Sakalaia 7
1 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi hono fā taʻu ʻoe tuʻi ko Talaiasi, naʻe hoko mai ʻae folofola ʻa Sihova kia Sakalaia, ʻi hono fā ʻoe ʻaho ʻi hono hiva ʻoe māhina ko Kisilu.
És lőn a Dárius király negyedik esztendejében, hogy szóla az Úr Zakariáshoz a kilenczedik hónapnak, a Kiszlévnek negyedikén,
2 Ka kuo nau fekau ʻa Selesa, mo Likemeleki, mo ʻena kau tangata, ki he fale ʻoe ʻOtua, ke nau lotu ʻi he ʻao ʻo Sihova,
Mikor elküldék az Isten házába Saréczert és Régem-Méleket és társait, hogy esedezzenek az Úr színe előtt,
3 Pea ke lea ki he kau taulaʻeiki, naʻe ʻi he fale ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau, pea ki he kau palōfita, ʻo pehē, “He te u tangi ʻi hono nima ʻoe māhina, mo vaheʻi au, ʻo hangē ko ia kuo u fai ʻi he ngaahi taʻu lahi ni?”
És hogy megkérdezzék a papokat, a kik a Seregek Urának házában vannak, és megkérdezzék a prófétákat is: Sírjak-é az ötödik hónapban és bőjtöljek-é, a mint cselekedtem azt néhány esztendő óta?
4 Hili ia naʻe hoko mai kiate au, ʻae folofola ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻo pehē,
Szóla ekkor a Seregeknek Ura nékem, mondván:
5 “Lea ki he kakai kotoa pē ʻoe fonua, pea mo e kau taulaʻeiki, ʻo pehē, He kuo mou fai ʻa hoʻomou ʻaukai, mo hoʻomou tangi mamahi, ʻi hono nima pea mo hono fitu ʻoe māhina, ʻi he taʻu ko eni ʻe fitungofulu, ʻio, ko hoʻomou ʻaukai na naʻe momoʻi fai ia kiate au?
Szólj az ország minden népének és a papoknak, mondván: Mikor bőjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és hetedik hónapban, és pedig hetven esztendeig: avagy bőjtölvén, nékem bőjtöltetek-é?
6 Ko hoʻomou kai, pea mo hoʻomou inu, ʻikai naʻa mou kai mo inu maʻamoutolu pe?”
És mikor ettetek, és mikor ittatok: avagy nem magatoknak ettetek és magatoknak ittatok-é?
7 ʻIkai ʻoku totonu ʻa hoʻomou fanongo ki he ngaahi folofola ʻa Sihova, ʻaia kuo ne fakahā ʻi he kau palōfita ʻi muʻa, ʻi heʻene kei kakai, mo kei monūʻia ʻa Selūsalema, mo e ngaahi kolo naʻe tuʻu takatakai ʻiate ia, ʻi he kuonga naʻe kei kakai ʻae potu tonga, pea mo e potu tokalelei?
Avagy nem ezek a beszédek-é azok, a melyeket szólott vala az Úr az előbbi próféták által, mikor még Jeruzsálem népes és gazdag vala a körülte levő városokkal együtt, és mind a déli táj, mind a lapály-föld népes vala?
8 Pea naʻe hoko mai ʻae folofola ʻa Sihova kia Sakalaia, ʻo pehē,
És szóla az Úr Zakariásnak, mondván:
9 “ʻOku folofola ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻo pehē, ‘Fai ke totonu ʻae fakamaau, pea feʻofaʻaki mo manavaʻofa ʻae tangata taki taha ki hono kāinga:
Így szólt a Seregeknek Ura, mondván: Igaz ítélettel ítéljetek, és irgalmasságot és könyörületességet gyakoroljon kiki az ő felebarátjával!
10 Pea ʻoua naʻa fakamālohiʻi ʻae fefine kuo mate hono husepāniti, pe ko e tamai mate, pe ko e muli, pe ko e masiva; pea ʻoua naʻa ai ha taha te ne fai fakakākā ʻi hono loto ki hono kāinga.’
Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt meg ne sarczoljatok, és egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt.
11 Ka naʻa nau talangataʻa ke fanongo, mo nau hamusi mai honau uma, pea naʻa nau fakaongotuli honau telinga, ke ʻoua naʻa nau ongoʻi.
De nem akarák meghallani, sőt vállaikat vonogaták, és bedugák füleiket, hogy ne halljanak.
12 ʻIo, naʻa nau ngaohi honau loto ke hangē ko e maka fefeka ʻaupito, telia naʻa nau ongoʻi ʻae fono, mo e ngaahi lea kuo fai mai ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻi hono laumālie, ʻi he kau palōfita naʻe ʻi muʻa, pea ko ia kuo hoko ai ʻae houhau lahi meia Sihova ʻoe ngaahi kautau.
Szívöket is megkeményíték, hogy ne hallják a törvényt és az igéket, a melyeket a Seregeknek Ura küldött vala az ő lelke által, az elébbi próféták által. És igen felgerjedt vala a Seregeknek Ura.
13 Ko ia kuo hoko ʻo pehē, ʻi heʻene kalanga naʻe ʻikai te nau fie fanongo; pea ko ia, kuo nau kalanga, ka naʻe ʻikai te u fanongo,” ʻoku pehē ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau.
És lőn, hogy a mint én kiáltottam és nem hallották meg: úgy kiáltottak, de nem hallottam meg, azt mondja a Seregeknek Ura;
14 “Ka kuo u vilingiaʻi ʻaki ʻakinautolu ʻae ʻahiohio ki he ngaahi puleʻanga, ʻaia naʻe ʻikai te nau ʻiloʻi. Ko ia naʻe hili ange ia kuo lala ʻae fonua, pea naʻe ʻikai kei feʻaluʻaki ai ha tangata: he naʻa nau ʻai ke lala ʻaupito ʻae fonua matamatalelei.”
Hanem szétszórtam őket mindenféle nemzetek közé, a kik nem ismerték őket, és puszta lőn utánok a föld, hogy senki azon sem át nem megy, sem meg nem tér. Így tevék pusztává a kívánatos földet.
