< Saame 72 >
1 Ko e Saame maʻa Solomone. ʻE ʻOtua, tuku ki he tuʻi ʻa hoʻo ngaahi fakamaau, mo hoʻo māʻoniʻoni ki he foha ʻoe tuʻi.
Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.
2 Te ne fakamaau hoʻo kakai ʻi he māʻoniʻoni, mo hoʻo kau masiva ʻaki ʻae fakamaau.
Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
3 ʻE ʻomi ʻe he ngaahi moʻunga ʻae melino ki he kakai, mo e māʻoniʻoni mei he ngaahi tafungofunga.
Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
4 ʻE fakamaau ʻe ia ʻae kakai mamahi, te ne fakamoʻui ʻae fānau ʻae masiva, pea te ne fesifesi ʻae fakamālohi.
Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.
5 Te nau manavahē kiate koe ʻi he lolotonga ʻae kei tuʻu ʻae laʻā, mo e māhina, ʻi he toʻutangata kotoa pē.
Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.
6 ʻE ʻalu hifo ia ʻo hangē ko e ʻuha ki he mohuku kuo tutuʻu: ʻo hangē ko e ʻuha tuʻu mo tō ʻoku fakaviviku ʻae fonua.
Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
7 ʻE tupu pē ʻae kau māʻoniʻoni ʻi hono ngaahi ʻaho; mo e melino lahi ʻaupito ʻi he kei tolonga ʻae māhina.
Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
8 ʻE pule ʻe ia foki mei he tahi ki he tahi, pea mei he vaitafe ʻo aʻu ki he ngaahi ngataʻanga ʻo māmani.
És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.
9 ʻE punou ʻi hono ʻao ʻakinautolu ʻoku nofo ʻi he toafa; pea ʻe ʻemo ʻae efu ʻe hono ngaahi fili.
Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
10 ʻE ʻomi ʻae ngaahi meʻaʻofa ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Tasisi pea mo e ngaahi motu: ʻe ʻatu ʻae ngaahi meʻa foaki ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Sipa mo Sepa.
Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
11 ʻIo, ʻe punou ʻi hono ʻao ʻae ngaahi tuʻi kotoa pē: ʻE tauhi ia ʻe he puleʻanga kotoa pē.
Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
12 He te ne fakamoʻui ʻae masiva ʻi heʻene tangi; ʻae mamahi foki, mo ia ʻoku ʻikai hano tokoni.
Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.
13 Te ne fakamoʻui ʻae vaivai mo e masiva, ʻo fakamoʻui ʻae laumālie ʻoe kau masiva.
Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;
14 ʻE huhuʻi ʻe ia honau laumālie mei he kākā mo e fakamālohi: pea ʻe mahuʻinga honau toto ʻi hono ʻao.
Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.
15 Pea ʻe moʻui pe ia, pea ʻe foaki kiate ia ʻae koula ʻo Sipa: ʻE fai maʻuaipē ʻae lotu koeʻuhi ko ia; pea ʻe fakamālō kiate ia ʻi he ʻaho kotoa pē,
És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.
16 Pea ʻe ʻi ai ʻae falukunga ʻoe uite ʻi he fonua ʻi he tumutumu ʻoe ngaahi moʻunga, ʻe ngaueue hono fua ʻo ia ʻo hangē ko Lepanoni: pea ko kinautolu ʻi he kolo ʻe tupu pe ʻo hangē ko e mohuku ʻoe fonua.
Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
17 ʻE tuʻumaʻu hono huafa ʻo taʻengata, ʻe tolonga maʻuaipē hono huafa ʻo hangē ko e laʻā: pea ʻe monūʻia ʻae kakai ʻiate ia: ʻe ui ia ko e monūʻia ʻe he puleʻanga kotoa pē.
Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
18 Fakafetaʻi kia Sihova ko e ʻOtua, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, ʻaia tokotaha pe ʻoku fai ʻae ngaahi meʻa fakaofo.
Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
19 Pea fakafetaʻi maʻuaipē ki hono huafa ongoongolelei ʻo taʻengata: pea tuku ke pito ʻa māmani kotoa pē ʻi hono nāunau; ʻEmeni, mo ʻEmeni.
Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
20 Kuo ngata ʻae ngaahi lotu ʻa Tevita ko e foha ʻo Sese.
Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.