Saame 31
1 Ki he Takimuʻa, ko e Saame ʻa Tevita. ʻOku ou falala kiate koe, ʻE Sihova; ʻoua naʻa ke tuku au ke u mā: fakamoʻui au ʻi hoʻo māʻoniʻoni.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.
2 Fakatokangaʻi ho telinga kiate au; ke vave hoʻo fakamoʻui au: ke ke ʻiate au ko e maka mālohi, ko e fale hūfanga ke fakamoʻui au.
Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.
3 He ko koe ko hoku makatuʻu mo ʻeku kolo: ko ia, ko e meʻa ʻi ho huafa ke ke tataki au, ʻo fakahinohino au.
Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.
4 Toho au mei he kupenga kuo nau ʻaʻau fakafufū kiate au: he ko koe ko hoku mālohi.
Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.
5 ʻOku ou tuku atu hoku laumālie ki ho nima: kuo ke huhuʻi au, ʻE Sihova ko e ʻOtua ʻoe moʻoni.
Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.
6 Naʻaku fehiʻa kiate kinautolu ʻoku tokanga ki he ngaahi meʻa vaʻinga loi pē: ka ʻoku ou falala kia Sihova.
Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.
7 Te u fiefia mo nekeneka ʻi hoʻo ʻaloʻofa: he kuo ke tokanga ki heʻeku mamahi; kuo ke ʻiloʻi hoku laumālie ʻi he ngaahi mamahi;
Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;
8 Pea naʻe ʻikai te ke tāpuni au ʻi he nima ʻoe fili: kuo ke fokotuʻu hoku vaʻe ʻi he potu ʻataʻatā lahi.
És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.
9 ʻAloʻofa mai kiate au, ʻE Sihova, he ʻoku ou moʻua ʻi he mamahi: kuo ʻauha hoku mata ʻi he tangi, ʻio, ko hoku laumālie mo hoku kete.
Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.
10 He kuo ʻosi ʻeku moʻui ʻi he tangi, mo hoku ngaahi taʻu ʻi he mafulu: kuo fakaʻaʻau ke ʻosi hoku mālohi ko e meʻa ʻi heʻeku hia, pea kuo ʻauha hoku ngaahi hui.
Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.
11 Ko e manukiʻanga au ʻo hoku ngaahi fili kotoa pē, kae ʻāsili pe ki hoku ngaahi kaungāʻapi, pea ko e ilifiaʻanga ʻo hoku kaumeʻa: ko kinautolu naʻe mamata kiate au ʻi tuaʻā naʻa nau hola ʻiate au.
Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.
12 Kuo fakangalongaloʻi au mei he loto ʻo hangē ko e tangata kuo mate: kuo u tatau mo e ipu kuo maumau.
Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.
13 He naʻaku fanongo ki he lauʻikovi ʻe he tokolahi: naʻe ʻi he potu kotoa pē ʻae manavahē: lolotonga ʻenau fakakaukau fakataha kiate au, naʻa nau loto ke toʻo ʻeku moʻui.
Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.
14 Ka naʻaku falala kiate koe, ʻE Sihova: naʻaku pehē, Ko koe ko hoku ʻOtua.
De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.
15 Ko hoku ngaahi kuonga ʻoku ʻi ho nima: ke ke fakahaofi au mei he nima ʻo hoku ngaahi fili, pea mo kinautolu ʻoku fakatangaʻi au.
Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
16 Tuku ke ulo mai ho fofonga ki hoʻo tamaioʻeiki: fakamoʻui au koeʻuhi ko hoʻo ʻaloʻofa.
Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.
17 ʻOua naʻa ke tuku au ke u mā, ʻe Sihova; he naʻaku ui kiate koe: tuku ke mā ʻae kau angahala, tuku ke nau longo pē ʻi he faʻitoka. (Sheol h7585)
Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba. (Sheol h7585)
18 Tuku ke fakalongo pē ʻae ngaahi loungutu loi; ʻaia ʻoku lea ʻaki ʻae meʻa fakamamahi ki he kau māʻoniʻoni ʻi he fielahi mo e manuki.
A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.
19 ʻOku fēfē hono lahi ʻo hoʻo angalelei, ʻaia kuo ke hilifaki maʻanautolu ʻoku manavahē kiate koe; ʻaia kuo ke ngaohi maʻanautolu ʻoku falala kiate koe ʻi he ʻao ʻoe ngaahi foha ʻoe tangata!
Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.
20 Te ke fufū ʻakinautolu ʻi he potu lilo ʻo ho fofonga mei he fielahi ʻae tangata: te ke tauhi fakafufū pe ʻakinautolu ʻi ha ʻafioʻanga mei he fakakikihi ʻoe ngaahi ʻelelo.
Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.
21 Fakafetaʻi kia Sihova: he kuo ne fakahā kiate au ʻene angalelei fakaofo ʻi he kolo mālohi.
Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!
22 He naʻaku pehē ʻi heʻeku toʻotoʻo, “kuo motuhi au mei he ʻao ʻo ho fofonga:” ka naʻa ke ongoʻi ʻae leʻo ʻo ʻeku ngaahi lotu tāumaʻu ʻi heʻeku tangi kiate koe.
Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.
23 Mou ʻofa kia Sihova, ʻakimoutolu ko ʻene kakai māʻoniʻoni kotoa pē: he ʻoku tauhi ʻe Sihova ʻae kau angatonu, pea ʻoku ne totongi lahi ki he kau fai fakafielahi.
Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!
24 Ke mou lototoʻa, pea te ne fakamālohi homou loto, ʻakimoutolu kotoa pē ʻoku ʻamanaki lelei kia Sihova.
Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!
