Lea Fakatātā 8
1 ʻIkai ʻoku kalanga ʻae poto? Pea ʻai mai ʻe he faʻa ʻilo hono leʻo?
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
2 ʻOku tuʻu ia ʻi he tumutumu ʻoe ngaahi potu māʻolunga, mo e ngaahi potu ʻi he ngaahi veʻe hala.
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 ʻOku ne kalanga ʻi he ngaahi matapā, mo e ngaahi matanikolo, ʻi he ava ʻoe ngaahi matapā.
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 “ʻAe kau tangata, ʻoku ou ui kiate kimoutolu! Pea ʻoku hiki hake hoku leʻo ki he fānau ʻae tangata,
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 ʻAe kau sesele, mou ʻilo ʻae poto: pea ke maʻu ʻekimoutolu, ko e kau vale, ʻae loto faʻa ʻilo.
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 Fanongo; he te u lea ki he ngaahi meʻa ʻoku lelei; pea ʻe mafaʻa hoku loungutu ʻi he ngaahi meʻa totonu.
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 Pea ʻe lea ʻaki ʻae moʻoni ʻe hoku ngutu; pea ko e meʻa fakalielia ki hoku loungutu ʻae kovi.
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 ʻOku ʻi he māʻoniʻoni ʻae ngaahi lea kotoa pē ʻa hoku ngutu; ʻoku ʻikai ha pikopiko pe ha kākā ʻi ai.
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 ʻOku ʻilongofua kotoa pē kiate ia ʻoku poto, pea totonu kiate kinautolu ʻoku maʻu ʻae ʻilo.
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 Maʻuā ʻeku akonaki, kae siʻaki ʻae siliva; pea ke lelei hake ʻae maʻu ʻoe ʻilo ʻi he koula lelei.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 “He ʻoku lelei hake ʻae poto ʻi he ngaahi maka koloa; pea ʻoku ʻikai faʻa tatau mo ia ʻae ngaahi meʻa kotoa pē ʻoku ke faʻa holi ki ai.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 Ko au poto ʻoku ma nonofo mo faʻa filioʻi, pea u maʻu ʻae ʻilo ʻi he fakatupu meʻa foʻou.
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 Ko e manavahē kia Sihova, ko e fehiʻa ia ki he kovi: ko e fielahi, mo e fakapuhopuhā, mo e angakovi mo e ngutu kovi, ʻoku ou fehiʻa ki ai.
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 ʻOku ʻaʻaku ʻae akonaki, mo e poto moʻoni: ko au ko e faʻa ʻilo, ʻoku ʻiate au ʻae mālohi.
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 Ko e meʻa ʻiate au ʻoku pule ai ʻae ngaahi tuʻi, pea fai fakamaau ʻe he houʻeiki.
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 ʻOku pule ʻae houʻeiki ʻiate au, mo e kakai ʻeiki, mo e kau fakamaau kotoa pē ʻo māmani.
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 ʻOku ou ʻofa kiate kinautolu ʻoku ʻofa kiate au; pea ʻe maʻu au ʻekinautolu ʻoku kumi tōtōaki kiate au.
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 ʻOku ʻiate au ʻae koloa mo e ongoongolelei; ʻio, ʻae koloa taʻepopo mo e māʻoniʻoni.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 ʻOku lelei hake ʻi he koula ʻa hoku fua, ʻio, ʻi he koula lelei; mo ʻeku koloa ʻi he siliva lelei.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 ʻOku ou takimuʻa ʻi he hala ʻoe māʻoniʻoni, ʻi he loto hala ʻoe fakamaau:
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 Koeʻuhi ke u pule ke maʻu ʻae koloa moʻoni ʻekinautolu ʻoku ʻofa kiate au; pea te u fakafonu honau tukunga koloa.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 “Naʻe maʻu au ʻe Sihova ʻi he kamataʻanga ʻo hono hala, ʻi muʻa ange ʻi heʻene ngaahi ngāue ʻi muʻa.
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23 Naʻe fokotuʻu au talu mei muʻa, mei he kamataʻanga ʻi he teʻeki ai ʻa māmani.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 Naʻe fanauʻi au ʻi he teʻeki ke ai ha loloto; ʻi he teʻeki ai ha matavai ʻoku fonu ʻi he vai.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 ʻI he teʻeki ke tuʻumaʻu ʻae ngaahi moʻunga; naʻe fanauʻi au ʻi he teʻeki ai ʻae ngaahi potu māʻolunga:
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26 ʻI he teʻeki ai te ne ngaohi ʻa māmani, pe ko e potu maʻalaʻala, pe ko e potu lahi ʻoe efu ʻo māmani.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 ʻI heʻene teuteu ʻae ngaahi langi, naʻaku ʻi ai au: pea ʻi heʻene tuku ʻae ngataʻanga ʻoe funga loloto:
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28 ʻI heʻene fokotuʻu ʻae ngaahi ʻao ʻi ʻolunga: ʻi heʻene fakamālohi ʻae ngaahi matavai ʻoe loloto:
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29 ʻI heʻene tuku ki he tahi ʻene fono, ke ʻoua naʻa laka mai ia ʻi he meʻa kuo ne fekau: ʻi heʻene tuʻutuʻuni ʻae ngaahi tuʻunga ʻo māmani.
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 Naʻaku ʻi ai mo ia, ʻo hangē ha taha kuo tupu hake mo ia: ko hono fiefiaʻanga au ʻi he ʻaho kotoa pē, pe naʻaku fiefia maʻuaipē i hono ʻao;
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 Naʻaku fiefia ʻi he ngaahi potu ʻo māmani ʻoku kakai, pea naʻe ʻi he fānau ʻae tangata ʻa ʻeku fiefiaʻanga.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 “Ko ia, ʻE fānau, mou fanongo mai kiate au: he ʻoku monūʻia ia ʻoku tokanga ki hoku ngaahi hala.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 Mou fanongo ki he akonaki, pea mou poto, pea ʻoua naʻa mou taʻetokanga ki ai.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 ʻOku monūʻia ʻae tangata ʻoku fanongo kiate au, ʻo ne tatali ʻi he ʻaho kotoa pē ʻi hoku ngaahi matapā, ʻo ne nofo ʻi hoku veʻe matapā.
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 He ko ia ʻoku ne maʻu au ʻoku ne maʻu ʻae moʻui, pea ʻe ʻiate ia ʻae ongoongolelei meia Sihova.”
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 Ka ko ia ʻoku fai angahala kiate au, ʻoku ne fai kovi ki hono laumālie ʻoʻona: ʻoku ʻofa ki he mate ʻakinautolu kotoa pē ʻoku fehiʻa kiate au.
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
