Sakalaia 9

1 Ko e kikite, mo e folofola ʻa Sihova ki he fonua ko Hetaleke, mo Tamasikusi, ʻaia ʻe hoko ia ki ai: he ʻoku ʻafio ʻae fofonga ʻo Sihova ki he tangata, pea mo e faʻahinga kotoa pē ʻo ʻIsileli.

Beszédje az Örökkévaló igéjének Chadrák országáról, és Damaszkus az ő alászállásának helye; mert az Örökkévalónak szeme van az emberekre, meg Izraélnek mind a törzseire;

2 Pea ʻe kau ai mo Hamati; ʻa Tala, mo Saitone foki, neongo ʻena poto lahi.

Chamátra is, mely azzal határos, Czórra meg Czidónra, noha az nagyon bölcs.

3 Pea kuo langa ʻe Taia hono kolo mālohi, pea kuo ne tānaki ʻae siliva, ʻo hangē ko e efu, pea mo e koula lelei, ʻo hangē ko e pelepela ʻoe ngaahi hala.

Épített Czór magának várat – s fölhalmozott ezüstöt, mint a por, meg aranyat, mint az utczák sara.

4 Vakai, ʻe lī ia kituʻa ʻe Sihova, pea te ne taaʻi ʻa hono mālohi ʻi tahi; pea ʻe fakaʻauha ia ʻe he afi.

Íme az Úr kikergeti s a tengerbe dönti bástyáját, ő maga pedig tűz által emésztetik meg.

5 ‌ʻE mamata ʻa ʻAsikeloni ki ai, pea te ne manavahē; ʻe sio foki ki ai ʻa Kesa, pea te ne mamahi ʻaupito, ʻa ia, pea mo Ekiloni; koeʻuhi ʻe fakamaaʻi ʻa ʻene ʻamanaki; pea ʻe ʻauha ʻae tuʻi mei Kesa, pea ʻe ʻikai kakai ʻa ʻAsikeloni.

Lássa Askelón és féljen, Azza és reszkessen nagyon, Ekrón is, mert szégyent vallott az, kire tekintett; majd kivesz király Azzából, Askelón pedig nem lesz lakva.

6 Pea ʻe nofo ʻae hako ʻoe muli ʻi ʻAsitoti, pea te u motuhi ʻae fielahiʻanga ʻoe kau Filisitia.

Lakni fog fattyú-fajzat Asdódban, és kiirtom a filiszteusok büszkeségét.

7 Pea te u taʻofi ʻae toto mei hono ngutu, mo e ngaahi meʻa fakalielia mei hono vahaʻa nifo: ka ko ia ʻe toe ʻi ai, ʻio, ʻaia pe, te ne kau ki hotau ʻOtua, pea te ne hangē ko e pule ʻi Siuta, pea ʻe tatau ʻa Ekiloni mo e tangata Sepusi.

És eltávolítom vérbűnét szájából és undokságait fogai közül, hogy maradjon ő is Istenünknek; és lészen mint valamely nemzetség Jehúdában és Ekrón olyan, mint a Jebúszi.

8 Pea te u nofo takatakai ʻi hoku fale, koeʻuhi ko e kau tau, mo ia ʻoku ʻalu atu ai, pea koeʻuhi ko ia ʻoku foki mai: pea ʻe ʻikai toe ʻalu atu ai ha taha fakamālohi ʻo taʻengata: he ko eni, kuo u mamata ʻaki ʻa hoku mata ʻoʻoku.

És táborozok házam mellett sereg ellen, járó-kelő ellen, és nem vonul át többé rajtuk elnyomó, mert most láttam, szemeimmel.

9 Ke ke fiefia lahi ʻe ʻofefine ʻo Saione; Kalanga ʻe ʻofefine ʻo Selūsalema: vakai, ʻoku haʻu ho tuʻi kiate koe, ʻoku angalelei ia, pea ʻoku ʻiate ia ʻae fakamoʻui; ʻoku ne angavaivai, pea ʻoku heka ki he ʻasi, mo e ʻuhiki ʻoe ʻasi.

