Sakalaia 14

1 Vakai ʻoku haʻu ʻae ʻaho ʻo Sihova, pea ʻe vahevahe hoʻo koloa ʻi ho lotolotonga.

Ímé, eljön az Úrnak napja, és a te prédádat felosztják benned.

2 Koeʻuhi te u tānaki fakataha ʻae puleʻanga kotoa pē ki Selūsalema ke tau; pea ʻe hamu ʻae kolo, pea ʻe vete ʻae ngaahi fale, pea ʻe tohotoho ʻae kau fefine: pea ʻe ʻalu ʻa hono vaeua ʻoe kolo ki he fakapōpula, ka e ʻikai motuhi ʻa hono kakai ʻoku toe mei he kolo.

Mert minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez, és megszállják a várost, és kirabolják a házakat, megszeplősítik az asszonyokat; és a város fele számkivetésbe megy, de a nép maradéka nem gyomláltatik ki a városból.

3 Pea ʻe toki hāʻele atu ʻa Sihova, ʻo ne tauʻi ʻae ngaahi puleʻanga ko ia, ʻo hangē ko ʻene tau ʻi he ʻaho ʻoe tau.

Mert eljön az Úr, és harczol azok ellen a népek ellen, a mint harczolt vala ama napon, a harcznak napján.

4 Pea ʻe tuʻu hono vaʻe ki he moʻunga ʻoe ʻOlive ʻi he ʻaho ko ia, ʻaia ʻoku tuʻu ʻi he ʻao ʻo Selūsalema, ʻi hono potu hahake, pea ʻe mafahi ua ʻi loto ʻae moʻunga ʻoe ʻOlive ki he potu hahake mo e potu lulunga, pea ʻe hoko ia ko e teleʻa lahi ʻaupito: pea ʻe hiki ʻa hono vaeua ʻoe moʻunga ki he tokelau, pea ko hono vahe ʻe taha ki he potu tonga.

És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, a mely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén ketté válik, kelet felé és nyugot felé, igen nagy völgygyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad.

5 Pea te mou hola ki he teleʻa ʻi he vahaʻa moʻunga; he koeʻuhi ʻe aʻu atu ʻae teleʻa ʻi he moʻunga ki ʻEsali: ʻio, te mou hola, ʻo tatau mo hoʻomou hola mei he mofuike ʻi he ngaahi ʻaho ʻo ʻUsaia ko e tuʻi ʻo Siuta: pea ʻe hāʻele mai ʻa Sihova ko hoku ʻOtua, pea mo ʻene kakai māʻoniʻoni fakataha mo ia.

És az én hegyem völgyébe futtok, mert a hegyközi völgy Azálig nyúlik, és úgy futtok, a mint futottatok a földindulás elől Uzziásnak, Júda királyának napjaiban. Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele.

6 Pea ʻe hoko ʻo pehē ʻi he ʻaho ko ia, ʻe ʻikai maama ia ke lahi, pea ʻe ʻikai ke poʻuli lahi:

És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.

7 Ka ko e ʻaho maʻuaipē, ʻaia ʻe ʻafioʻi ʻe Sihova, ʻe ʻikai ʻaho pe poʻuli: ka ʻe hoko ʻo pehē, ʻe maama pe ia ʻi he feituʻu poʻuli.

De lesz egy nap, a melyet az Úr tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estvének idején.

8 Pea ʻi he ʻaho ko ia ʻe tafe atu ʻae ngaahi vai moʻui mei Selūsalema: ko hono vaeua ʻe tafe atu ki he tahi muʻa, pea ko hono vahe ʻe taha ki he tahi mui: pea ʻe pehē pe ʻi he faʻahitaʻu mafana mo e faʻahitaʻu momoko

És e napon lesz, hogy élő vizek jőnek ki Jeruzsálemből, felerészök a napkeleti tenger felé, felerészök pedig a nyugoti tenger felé, és nyárban és télben is úgy lesz.

9 Pea ʻe tuʻi ʻa Sihova ki māmani kotoa pē: ʻi he ʻaho ko ia ʻe taha pe ʻa Sihova, pea ʻe taha pe ʻa hono huafa.

És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy.

10 ‌ʻE liliu ke toafa ʻae fonua kotoa pē mei Kepa ʻo aʻu ki Limoni ki he potu tonga ʻo Selūsalema: pea ʻe hiki hake ia ki ʻolunga, pea ʻe kakai ia ʻi hono potu, mei he matapā ʻo Penisimani ʻo aʻu atu ki he potu ʻoe ʻuluaki matapā, ki he matapā ʻi he tuliki, pea mei he fale leʻo māʻolunga ʻo Hananili ʻo ʻalu ki he ngaahi tataʻoʻanga uaine ʻoe tuʻi.

Az egész föld síksággá változik Gebától kezdve Rimmonig, déli irányban Jeruzsálem felé, és felmagasztaltatik és a maga helyén marad a Benjámin kapujától az első kapu helyéig, a szegletkapuig, és a Hananéel tornyától a király sajtójáig.

11 Pea ʻe nofo ʻi ai ʻae kakai, ʻe ʻikai toe ai ha fakamalaʻia; ka ʻe kakai mo nofo fiemālie ʻa Selūsalema.

És lakni fognak benne, és nem éri többé pusztulás, és bátorságban lakoznak Jeruzsálemben.

