< Sakalaia 8 >
1 Naʻe toe hoko foki kiate au ʻae folofola ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻo pehē,
És lett az Örökkévalónak, a seregek urának igéje, mondván:
2 “ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; naʻaku fuaʻa koeʻuhi ko Saione ʻi he fuaʻa lahi, pea naʻaku fuaʻa koeʻuhi ko ia, pea u houhau lahi.”
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura Buzgólkodtam Cziónért nagy buzgalommal, és nagy hévvel buzgólkodtam érette.
3 ʻOku pehē ʻe Sihova; “Kuo u foki mai ki Saione, pea te u nofo ʻi he lotolotonga ʻo Selūsalema: pea ʻe ui ʻa Selūsalema, ko e kolo ʻoku ʻi ai ʻae moʻoni; pea ko e moʻunga ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e moʻunga māʻoniʻoni.”
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Visszatérek Cziónba és lakozom Jeruzsálem közepette; és elneveztetik Jeruzsálem igazság városának, s az Örökkévalónak, a seregek urának hegye szent hegynek.
4 ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “ʻE toe nofo ʻi he ngaahi hala ʻo Selūsalema ʻae kakai mātuʻa mo e kau finemātuʻa, pea ʻe taki taha toʻo ha tokotoko ʻi hono nima koeʻuhi ko ʻenau motuʻa ʻaupito.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Még fognak ülni öreg férfiak és öreg nők Jeruzsálemnek terein, kiki támasztó botjával a kezében napjaik sokasága miatt.
5 Pea ʻe fonu ʻae hala ʻoe kolo ʻi he tamaiki tangata, mo e tamaiki fefine, ʻoku fakavā ʻi hono ngaahi hala ʻo ia.”
S a városnak terei megtelnek fiú- és leánygyermekekkel, akik játszadoznak terein.
6 ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “Kapau kuo faingataʻa ʻeni ki he mata ʻoe toenga kakai ni, ʻi he ngaahi ʻaho ko eni, pea ʻe faingataʻa ia foki ʻi hoku ʻao ʻoʻoku? ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Midőn ez csodálatos lesz e nép maradékának szemeiben ama napokban: az én szemeimben is csodálatos lesz, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura.
7 ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “Vakai, te u fakamoʻui ʻa hoku kakai mei he fonua hahake, pea mei he fonua ʻi lulunga;
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme én megsegítem népemet, a kelet földjéről és a napnyugta földjéről;
8 Pea te u ʻomi ʻakinautolu, pea te nau nofo ʻi he lotolotonga ʻo Selūsalema; pea ko hoku kakai ʻakinautolu, pea ko honau ʻOtua au, ʻi he moʻoni mo e māʻoniʻoni.”
elhozom őket, hogy lakjanak Jeruzsálem közepette; és lesznek nekem népül, én pedig leszek nekik Istenül, igazsággal és jogossággal.
9 ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “Ke mālohi homou nima, ʻakimoutolu ʻoku fanongo ʻi he ngaahi ʻaho ni, ki he ngaahi lea ni, mei he ngutu ʻoe kau palōfita, ʻaia naʻe ʻi ai ʻi he ʻaho ko ia naʻe tō ai ʻae tuʻunga ʻoe fale ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau, koeʻuhi kae langa ʻae fale tapu.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Erősödjenek meg a ti kezeitek, ti, kik halljátok a napokban ezeket a szavakat azon próféták szájából, a kik voltak ama napon, hogy megalapíttatott az Örökkévalónak, a seregek urának háza, a templom, hogy felépüljön.
10 He naʻe teʻeki ke hoko ʻae ngaahi ʻaho ko ia, naʻe ʻikai ha ngāue ʻoku fai ʻe ha tangata, pe ha ngāue ke fai ʻe ha manu; pea ko e meʻa ʻi he mamahi, naʻe ʻikai fiemālie ha taha naʻe ʻalu atu, pe hū mai; he naʻaku fakafehiʻa ʻae tangata taki taha kotoa pē ki hono kaungāʻapi.
Mert ama napok előtt embernek nem volt meg a bére, sem állatnak nem volt bére s a kimenőnek és bemenőnek nem volt békéje a szorongatótól, és ráeresztettem mind az embereket, egyikét a másikára.
11 Ka ko eni,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “ʻE ʻikai te u hangē eni ko e ngaahi ʻaho ʻi muʻa ange ki he toenga kakai.
Most azonban nem mint az előbbi napokban vagyok én a nép maradéka iránt, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura;
12 Koeʻuhi ʻe monūʻia ʻae hako: ʻe tuku mai ʻe he vaine ʻa hono fua, pea ʻe ʻomi ʻe he kelekele ʻa hono tupu, pea ʻe foaki mei he langi ʻa hono hahau; pea te u pule ke maʻu ʻe he toenga kakai ni ʻae ngaahi meʻa ni kotoa pē.
hanem lesz a békének vetése – a szőlőtő megadja gyümölcsét, s a föld megadja termését, s az ég megadja harmatját, s birtokba adom a nép maradékának mindezeket.