Vigadj nagyon, Czión leánya, riadozzál, Jeruzsálem leánya! Íme a királyod jön hozzád, igazságos és győztes ő; szegény és szamáron nyargal, vemhén, nőstény szamárnak a fián

10 Pea te u motuhi ʻae saliote mei ʻIfalemi, mo e hoosi mei Selūsalema, pea ʻe motuhi mo e kaufana ki he tau; pea te ne lea ʻaki ʻae melino ki he hiteni; pea ko hono puleʻanga ʻe mei he tahi ki he tahi, pea mei he vaitafe ʻo aʻu ki he ngaahi ngataʻanga ʻo māmani.

kiirtok szekérhadat Efraimból és lovat Jeruzsálemből, kiírtatik a harcznak íjja – majd békét beszél a nemzeteknek, uralma pedig tengertől tengerig, s a folyamtól a föld végéig.

11 Pea ko koe foki, koeʻuhi ko e toto ʻo hoʻo fuakava, kuo u tukuange ai hoʻo kau pōpula, mei he luo ʻaia ʻoku ʻikai ʻi ai ha vai.

Te is – szövetségednek vérénél fogva szabadon bocsátottam a te foglyaidat gödörből, melyben víz nincsen.

12 Mou foki mai ki he hūfanga mālohi, ʻakimoutolu ʻoku pōpula ka e ʻamanaki lelei: ko e moʻoni ʻoku ou fakahā he ʻaho ni, te u totongi ke liunga ua kiate koe:

Térjetek vissza erősséghez, reménynek foglyai ti! E napon is hirdetem: kétszereset fizetek neked.

13 ‌ʻO kau ka teke ʻa Siuta maʻaku, mo ʻai ʻa ʻIfalemi ki he kaufana, pea u hakeakiʻi ho ngaahi foha, ʻe Saione, ke tuʻu, ʻe Kalisi, ki ho ngaahi foha ʻoʻou pea u ngaohi koe ke ke hangē ko e heletā ʻa ha tangata mālohi.

Mert feszítettem magamnak Jehúdát, íjjképen fegyverkeztem Efraimmal, fölébresztem fiaidat, Czión, a te fiad ellen, Jáván; és olyanná teszlek, mint hősnek kardja.

14 Pea ʻe hā mai ʻoku ʻafio ʻa Sihova ʻiate kinautolu, pea ʻe puna ʻene ngahau ʻo hangē ko e ʻuhila; pea ʻe ifi ʻae meʻalea ʻe Sihova, ko e ʻOtua, pea te ne hāʻele ʻi he ʻahiohio mei he feituʻu tonga.

Az Örökkévaló pedig megjelenik fölöttük, előtör mint a villám az ő nyila; s az Úr, az Örökkévaló, megfúja a harsonát és jár a délnek viharaiban.

15 ‌ʻE maluʻi ʻakinautolu, ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; pea te nau fakaʻauha mo ikuna ʻaki ʻae maka ʻi he makatā; pea te nau inu, pea te nau longoaʻa ʻo hangē ko ha konā ʻi he uaine; pea te nau fonu ʻo hangē ko e ngaahi kumete, ʻi he ngaahi tuliki ʻoe feilaulauʻanga.

Az Örökkévaló, a seregek ura, megvédi őket; letaposván parittyaköveket, esznek és isznak és zajonganak mint bortól, és megtelnek mint a medencze, mint az oltárnak szögletei.

16 Pea ʻe fakamoʻui ʻakinautolu ʻe Sihova ko e ʻOtua, ʻi he ʻaho ko ia ʻo hangē ko ha fanga sipi, ʻa hono kakai: pea te nau hangē ko ha ngaahi maka mahuʻinga ʻi he tatā fakatuʻi, ʻoku hiki hake ko e fuka ʻi hono fonua.

S megsegíti őket az Örökkévaló, az ő Istenük ama napon mint népét-nyáját, mert koronának kövei ők, melyek tündökölnek az ő földjén.

17 Koeʻuhi, vakai ki hono lahi ʻo ʻene angaʻofa, mo hono lahi ʻo ʻene toulekeleka! ʻE fakafiefia ʻae kau talavou ʻe he koane, pea ko e kau finemui ʻe he uaine foʻou.

Igenis mekkora a jelessége és mekkora szépsége: gabna az ifjakat és must virultatja a hajadonokat.