Saame 80
1 Ki he Takimuʻa ʻi he Sosanimi ʻEtuta, ko e Saame ʻa ʻAsafi. Fakafanongo ʻae Tauhi ʻo ʻIsileli, ʻa koe ʻoku ke tataki ʻa Siosefa ʻo hangē ko e fanga sipi; ʻa koe ʻoku ke ʻafio ʻi he vahaʻa ʻoe selupimi, ke ke ulo mai.
Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
2 ʻI he ʻao ʻo ʻIfalemi mo Penisimani mo Manase ke ke ueʻi hake ho mālohi, pea hāʻele mai ʻo fakamoʻui ʻakimautolu.
Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
3 ʻE ʻOtua, ke ke toe fakatafoki ʻakimautolu, pea tuku ke ulo mai ho fofonga; pea te mau moʻui ai.
Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
4 ʻE Sihova ko e ʻOtua ʻoe ngaahi kautau, ʻe fēfē hono fuoloa mo hoʻo kei houhau ki he lotu ʻa ho kakai?
Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
5 ʻOku ke fafanga ʻaki ʻakinautolu ʻae mā ʻoe loʻimata; pea ʻoku ʻange kiate kinautolu ʻae loʻimata lahi kenau inu.
Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
6 ʻOku ke ngaohi ʻakimautolu ko e fekeʻikeʻiʻanga ʻo homau kaungāʻapi: pea ʻoku katakata homau ngaahi fili ʻiate kinautolu.
Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
7 ʻE ʻOtua ʻoe ngaahi kautau, ke ke toe fakatafoki ʻakimautolu, pea tuku ke ulo mai ho fofonga; pea te mau moʻui ai.
Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
8 Naʻa ke lī kituʻa ʻae hiteni; ka naʻa ke ʻomi ʻae vaine mei ʻIsipite, ʻo tō ia.
Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
9 Naʻa ke fakaʻataʻatā [ʻae potu ]ʻi hono ʻao, pea naʻa ke fakaaka māʻulalo ia, pea naʻa ne fakapito ʻae fonua.
Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
10 Naʻe ʻufiʻufi ʻae ngaahi moʻunga ʻi hono malumalu, pea ko hono ngaahi vaʻa naʻe hangē ko e ngaahi sita ʻae ʻOtua.
Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
11 Naʻa ne tuku atu hono ngaahi vaʻa ki he tahi, mo hono ngaahi ʻuluʻulu ki he vaitafe.
Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
12 Ko e hā kuo ke hae hifo ai hono ngaahi ʻā, ke toli ia ʻekinautolu kotoa pē ʻoku ʻalu atu ʻi he hala?
Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
13 ʻOku maumauʻi ia ʻe he puaka tau mei he vao, ʻoku kai ke ʻosi ia ʻe he fanga manu kaivao.
Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
14 ʻE ʻOtua ʻoe ngaahi kautau, ʻoku mau kole kiate koe ke ke foki mai: ʻafio hifo mei he langi, ʻo vakai, mo ʻaʻahi ki he vaine ni;
Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
15 Mo e ngoue vaine ʻaia kuo tō ʻe ho nima toʻomataʻu, mo e vaʻa ʻaia naʻa ke ngaohi ke mālohi maʻau.
És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
16 Kuo tutu ia ʻaki ʻae afi, kuo tā hifo ia: kuo nau ʻauha ʻi he tautea ʻe ho fofonga.
Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
17 Tuku ke hili ho nima ki he tangata ʻo ho nima toʻomataʻu, ki he foha ʻoe tangata ʻaia naʻa ke fakamālohi maʻau.
Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
18 Pea ʻe ʻikai ai te mau foki kimui meiate koe: ke ke fakaakeake ʻakimautolu, pea temau ui ki ho huafa.
Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
19 ʻE Sihova ko e ʻOtua ʻoe ngaahi kautau, ke ke toe fakatafoki ʻakimautolu, pea tuku ke ulo mai ho fofonga; pea temau moʻui ai.
Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
