Saame 63

1 Ko e Saame ʻa Tevita, ʻi heʻene ʻi he toafa ʻo Siuta. ‌ʻE ʻOtua, ko hoku ʻOtua koe; te u kumi vave kiate koe: ʻoku fieinu hoku laumālie kiate koe, ʻoku holi hoku kakano kiate koe ʻi he fonua mōmoa mo fieinua, ʻaia ʻoku ʻikai ha vai ʻi ai;

Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

2 Ke mamata ki hoʻo māfimafi mo ho nāunau, ʻo hangē ko ʻeku mamata ai kiate koe ʻi he faletapu.

Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

3 ‌ʻOku lelei lahi hake ʻa hoʻo ʻaloʻofa ʻi he moʻui, ko ia ʻe fakafetaʻi ai ʻa hoku loungutu kiate koe.

Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

4 Ko ia ʻe pehē pe ʻeku fakafetaʻi kiate koe lolotonga ʻeku moʻui: te u hiki hake hoku nima ʻi ho huafa.

Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

5 ‌ʻE mākona lelei hoku laumālie ʻo hangē ko e meʻa ʻi he ngako mo e meʻa momona; pea ʻe fakafetaʻi kiate koe ʻa hoku ngutu ʻi he loungutu fiefia.

Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

6 ‌ʻI heʻeku manatu kiate koe ʻi hoku mohenga, ʻo fakalaulauloto kiate koe ʻi he ngaahi lakanga leʻo ʻi he poʻuli.

Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

7 Ko e meʻa ʻi hoʻo faʻa tokoni au, ko ia te u fiefia ai ʻi he malu ʻo ho kapakau.

Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

8 ‌ʻOku pikitai maʻu pē hoku laumālie kiate koe: ʻoku poupou au ʻe ho nima toʻomataʻu.

Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

9 Ka ko kinautolu ʻoku kumi hoku laumālie ke fakaʻauha ia, tenau ʻalu hifo ki he ngaahi potu ʻi lalo ʻi he fonua.

Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

10 Tenau tō ʻi he heletā: tenau hoko ko e ʻinasi ʻoe fanga fokisi.

Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

11 Ka ʻe fiefia ʻae tuʻi ʻi he ʻOtua; ko ia kotoa pē ʻoku fuakava ʻiate ia ʻe fiefia ia; ka ʻe tāpuni ʻae ngutu ʻokinautolu kotoa pē ʻoku lea loi.

A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.