Saame 17
1 Ko e Lotu ʻa Tevita. ʻE Sihova, ke ke fanongo ki he meʻa totonu, tokanga ki heʻeku tangi fakafanongo ki heʻeku lotu, ʻaia ʻoku ʻikai mei he loungutu kākā.
Ima Dávidtól. Hallgass, Örökkévaló, igazsággal, figyelj fohászkodásomra, figyelmezz imádságomra nem csalárd ajkakból!
2 Ke haʻu mei ho ʻao ʻa hoku fakamaau; ke ʻafioʻi ʻe ho fofonga ʻaia ʻoku totonu.
Te tőled eredjen ítéletem; szemeid az egyenességet nézik.
3 Naʻa ke ʻahiʻahiʻi hoku loto; naʻa ke ʻaʻahi kiate au ʻi he poʻuli; kuo ke ʻahiʻahiʻi au, ka ʻe ʻikai te ke ʻilo ha meʻa; kuopau pe hoku loto ʻe ʻikai hala hoku ngutu.
Megvizsgáltad szívemet, gondoltál rám éjjel, kipróbáltál, nem találtál gonosz gondolatot bennem, szájamon sem lépett át.
4 Pea ko e meʻa ʻi he ngaahi ngāue ʻae tangata, ʻi he folofola ʻo ho loungutu kuo u taʻofi ʻaki au mei he ngaahi ʻaluʻanga ʻoe fakaʻauha.
Emberek cselekvéseinél, ajkaid igéje által, őrizkedtem az erőszakosnak ösvényeitől;
5 Ke ke tokoni ʻeku ʻalu atu ʻi ho ngaahi hala, ke ʻoua naʻa hekea hoku vaʻe.
követték lépteim nyomdokaidat, nem tántorogtak 1ábaim.
6 ʻE ʻOtua naʻaku ui kiate koe, he te ke ongoʻi au: ke ke fakatokangaʻi ho telinga kiate au, pea fanongo ki heʻeku lea.
Én szólítottalak, mert meghallgatsz engem, Isten, hajtsd füledet felém, halljad beszédemet.
7 Fakahā hoʻo ʻaloʻofa fakamanavahē, ʻa koe ʻoku ke fakamoʻui ʻaki ho nima toʻomataʻu ʻakinautolu ʻoku falala kiate koe meiate kinautolu ʻoku tuʻu hake kiate kinautolu.
Csodálatosan míveld kegyeidet, te, a ki segíted azokat, kik támadók elől jobbodban keresnek menedéket.
8 Ke ke tauhi au ʻo hangē ko e tamaʻimata, fakafufū au ʻi he malu ʻo ho kapakau,
Őrizz meg engem, mint a szemnek fényét, szárnyaid árnyékában rejts el engem,
9 Mei he kau angakovi ʻaia ʻoku nau taʻomia au, mei hoku ngaahi fili fakapō, ʻoku nau kāpui au.
a gonoszok elől, kik engem pusztítottak, ellenségeimtől, kik dühvel körülfognak engem.
10 Kuo ʻāʻi ʻakinautolu ʻaki honau fuʻu sino: ʻoku nau lea fakafielahi ʻaki honau ngutu.
Hájukban eltompultak, szájukkal gőgösen beszéltek.
11 Ko eni kuo nau kāpui ʻakimautolu ʻi homau ngaahi ʻaluʻanga: kuo nau fakamamaʻu honau mata ʻo sio hifo ki he kelekele;
Lépteinkben mostan körülvettek minket, szemeiket irányozzák, hogy földre terítsenek.
12 ʻO hangē ko e laione ʻoku holi ki he kai, pea hangē ko e laione mui ʻoku toitoi ʻi he ngaahi potu lilo.
Hasonló ő az oroszlánhoz, mely ragadozni vágyik, fiatal oroszlánhoz, mely rejtekben ül.
13 Tuʻu hake, ʻE Sihova, ʻo taʻofi ia, lī ia ki lalo: fakahaofi hoku laumālie mei he tangata angakovi, ʻaia ko hoʻo heletā:
Kelj föl, Örökkévaló, szállj vele szembe, görnyeszd le őt, szabadítsd ki lelkemet a. gonosztól kardoddal,
14 ʻE Sihova, mei he kau tangata ʻoku ʻi ho nima, mei he kau tangata ʻo māmani, ʻoku nau maʻu honau ʻinasi ʻi he moʻui ni, ʻakinautolu ʻoku ke fakapito honau kete ʻaki hoʻo koloa fufū: ʻoku nau fonu ʻi he ngaahi fānau, pea ʻoku nau tuku hono toe ʻo ʻenau koloa ki heʻenau kau valevale.
emberektől kezeddel, oh Örökkévaló, a világ embereitől; részök van az életben, kincseddel megtöltöd a hasukat; jól laknak fiakkal és hagyják vagyonukat gyermekeiknek.
15 Ka ko au, te u mamata ki ho fofonga ʻi he māʻoniʻoni: te u fiemālie au, ʻo kau ka ʻā hake, ʻi ho tatau.
Én- igazságban hadd látom színedet, hadd lakom jól ébredéskor alakoddal.
