Lea Fakatātā 5
1 ʻE hoku foha, tokanga ki heʻeku poto, pea ke fakaongo ho telinga ki heʻeku ʻilo:
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 Koeʻuhi ke ke tokangaʻi ʻae fakapotopoto, pea ke maʻu pe ʻi ho loungutu ʻae ʻilo.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 He ʻoku toʻi ʻae loungutu ʻoe fefine muli ʻo hangē ko e ngeʻesi ʻoe honi, pea ʻoku molemole lahi hake ʻi he lolo ʻa hono ngutu:
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 Ka ʻoku tatau mo e kona ʻīʻī ʻa hono ikuʻanga, ʻo māsila ʻo hangē ha heletā fakatoumata.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 Pea telia naʻa ke fakakaukau ki he hala ʻoe moʻui, ʻoku fakafihi ʻe ia hono ngaahi ʻaluʻanga, ke ʻoua naʻa ke ʻiloʻi ia.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Ko ia ʻae fānau, ke mou fanongo kiate au, pea ʻoua naʻa mou hē mei he ngaahi lea ʻa hoku ngutu.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Ke fakamamaʻo ʻaupito ho hala meiate ia, pea ʻoua naʻa ke ofi ki he matapā ʻo hono fale:
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 Telia naʻa ke foaki ho ongolelei ki ha kakai kehe, pea moho ngaahi taʻu ki he kakai loto fakafasifasi:
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 Telia naʻa pito ʻae kau muli ʻi ho mālohi; pea ʻe ʻi he fale ʻoe muli hoʻo ngaahi ngāue;
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 Pea ke tangi mamahi ʻamui, ʻoka kai ʻo ʻosi ho kakano mo ho sino,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 ʻo ke pehē ai, “ʻOiauē, naʻe lahi ʻeku fehiʻa ki he akonaki, pea naʻe manukiʻi ʻe hoku loto ʻae valoki;
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 Pea naʻe ʻikai teu talangofua ki he leʻo ʻo hoku kau akonaki, pe fakatokangaʻi hoku telinga kiate kinautolu naʻa nau ako kiate au!
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 Naʻaku meimei kau ʻi he kovi kotoa pē, ʻi he lotolotonga ʻoe haʻohaʻonga mo e fakatahaʻanga.”
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Inu ʻae vai mei ho lepa pe ʻoʻou, mo e vaitafe mei he vai keli pe ʻoʻou.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 Ke tafe atu ho ngaahi mangamangaʻi vai, mo e vaitafe ʻoe ngaahi vai ki he ngaahi hala.
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Ke tuku ia ko hoʻo meʻa ʻaʻau pe, pea ʻoua naʻa kau ai mo koe ha muli.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Ke monūʻia ho matavai: pea ke fiefia koe ʻi ho uaifi [ʻaia naʻa ke maʻu ]ʻi hoʻo kei talavou.
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 Ke tatau pe ia mo e hainite ʻofa mo e kāseli fakaʻofoʻofa; pea ke fiemālie maʻuaipē koe ʻi hono fatafata; pea ke fakafiefiaʻi koe ʻi he ʻaho kotoa pē ʻi heʻene ʻofa.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 ʻE hoku foha, ko e hā ka ke ka hē ai ʻi he fefine muli, pea fāʻufua ki he fatafata ʻoe muli?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 He ʻoku tokaimaʻananga ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻae ngaahi hala ʻoe tangata, pea ʻoku vakai ʻe ia ʻa hono ngaahi ʻaluʻanga.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 ʻE moʻua ʻae angahala ʻi heʻene ngaahi hia ʻaʻana, pea ʻe haʻisia ʻaki ia ʻae afo ʻo ʻene angahala.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 ʻE mate taʻeakonekina ia; pea ʻe hē ia ko e meʻa ʻi he lahi ʻo ʻene vale.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
