Saame 147
1 Mou fakamālō kia Sihova: he ʻoku lelei ke hiva fakamālō ki hotau ʻOtua; he ʻoku mālie ia; pea ʻoku ngali ʻae fakamālō.
Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.
2 ʻOku langa hake ʻe Sihova ʻa Selūsalema: ʻoku ne tānaki fakataha ʻae kau ʻIsileli naʻe fakahēʻi
Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.
3 ʻOku ne fakamoʻui ʻakinautolu ʻoku loto mafesi, ʻo ne nonoʻo honau ngaahi lavea.
Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;
4 ʻOku ne tala hono lau ʻoe ngaahi fetuʻu; ʻoku ne ui ʻakinautolu kotoa pē ʻi honau ngaahi hingoa.
számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.
5 Ko hotau ʻEiki ʻoku lahi ia, pea lahi hono mālohi: ko ʻene ʻilo ʻoku taʻengata.
Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.
6 ʻOku hiki hake ʻe Sihova ʻae angamalū: ʻoku lī ʻe ia ʻae angahala ki he kelekele.
Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.
7 Hiva kia Sihova ʻaki ʻae fakafetaʻi; hiva fakamālō ʻi he haʻape ki hotau ʻOtua:
Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!
8 ʻAia ʻoku ne ʻufiʻufi ʻaki ʻae langi ʻae ngaahi ʻao, ʻoku ne teuteu ʻae ʻuha ki he kelekele, mo ne fakatupu ʻae mohuku ʻi he ngaahi moʻunga.
A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;
9 ʻOku ne foaki ki he manu ʻene meʻakai, pea ki he fanga leveni iiki ʻaia ʻoku tangi.
megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.
10 ʻOku ʻikai fiefia ia ʻi he mālohi ʻoe hoosi: ʻoku ʻikai fiefia ia ʻi he kau vaʻe ʻoe tangata.
Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.
11 ʻOku fiefia ʻa Sihova ʻiate kinautolu ʻoku nau manavahē kiate ia, ʻiate kinautolu ʻoku nau ʻamanaki ki heʻene ʻaloʻofa.
Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.
12 Fakamālō kia Sihova, ʻE Selūsalema; fakamālō ki ho ʻOtua, ʻE Saione.
Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!
13 He kuo ne fakamālohi ʻae ngaahi songo ʻo ho ngaahi matapā; kuo ne tāpuakiʻi hoʻo fānau ʻi loto ʻiate koe.
Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.
14 ʻOku fakatupu ʻe ia ʻae melino ʻi ho ngaahi potu, pea ʻoku ne fakamahu ʻaki koe ʻae uite ʻoku fungani lelei.
Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;
15 ʻOku ne tuku atu ʻene fekau ki māmani: ʻoku vave ʻaupito ʻae lele atu ʻo ʻene folofola,
ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;
16 ʻOku ne foaki ʻae ʻuha hinehina ʻo hangē ko e fulufuluʻi sipi: ʻoku ne tūtuuʻi ʻae hahau kuo fefeka ʻo hangē ko e efuefu.
ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,
17 ʻOku ne laku atu ʻae ʻuha maka ʻo hangē ko e ngaahi momoʻi meʻa siʻi: ko hai ʻe faʻa kātaki hono momoko?
dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?
18 ʻOku ne fekau atu ʻene folofola, pea ʻoku vai ai ia: ʻoku ne pule ke angi ʻene matangi, pea ʻoku tafe atu ʻae ngaahi vai.
Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,
19 ʻOku ne fakahā ʻene folofola kia Sēkope, ʻa ʻene ngaahi tuʻutuʻuni mo ʻene ngaahi fakamaau ki ʻIsileli.
Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.
20 Naʻe ʻikai te ne fai pehē ki ha puleʻanga ʻe taha: pea ko ʻene ngaahi fakamaau, naʻe ʻikai tenau ʻilo ki ai. Mou fakamālō kia Sihova.
Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!