12 Pea ko eni ʻae malaʻia, ʻaia ʻe taaʻi ʻaki ʻe Sihova ʻae kakai kotoa pē kuo tauʻi ʻa Selūsalema; ʻe ʻauha honau kakano lolotonga ʻoku nau kei tuʻu ki honau vaʻe! Pea ʻe ʻauha honau mata ʻi honau pokoʻimata, pea ʻe ʻauha honau ʻelelo ʻi honau ngutu.

És ez lesz a csapás, a melylyel megcsapkod az Úr minden népet, a melyek Jeruzsálem ellen gyülekeznek: Megsenyved a húsok és pedig a míg lábaikon állnak, szemeik is megsenyvednek gödreikben, nyelvök is megsenyved szájokban.

13 Pea ʻe hoko ʻo pehē ʻi he ʻaho ko ia, ʻe tupu meia Sihova ʻae puputuʻu lahi ʻaupito ʻiate kinautolu; pea ʻe taki taha puke ʻe he tangata ʻae nima ʻo hono kaungāʻapi, pea ʻe hiki hake hono nima ʻoʻona ki he nima ʻo hono kaungāʻapi.

És azon a napon lesz, hogy az Úr nagy háborúságot támaszt közöttök, úgy, hogy kiki a maga társának kezét ragadja meg, és a maga társának keze ellen emeli fel kezét.

14 Pea ʻe tau foki ʻa Siuta ʻi Selūsalema pea ʻe tānaki fakataha ʻae koloa kotoa pē ʻae kau hiteni ʻoku takatakai ʻi ai, ʻae koula, mo e siliva, mo e kofu, ʻo lahi ʻaupito.

Sőt még Júda is harczolni fog Jeruzsálem ellen, és összegyűjtetik a köröskörül lakó népek minden gazdagsága: arany, ezüst és igen sok ruha.

15 Pea ʻe pehē mo e malaʻia ki he hoosi mo e miuli mo e kāmeli, mo e ʻasi, pea mo e fanga manu kotoa pē ʻi he ngaahi fale fehikitaki ko ia, ʻo tatau mo e malaʻia ni.

És éppen olyan csapás lesz a lovakon, öszvéreken, tevéken, szamarakon és mindenféle barmokon, a melyek e táborban lesznek, a milyen ez a csapás.

16 Pea ʻe hoko ia ʻo pehē, ko ia kotoa pē ʻe toe ʻi he ngaahi puleʻanga kotoa pē ʻaia naʻe ʻalu hake ke tauʻi ʻa Selūsalema, ko ia ʻe ʻalu hake mei he taʻu ki he taʻu ke hū ki he Tuʻi, ko Sihova ʻoe ngaahi kautau, pea ke fai ʻae kātoanga ʻoe fale fehikitaki.

És lészen, hogy a kik megmaradnak mindama népek közül, a melyek Jeruzsálem ellen jőnek: esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a királynak, a Seregek Urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét.

17 Pea ʻe pehē, ko ia kotoa pē ʻi he ngaahi faʻahinga ʻo māmani ʻe ʻikai ʻalu hake ki Selūsalema ke hū ki he Tuʻi, ko Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻio, ko kinautolu ʻe ʻikai ha ʻuha ki ai.

És lészen, hogy a ki nem megy fel e föld nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy hódoljon a királynak, a Seregek Urának: nem lészen azokra eső.

18 Pea kapau ʻe ʻikai haʻu mo ʻalu hake ʻae faʻahinga ʻo ʻIsipite, ʻaia ʻoku ʻikai ke ʻuha ki ai, ʻe ʻiate kinautolu ʻae malaʻia, ʻaia ʻe taaʻi ʻaki ʻe Sihova ʻae kau hiteni, ʻoku ʻikai ʻalu hake ke fai ʻae kātoanga ʻoe fale fehikitaki.

És ha nem megy fel, vagy nem jön fel az égyiptomi nemzetség, ő rájok sem lészen; de lészen az a csapás, a melylyel megcsapkodja az Úr a népeket, a kik nem mennek fel a sátorok ünnepét megünnepelni.

19 Ko eni ia ʻae malaʻia ʻa ʻIsipite, mo e tautea ki he puleʻanga kotoa pē ʻoku ʻikai ʻalu hake ke fai ʻae kātoanga, ʻoe fale fehikitaki.

Ez lészen Égyiptomnak büntetése, és mindama népek büntetése, a kik nem mennek fel a sátorok ünnepét megünnepelni.

20 ʻI he ʻaho ko ia ʻe tongi ʻae lea ni ki he ngaahi fafangu ʻi he fanga hoosi, “KO E MĀʻONIʻONI KIA SIHOVA”; pea ʻe tatau ʻae ngaahi kulo ʻi he fale ʻo Sihova mo e ngaahi ipu ʻi he ʻao ʻoe feilaulauʻanga.

Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az Úrnak szenteltetett. És a fazekak az Úrnak házában olyanokká lesznek, mint az oltár előtt való medenczék.

21 ‌ʻIo, ko e kulo kotoa pē ʻi Selūsalema, pea mo Siuta, ʻe māʻoniʻoni ia kia Sihova ʻoe ngaahi kautau; pea ʻe haʻu ʻo ʻave ia ʻekinautolu ʻoku feilaulau, ke haka meʻa ʻi ai: ko e ʻaho ko ia, ʻe ʻikai toe ʻi ai ha taha Kēnani, ʻi he fale ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau.

És Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek Urának szenteltetik, és eljőnek mind, a kik áldozni akarnak, és választanak közülök és főznek azokban; és nem lészen többé Kananeus a Seregek Urának házában e napon.