< Saame 122 >

1 Ko e Hiva ʻa Tevita maʻae ʻalu hake. Naʻaku fiefia ʻi heʻenau pehē mai kiate au, “Ke tau ō ki he fale ʻo Sihova.”
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 ‌ʻE tuʻu homau vaʻe ki lotoʻā ʻi ho ngaahi matapā, ʻE Selūsalema.
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Kuo langa ʻa Selūsalema ʻo hangē ko e kolo ʻoku māʻopoʻopo:
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 ‌ʻAia ʻoku ʻalu hake ki ai ʻae ngaahi faʻahinga, ʻae ngaahi faʻahinga ʻo Sihova, ki he fakamoʻoni ʻa ʻIsileli, ke ʻatu ʻae fakafetaʻi ki he huafa ʻo Sihova.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 He ʻoku fokotuʻu ʻi ai ʻae ngaahi nofoʻa ʻoe fakamaau, ko e ngaahi nofoʻa ʻoe fale ʻo Tevita.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Mou hūfia ke melino ʻa Selūsalema: “ʻE monūʻia ʻakinautolu ʻoku nau ʻofa kiate koe.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Ke ʻai ʻae melino ʻi ho ngaahi lotoʻā maka, mo e monūʻia ʻi ho ngaahi fale fakaʻeiʻeiki.”
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Pea koeʻuhi ko hoku ngaahi kāinga mo hoku ngaahi kaumeʻa, te u lea ni, “Ke ʻiate koe ʻae melino.”
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Koeʻuhi ko e fale ʻo Sihova ko hotau ʻOtua, te u kumi ke ke lelei ai.
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

< Saame 122 >