Lute 4
1 Naʻe toki ʻalu hake ai ʻa Poasi ki he matapā, pea nofo ki lalo ia ʻi ai: pea vakai, naʻe ʻalu ange ʻae kāinga ʻaia naʻe lea ki ai ʻa Poasi; ʻaia naʻe pehē ki ai ia, “ʻE, ʻa koe, tafoki mai, pea nofo ki lalo ʻi heni.” Pea naʻe tafoki ia, ʻo nofo ki lalo.
Boáz pedig felment a kapuba, és ott leült. És ímé arra ment az a legközelebbi rokon, a kiről Boáz beszélt vala, és monda néki: Jer csak, ülj ide atyafi. És az oda ment és leüle.
2 Pea naʻa ne ʻomi ʻae kau tangata ʻe toko hongofulu ko e kau mātuʻa ʻoe kolo, ʻo ne pehē, “Mou nofo ki lalo ʻi heni.” Pea naʻa nau nofo ki lalo.
Ekkor ő maga mellé vett tíz férfiút a város vénei közül és monda: Üljetek ide! És azok leülének.
3 Pea pehē ʻe ia ki he kāinga, “Ko Naomi ʻaia kuo toe haʻu mei he fonua ko Moape, ʻoku fakatau ʻe ia ʻae konga fonua, ʻaia naʻe ʻia ʻElimeleki ko hotau tokoua.
És ő monda a legközelebbi rokonnak: Azt a darab szántóföldet, mely a mi atyánkfiáé, Eliméleké volt, eladja Naómi, a ki haza jött a Moáb mezejéről.
4 Pea ne u pehē, “Te u fakahā ia kiate koe, ʻo pehē, Ke ke fakatau ia ʻi he ʻao ʻoe kakai, pea ʻi he ʻao ʻoe kau mātuʻa ʻo hoku kakai. Kapau te ke huhuʻi ia, pea ke huhuʻi ia: pea kapau ʻe ʻikai te ke huhuʻi ia, pea ke fakahā kiate au, koeʻuhi ke u ʻilo: he ʻoku ʻikai ha tokotaha kehe ke huhuʻi ia ka ko koe; pea ʻoku ou hoko mo koe.” Pea pehē ʻe ia, “Te u huhuʻi ia.”
Én pedig gondoltam, hogy füledbe juttatom, mondván: Vedd meg az itt ülők előtt és az én népemnek vénei előtt. Ha megváltod: váltsd meg; és ha nem váltod meg: jelentsd ki előttem, hogy tudjam; mert rajtad kívül nincs, a ki megváltaná, és én vagyok utánad. És az monda: Én megváltom.
5 Pea pehē ai ʻe Poasi, “Ko e ʻaho ko ia ʻoku ke fakatau ʻae ngoue ʻi he nima ʻo Naomi, ʻoku totonu hoʻo fakatau ia ʻi he nima ʻo Lute foki ko e fefine Moape, ko e uaifi ʻoe pekia, ke fokotuʻu hake ʻae hingoa ʻoe pekia ki hono tofiʻa.
És monda Boáz: A mely napon megveszed a szántóföldet Naómi kezéből, akkor a Moábita Ruthtól, a megholtnak feleségétől veszed meg, hogy nevet támaszsz a megholtnak, az ő örökségében.
6 Pea naʻe pehē ʻe he kāinga, “ʻOku ʻikai te u faʻa huhuʻi ia moʻoku, telia naʻaku maumau ai ʻae tofiʻa ʻoʻoku: ke ke huhuʻi ʻaia ʻoku ʻoʻoku moʻou; he ʻoku ʻikai te u faʻa huhuʻi ia.”
A legközelebbi rokon pedig monda: Nem válthatom meg magamnak, hogy el ne veszessem a magam örökségét; váltsd meg te magadnak az én rokoni részemet, mert én nem válthatom meg.
7 Pea ko eni hono anga ʻi muʻa ʻi ʻIsileli ʻoe huhuʻi, pea ki he fetongi, ke fakamoʻoni ʻae ngaahi meʻa kotoa pē; naʻe vete ʻe he tangata hono topuvaʻe, pea ʻatu ia ki hono kaungāʻapi: pea ko e meʻa fakamoʻoni ia ʻi ʻIsileli.
Ez vala pedig a szokás régen Izráelben, a megváltás és cserélés alkalmával, minden dolognak megerősítésére: A férfi lehúzta az ő saruját és oda adta felebarátjának, és ez volt a bizonyság Izráelben.
8 Ko ia naʻe pehē ai ʻe he kāinga kia Poasi, “Ke ke fakatau ia moʻou.” Ko ia naʻa ne vete ʻo toʻo hono topuvaʻe.
Monda annakokáért a legközelebbi rokon Boáznak: Vedd meg magadnak! És lehúzta a saruját.
9 Pea pehē ʻe Poasi ki he kau mātuʻa, pea ki he kakai kotoa pē, “Ko e kau fakamoʻoni ʻakimoutolu he ʻaho ni kuo u fakatau ʻaia kotoa pē naʻe ʻo ʻElimeleki, mo ia kotoa pē naʻe ʻo Kilioni mo Maloni, ʻi he nima ʻo Naomi.
