Saame 55
1 Ki he Takimuʻa ʻi he Nekina, ko e Saame akonaki ʻa Tevita. Fakafanongo ki heʻeku lotu, ʻE ʻotua; pea ʻoua naʻa ke fufū koe mei heʻeku lotu tāumaʻu.
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 ʻAfio mai kiate au, mo ke ongoʻi au: ʻoku ou lāunga ʻi heʻeku mamahi, pea tangi kalanga;
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 Koeʻuhi ko e leʻo ʻoe fili, koeʻuhi ko e taʻomia ʻe he kau angakovi: he kuo nau tuku ʻae hia kiate au, pea ʻi he ʻita ʻoku nau fehiʻa kiate au.
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 ʻOku mamahi lahi hoku loto ʻiate au: pea kuo tō kiate au ʻae ngaahi fakailifia ʻoe mate.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 Kuo hoko kiate au ʻae manavahē mo e tetetete, pea kuo lōmakiʻi au ʻe he lilika.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 Pea naʻaku pehē, Taumaiā ke u maʻu ʻae kapakau ʻo hangē ko e lupe! Koeʻuhi ke u puna atu, pea fiemālie ai.
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 Vakai, te u ʻalu ʻo hē ki he mamaʻo, pea u nofo ʻi he toafa. (Sila)
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 Te u ʻalu fakatoʻotoʻo, ʻo hao mei he matangi lahi mo e afā.
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 Fakaʻauha, ʻE Sihova, pea vahevahe honau ʻelelo: he naʻaku mamata ki he fakamālohi mo e fekeʻikeʻi ʻi he kolo.
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 ʻOku nau ʻalu fano ai ʻi he ngaahi ʻā ʻo ia ʻi he ʻaho mo e pō: ʻoku ʻi loto ʻi ai ʻae pauʻu mo e mamahi.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 ʻOku ʻi ai ʻae kovi: ʻoku ʻikai mahuʻi mei hono ngaahi hala ʻae fakamālohi mo e kākā.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 He naʻe ʻikai ko ha fili ʻaia naʻa ne lauʻikoviʻi au; ka ne pehē, te u faʻa kātaki ia: pea naʻe ʻikai ko ia ʻoku ne fehiʻa kiate au ʻaia kuo hiki hake ia kiate au ka ne pehē, te u faʻa fufū au meiate ia.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 Ka ko koe ia, ko e tangata ʻoku ta tatau, ko hoku fakahinohino, mo hoku kaumeʻa.
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 Naʻa ta alea lelei mo au, pea ʻalu fakataha ki he fale ʻoe ʻOtua.
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 Ke puke ʻakinautolu ʻe he mate, pea tuku ke ʻalu vave hifo ʻakinautolu ki hētesi: he ʻoku ʻi honau ngaahi nofoʻanga, pea ʻiate kinautolu ʻae kovi. (Sheol h7585)
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
16 Ka ko au te u ui ki he ʻOtua; pea ʻe fakamoʻui au ʻe Sihova.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 ʻI he efiafi, mo e pongipongi, mo e hoʻatā, te u lotu, mo tangi leʻo lahi: pea te ne ongoʻi hoku leʻo.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 Kuo ne fakamoʻui hoku laumālie ʻi he melino mei he tau naʻe tuʻu hake kiate au: he naʻe ʻiate au ʻae tokolahi.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 ʻE ongoʻi ʻe he ʻOtua, ʻaia ʻoku ʻafio talu mei muʻa, pea te ne tautea ʻakinautolu. (Sila) Koeʻuhi ʻoku ʻikai te nau feliliuʻaki, ko ia ʻoku ʻikai te nau manavahē ai ki he ʻOtua.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 Naʻa ne mafao atu hono nima kiate kinautolu ʻaia naʻe nonofo ʻi he melino mo ia: kuo maumauʻi ʻe ia ʻene fuakava.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 Ko e ngaahi lea ʻa hono ngutu naʻe molemole lahi hake ʻi he pota, ka naʻe ʻi hono loto ʻae tau: naʻe molū lahi ʻene ngaahi lea ʻi he lolo, ka ko e moʻoni ko e ngaahi heletā ia kuo unuhi.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 Ke ke tuku hoʻo kavenga kia Sihova, pea te ne poupou koe: ʻe ʻikai ʻaupito te ne tuku ke ngaue ʻae kakai māʻoniʻoni.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
23 Ka ko koe, ʻE ʻOtua te ke ʻohifo ʻakinautolu ki he luo ʻoe fakaʻauha: ko e kau tangata pani toto mo ngāue kākā ʻe ʻikai tenau aʻusia hono vaeuaʻanga ʻo honau ngaahi ʻaho; ka te u falala kiate koe.
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
