< Saame 47 >

1 Ki he Takimuʻa, ko e Saame ki he ngaahi foha ʻo Kola. Mou pasipasi homou nima, ʻae kakai kotoa pē; kalanga ki he ʻOtua ʻi he leʻo ʻoe fiefia.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
2 He ko Sihova fungani māʻolunga ʻoku fakailifia ia; ko e Tuʻi lahi ia ki māmani kotoa pē.
Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
3 Te ne fakavaivai ʻae kakai kiate kitautolu, mo e ngaahi puleʻanga ki hotau lalo vaʻe.
Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
4 Te ne fili hotau tofiʻa maʻatautolu, ko e lelei ʻo Sēkope ʻaia ʻoku ne ʻofa ki ai. (Sila)
Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
5 Kuo hāʻele hake ʻae ʻOtua ʻi he mavava, ko Sihova mo e leʻo ʻoe meʻa lea.
Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
6 Hiva fakamālō ki he ʻOtua, hiva fakamālō: hiva fakamālō ki hotau Tuʻi, hiva fakamālō.
Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
7 He ko e ʻOtua ko e Tuʻi ia ʻo māmani kotoa pē: mou hiva fakamālō ʻi he poto.
Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
8 ‌ʻOku pule ʻae ʻOtua ki he hiteni: ʻoku ʻafio ʻae ʻOtua ʻi he ʻafioʻanga ʻo ʻene māʻoniʻoni.
Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
9 Kuo kātoa fakataha ʻae houʻeiki ʻoe kakai, ʻio, ko e kakai ʻae ʻOtua ʻo ʻEpalahame: ʻoku ʻi he ʻOtua ʻae ngaahi fakaū ʻo māmani: ʻoku māʻolunga lahi ʻaupito ia.
Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!

< Saame 47 >