És monda Boáz a véneknek és az egész népnek: Ti vagytok tanui ma, hogy megvettem mindent, a mi Eliméleké volt, és mindent, a mi Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből;
10 Pea mo Lute foki ko e fefine Moape, ko e uaifi ʻo Maloni, kuo u fakatau ko hoku uaifi, ke fokotuʻu hake ʻae hingoa ʻoe pekia ki hono tofiʻa, koeʻuhi ke ʻoua naʻa motuhi ʻae hingoa ʻoe pekia mei hono kāinga, pea mei he matapā ʻo hono potu: ko e kau fakamoʻoni ʻakimoutolu he ʻaho ni.”
Sőt a Moábita Ruthot is, Mahlonnak feleségét feleségül vettem, hogy nevet támaszszak a megholtnak az ő örökségében, és ki ne veszszen a megholtnak neve az ő atyjafiai közül és az ő helységének kapujából. Tanuk vagytok ma.
11 Pea naʻe lea ʻae kakai kotoa pē naʻe ʻi he matapā, mo e kau mātuʻa, ʻo pehē, “Ko e kau fakamoʻoni ʻakimautolu. Ke ngaohi ʻe Sihova ʻae fefine kuo haʻu ki ho fale ke hangē ko Lesieli mo Lia, ʻakinaua naʻa na langa ʻae fale ʻo ʻIsileli: pea ke tāpuekina koe ʻi ʻEfalata, pea ke ongolelei koe ʻi Petelihema:
És monda az egész nép, mely a kapuban vala és a vének: Tanuk vagyunk! Tegye az Úr az asszonyt, a ki a te házadba megy, olyanná, mint Rákhel és Lea, a kik ketten építették fel Izráel házát, és gyűjts vagyont Efratában és szerezz nevet Bethlehemben.
12 pea ke hoko ʻo tatau ho fale mo e fale ʻo Felesi, ʻaia naʻe fanauʻi ʻe Tema kia Siuta, ʻi he hako ʻaia ʻe tuku kiate koe ʻe Sihova ʻi he fefine mui ni.”
És a te házad legyen, miként a Pérecz háza – a kit Thámár szült Júdának – abból a magzatból, a melyet az Úr adánd néked ettől az asszonytól.
13 Ko ia naʻe ʻomi ʻe Poasi ʻa Lute, pea hoko ia ko hono uaifi: pea ʻi heʻene ʻalu kiate ia, naʻe foaki kiate ia ʻe Sihova ke feitama, pea ne fanauʻi ʻae tama.
Elvevé annakokáért Boáz Ruthot, és lőn az néki felesége, és beméne hozzá, és megadá az Úr, hogy az fogana az ő méhében, és szült fiút.
14 Pea naʻe pehē ʻe he kau fefine kia Naomi, “Fakafetaʻi kia Sihova, ʻaia naʻe ʻikai tuku liʻaki koe taʻehao-kāinga, koeʻuhi ke hoko ʻo ongoongolelei hono hingoa ʻi ʻIsileli.
És mondák az asszonyok Naóminak: Áldott az Úr, a ki ma nem engedte meg, hogy rokon nélkül maradj; emlegessék az ő nevét Izráelben!
15 Pea ʻe ʻiate koe ia ko e fakaakeake moʻui, pea ko e tauhi kiate koe ʻi hoʻo motuʻa: koeʻuhi ko hoʻo taʻahine ʻi he fono, ʻaia ʻoku ʻofa kiate koe, ʻaia ʻoku lelei lahi kiate koe ʻi he tama tangata ʻe toko fitu, kuo ne fanauʻi kiate ia.”
És legyen ő a te lelkednek megvidámítója, és vénségednek istápolója, mert menyed szülte őt, az, a ki téged szeret, és a ki többet ér néked hét fiúnál.
16 Pea naʻe toʻo ʻe Naomi ʻae tamasiʻi, pea ʻai ia ki hono fatafata, pea hoko ia ko hono tauhi.
Ekkor megfogá Naómi a gyermeket, és ölébe vevé, és dajkája lőn annak.
17 Pea naʻe fakahingoa ia ʻe he kau fefine ʻo hono kaungāʻapi, ʻo pehē, “Kuo tupu ʻae tama kia Naomi, pea naʻa nau ui hono hingoa ko ʻOpeti: ko ia ia ko e tamai ʻa Sese, ko e tamai ʻa Tevita.
A szomszédasszonyok pedig nevet adának néki, mondván: Fia született Naóminak, és nevezték az ő nevét Obednek. Ez az apja Isainak, a Dávid atyjának.
18 Pea ko e ngaahi toʻutangata eni ʻo Felesi: naʻe tupu ʻia Felesi ʻa Hesiloni,
És a Pérecz nemzetségei ezek: Pérecz nemzé Hesront;
19 Pea tupu ʻia Hesiloni ʻa Lame, pea tupu ʻia Lame ʻa ʻAminitapi,
Hesron pedig nemzé Rámot, és Rám nemzé Amminádábot;
20 Pea tupu ʻia ʻAminitapi ʻa Nasoni, pea tupu ʻia Nasoni ʻa Salimoni,
Amminádáb pedig nemzé Naássont, és Naásson nemzé Sálmónt;
21 Pea tupu ʻia Salimoni ʻa Poasi, pea tupu ʻia Poasi ʻa ʻOpeti,
Sálmón pedig nemzé Boázt, és Boáz nemzé Obedet;
22 Pea tupu ʻia ʻOpeti ʻa Sese, pea tupu ʻia Sese ʻa Tevita.”
És Obed nemzé Isait, Isai pedig nemzé Dávidot.
