< Saame 114 >
1 ʻI he ʻalu atu ʻa ʻIsileli mei ʻIsipite, ko e fale ʻo Sēkope mei he kakai ʻoe lea kehe;
Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:
2 Ko hono faletapu ʻa Siuta, mo hono puleʻanga ʻa ʻIsileli.
Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.
3 Naʻe mamata ki ai ʻae tahi, pea hola ai: naʻe tekeʻi atu ʻo fakaholomui ʻa Sioatani.
A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.
4 Naʻe hopohopo ʻae ngaahi moʻunga ʻo hangē ko e fanga sipitangata, mo e ngaahi foʻi moʻunga ʻo hangē ko e fanga lami.
A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.
5 Ko e hā naʻe hoko kiate koe, ʻa koe ko e tahi, koeʻuhi naʻa ke hola ai? ʻA koe Sioatani, koeʻuhi ke tekeʻi atu ʻo fakaholomui koe?
Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?
6 ʻAe ngaahi moʻunga, koeʻuhi naʻa mou hopohopo ai ʻo hangē ko e fanga sipitangata; mo kimoutolu ʻae ngaahi foʻi moʻunga, ʻo hangē ko e fanga lami?
Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?
7 ʻA koe ko māmani, ke ke tetetete ʻi he ʻao ʻoe ʻEiki, ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻo Sēkope;
Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,
8 ʻAia naʻa ne liliu ʻae maka ko e anovai, mo e maka afi ko e matavai.
A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.