< Hiva ʻa Solomone 2 >

1 Ko au ko e lose ʻo Saloni, ko e lile ʻoe ngaahi teleʻa.
Én Sáronnak rózsája vagyok, és a völgyek lilioma.
2 ‌ʻO hangē ko e lile ʻi he lotolotonga ʻoe ngaahi ʻakau talatala, ʻoku pehē ʻa hoku ʻofaʻanga ʻi he ngaahi ʻofefine.
Mint a liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a leányok közt.
3 Pea hangē ko e ʻakau ko e moli ki he ngaahi ʻakau ʻoe vao, ʻoku pehē ʻa hoku ʻofaʻanga ʻi he ʻao ʻoe ngaahi foha. Ne u nofo hifo ki lalo ʻi hono malumalu, pea u fiefia lahi, pea naʻe huʻamelie ʻa hono fua ki hoku ngutu.
Mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az ifjak közt. Az ő árnyékában felette igen kivánok ülni; és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.
4 Naʻa ne ʻomi au ki he fale keinangaʻanga, pea naʻe fakamalu ʻaki au ʻae fuka ʻae ʻofa.
Bevisz engem a borozó házba, és zászló felettem a szerelme.
5 Tokoni au ʻaki ʻae uaine, pea fakafiemālieʻi au ʻaki ʻae ngaahi moli: he ʻoku ou pongia ʻi he ʻofa.
Erősítsetek engem szőlővel, üdítsetek fel engem almákkal; mert betege vagyok a szerelemnek.
6 ‌ʻOku ʻi lalo ʻi hoku ʻulu ʻa hono nima toʻohema, pea ʻoku fāʻufua au ʻe hono nima toʻomataʻu.
Az ő bal keze az én fejem alatt van, és jobb kezével megölel engem.
7 ‌ʻE ngaahi ʻofefine ʻo Selūsalema, ʻoku ou fekau kiate kimoutolu, ʻi hoʻomou ʻofa ki he fanga kāseli mo e fanga hainite ʻoe vao, ke ʻoua naʻa mou ueʻi pe fafangu ʻa hoku ʻofaʻanga, kaeʻoua ke faʻiteliha pe ia.
Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre és a mezőnek szarvasira: fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet addig, a míg akarja.
8 Ko e leʻo ʻo hoku ʻofaʻanga! Vakai, ʻoku haʻu ia mo puna ʻi he ngaahi moʻunga, pea hopohopo ʻi he ngaahi potu māʻolunga.
Az én szerelmesemnek szavát hallom, ímé, ő jő, ugrálva a hegyeken, szökellve a halmokon!
9 ‌ʻOku tatau ʻa hoku ʻofaʻanga mo e kāseli pe ko e hainite mui: vakai, ʻoku tuʻu mai ia mei he tuaʻā, ʻoku ne fakasio mai mei he ngaahi matapā, ʻo ne fakahā ia mei he ngaahi kātupa.
Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához. Ímé, ott áll a mi falunkon túl, néz az ablakon keresztül, tekintget a rostélyokon keresztül,
10 Naʻe lea mai ʻa hoku ʻofaʻanga, ʻo ne pehē kiate au, Tuʻu hake ʻa hoku ʻofaʻanga, ko ʻeku tokotaha ʻoku hoihoifua, pea ke haʻu.
Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte.
11 Vakai, kuo hili ʻae faʻahitaʻu momoko, pea kuo ʻosi ʻae ʻuha mo mole atu;
Mert ímé a tél elmult, az eső elmult, elment.
12 Kuo tupu hake ʻae ngaahi fisiʻi ʻakau ʻi he funga kelekele, kuo hoko ʻae ngaahi ʻaho ʻoku hiva ai ʻae fanga manupuna, pea ʻoku ongoʻi ʻi hota fonua ʻae leʻo ʻoe kulukulu:
Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött, és a gerliczének szava hallatik a mi földünkön.
13 ‌ʻOku kamata tupu ʻi he ʻakau ko e fiki ʻa hono fua, pea ʻoku namu lelei mai ʻae fua mui ʻi he ngaahi vaine. ʻā koe ko hoku ʻofaʻanga, mo ʻeku hoihoifua, ke ke tuʻu hake, pea ke haʻu.
A fügefa érleli első gyümölcsét, és a szőlők virágzásban vannak, jóillatot adnak; kelj fel én mátkám, én szépem, és jőjj hozzám!
14 ‌ʻA koe ko ʻeku lupe, ʻoku nofo ʻi he ngaahi ʻanaʻi maka, mo e ngaahi potu lilolilo ʻoe lilifa, ke ke fakahā mai ho mata kiate au, pea tuku ke u fanongo ki ho leʻo; he ʻoku ke leʻo mālie, pea ʻoku fakaʻofoʻofa ho mata.
Én galambom, a kősziklának hasadékiban, a magas kőszálnak rejtekében, mutasd meg nékem a te orczádat, hadd halljam a te szódat; mert a te szód gyönyörűséges, és a te tekinteted ékes!
15 Ke maʻu mai ʻae fanga fokisi, ʻae fanga fokisi iiki, ʻaia ʻoku maumauʻi ʻae vaine: he ʻoku kei mui ʻae fua ʻoe vaine.
Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat, a kik a szőlőket elpusztítják; mert a mi szőlőink virágban vannak.
16 ‌ʻOku ʻoʻoku ʻa hoku ʻofaʻanga, pea ʻoku ou ʻoʻona au: ʻoku kai ʻe ia ʻi he potu ʻoe ngaahi lile.
Az én szerelmesem enyém, és én az övé, a ki a liliomok közt legeltet.
17 Tafoki mai ʻa hoku ʻofaʻanga, kaeʻoua ke maʻa hake ʻae ʻaho, pea mole atu ʻae fakapoʻuli, pea ke tatau koe mo e kāseli pe ko e hainite mui ʻi he ngaahi moʻunga ʻo Peta.
Míglen meghűsül a nap és az árnyékok elmúlnak: térj meg és légy hasonló, én szerelmesem, az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához a Béther hegyein.

< Hiva ʻa Solomone 2 >