13 Pea ʻe hoko ʻo pehē, hangē ko hoʻomou hoko ko e malaʻia, ʻi he lotolotonga ʻoe hiteni, ʻe fale ʻo Siuta, mo koe ʻe fale ʻo ʻIsileli; ʻe pehē pe ʻa ʻeku fakamoʻui ʻakimoutolu, pea te mou hoko ko e monūʻia: ʻoua naʻa manavahē, ka ʻe tuku ke mālohi homou nima.”
És lészen: valamint átok voltatok a nemzetek közt, Jehúda háza és Izraél háza, azonképen megsegítlek benneteket, hogy áldássá legyetek. Ne féljetek, erősödjenek meg a ti kezeitek!
14 He ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “Hangē naʻaku loto ke tautea ʻakimoutolu, ʻi he fakahouhauʻi au ʻe hoʻomou ngaahi tamai,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “Pea naʻe ʻikai te u liliu mei ai:
Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura: valamint szándékoltam rosszat tenni veletek, mikor őseitek engem megharagítottak, mondja az Örökkévaló, a seregek ura, és nem gondoltam meg:
15 ʻOku pehē foki, kuo u loto ke fai lelei ʻi he ngaahi ʻaho ni, ki Selūsalema, pea mo e fale ʻo Siuta: ʻoua naʻa mou manavahē.”
azonképpen viszont szándékolok eme napokban jót tenni Jeruzsálemmel és Jehúda házával. Ne féljetek!
16 “Ko eni ʻae ngaahi meʻa te mou fai; Mou taki taha lea ʻaki ʻae moʻoni ki homou kaungāʻapi; fai ʻae fakamaau ʻi he moʻoni, mo e melino ʻi homou ngaahi matapā.
Ezek a dolgok, melyeket cselekedjetek: Beszéljetek igazat egyik a másikával; igazsággal és béke ítéletével ítéljetek a ti kapuitokban.
17 Pea ʻoua naʻa femahalokoviʻaki ʻi homou loto ki homou kaungāʻapi, pea ʻoua naʻa manako ki he fuakava loi; he ʻoku pehē ʻe Sihova, ko e ngaahi meʻa ia ʻoku ou fehiʻa ki ai.”
Egyik a másik ellen ne gondoljatok rosszat a szívetekben és hazug esküt ne szeressetek – mert mindezeket gyűlölöm, úgymond az Örökkévaló.
18 Pea naʻe hoko mai ʻae folofola ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻo pehē,
És lett hozzám az Örökkévalónak, a seregek urának igéje, mondván:
19 “ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; Ko e ʻaukai ʻi hono fā ʻoe māhina, mo e ʻaukai ʻi hono nima, mo e ʻaukai ʻi hono fitu, mo e ʻaukai ʻi hono hongofulu, ʻe hoko ia ko e fiefia, mo e nekeneka, mo e ngaahi kātoanga fakafiefia ki he fale ʻo Siuta; ko ia mou ʻofa ki he moʻoni, mo e melino.”
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: A negyedik hónak böjtje, meg az ötödiknek böjtje, meg a hetediknek böjtje, meg a tizediknek böjtje Jehúda házának lesznek vígsággá és örömmé és jó ünnepnapokká; de az igazságot és a békét szeressétek!
20 ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “ʻE toe haʻu ha kakai mo kinautolu ʻoku nofo ʻi he ngaahi kolo kehekehe:
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Még megtörténik, hogy népek jönnek és számos városoknak lakói,
21 Pea ʻe ʻalu ʻae kakai ʻoe kolo ʻe taha ki he kolo ʻe taha, mo nau fepehēʻaki, ‘Ke tau ʻalu fakatoʻotoʻo ke lotu kia Sihova, pea ke kumi kia Sihova ʻoe ngaahi kautau: te u ʻalu foki mo au.’
és mennek az egyiknek lakói a másikhoz, mondván: menve menjünk, hogy könyörögjünk az Örökkévalóhoz és hogy keressük az Örökkévalót, a seregek urát; hadd megyek én is.
22 ʻIo, ʻe haʻu ʻae kakai kehekehe mo e ngaahi puleʻanga mālohi ke kumi kia Sihova ʻoe ngaahi kautau, pea ke lotu hū ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻi Selūsalema.”
És jönnek sok népek és számos nemzetek, hogy keressék az Örökkévalót, a seregek urát Jeruzsálemben és hogy könyörögjenek az Örökkévalóhoz.
23 ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “ʻI he ngaahi ʻaho ko ia ʻe puke atu ʻe he toko hongofulu mei he ngaahi lea kehekehe ʻoe ngaahi puleʻanga, ʻio, te nau puke ʻae kapa ʻoe kofu ʻoe Siu mo nau pehē, Te tau ʻo mo koe: he kuo mau fanongo ʻoku ʻiate kimoutolu ʻae ʻOtua.”
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Ama napokban megtörténik, hogy megragadja tíz ember a nemzetek minden nyelveiből, megragadják egy Jehúdabeli ember ruhájának szögletét, mondván: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, Isten veletek van!