön volt a szégyenük.
20 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova, Te u toe ʻomi ʻakimoutolu ʻi he kuonga ko ia, ʻio, ʻi he kuonga te u fakataha ai ʻakimoutolu: he te u ngaohi maʻamoutolu ʻae hingoa, mo e ongoongolelei ʻi he kakai kotoa pē ʻo māmani, ʻo kau ka liliu ʻa homou fakapōpula ʻi he ʻao ʻo homou mata.
Amaz időben elhozlak titeket és akkor összegyűjtelek titeket, mert teszlek titeket hírnévvé és dicsőséggé, a földnek mind a népei között, amikor visszahozom foglyaitokat szemeitek láttára, mondja az Örökkévaló.

< Sefanaia 3 >