ʻOpataia 1
1 Ko e meʻa hā mai kia ʻOpataia. ʻOku pehē ʻae ʻEiki ko e ʻOtua ki ʻItomi; Kuo tau fanongo ki ha ongoongo meia Sihova, pea kuo ʻalu ha tangata talafekau ki he kakai hiteni, “Mou tuʻu, pea te tau tuʻu hake kiate ia ke tau.
Abdiás látása. Így szól az Úr Isten Edomról: Hírt hallottunk az Úrtól! És hírnök küldetett a népekhez: keljetek fel és támadjunk reá haddal!
2 Vakai, kuo u fakasiʻisiʻi koe ʻi he lotolotonga ʻoe hiteni: ʻoku lahi ho manukiʻi.
Ímé, kicsinynyé tettelek a népek között; felettébb útálatos vagy.
3 Kuo kākaaʻi koe ʻe he laukau ʻa ho loto, ʻa koe ʻoku nofo ʻi he ngaahi ʻanaʻi maka, pea ʻoku māʻolunga ho nofoʻanga; ʻaia ʻoku pehē ʻi hono loto, ‘Ko hai ʻe fakahifo au ki lalo ki he kelekele?’”
Szíved kevélysége csalt meg téged, ki szikla-hasadékokban lakozol, kinek lakóhelye magasan van, a ki mondja az ő szívében: Ki vonhatna le engem a síkra?!
4 ʻOku pehē ʻe Sihova, “Neongo ʻoku ke hakeakiʻi koe ʻo hangē ko e ʻikale, pea ʻoku ke fokotuʻu ho pununga ʻi he lotolotonga ʻoe ngaahi fetuʻu, ka te u fakahifo koe mei ai.
Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr.
5 He ka ne haʻu kiate koe ʻae kau kaihaʻa, ʻae kau kaihaʻa ʻi he pō, (ʻoiauē ho motuhi!) ʻIkai te nau kaihaʻasi ke ʻoua ke lahi ʻenau meʻa? Ka ne haʻu kiate koe ʻae kau toli kālepi, ʻikai kuo nau fakatoe ha ngaahi kālepi?
Ha tolvajok törnének reád, avagy éjjeli rablók, (hogy elpusztíttattál!), nem annyit lopnának-é, a mennyi elegendő?! Ha szőlőszedők jönnének reád, nem hagynának-é gerezdeket?!
6 ʻOiauē hono vakili ʻoe ngaahi meʻa ʻa ʻIsoa! Hono hakule ʻo ʻene ngaahi meʻa fufū!
Mennyire kifosztogatták Ézsaut; felkutatták rejtett kincseit!
7 Ko e kau tangata kotoa pē naʻe kau fakataha mo koe, kuo nau ʻomi koe ʻo aʻu ki he mata fonua, kuo kākaaʻi koe ʻe he kau tangata naʻe melino mo koe, pea kuo ikuʻi koe; ʻakinautolu naʻe kai ho mā kuo nau ʻai ʻae tauhele ʻi lalo ʻiate koe: ʻoku ʻikai siʻi ha poto ʻiate ia.”
A határig űznek ki összes frigytársaid; megcsalnak, levernek szövetségeseid; kenyeredet tőrül vetik alád. Nincsen benne okosság!
8 ʻOku pehē ʻe Sihova, “ʻIkai te u fakaʻauha ʻi he ʻaho ko ia ʻae kau tangata poto mei ʻItomi, pea mo e ʻilo mei he moʻunga ʻo ʻIsoa?
Azon a napon, ezt mondja az Úr, nem vesztem-é ki a bölcseket Edomból, és az értelmet az Ézsau hegyéről?!
9 Pea ʻe ilifia hoʻo kau tangata mālohi, ʻe Timani, koeʻuhi ke ʻauha ʻi he tāmate ʻakinautolu kotoa pē ʻoku ʻi he moʻunga ʻo ʻIsoa.
És megrémülnek a te vitézeid, oh Témán! hogy kiirtassék mindenki az Ézsau hegyéről az öldöklés által.
10 Koeʻuhi ko hoʻo fai fakamālohi ki ho tokoua ko Sēkope, ʻe ʻufiʻufi ʻaki koe ʻae mā, pea te ke ʻauha ʻo lauikuonga.
A Jákób öcséd ellen elkövetett erőszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre!
11 ʻI he ʻaho ko ia naʻa ke tutuʻu mo e faʻahi ʻe taha, ʻi he ʻaho ko ia naʻe ʻave pōpula ʻe he kakai muli ʻa ʻene ngaahi kongakau, pea naʻe hū ʻae kau muli ki hono ngaahi matapā, pea nau talotalo ki Selūsalema, ko koe naʻa ke hangē ko e tokotaha ʻokinautolu.
A mikor vele szembeálltál; a mikor serege idegenek rabjává lett, és idegenek törtek be kapuján és Jeruzsálemre sorsot vetettek: olyan voltál te is, mint bármelyik közülök.
12 Ka naʻe ʻikai totonu hoʻo sio ki he ʻaho ʻo ho tokoua, ʻi he ʻaho ko ia naʻa ne hoko ko e muli; pea naʻe ʻikai totonu hoʻo vikiviki ki he fānau ʻa Siuta ʻi he ʻaho ʻo honau fakaʻauha; pea naʻe ʻikai totonu hoʻo lea fielahi ʻi he ʻaho ʻo ʻenau mamahi.
De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az ő szerencsétlenségének napján; és ne örvendj a Júda fiain az ő veszedelmök napján, és ne kérkedjél a szorongattatás napján.
13 Naʻe ʻikai totonu hoʻo hū ʻi he matapā ʻo hoku kakai, ʻi he ʻaho ʻo ʻenau tuʻutāmaki; ʻio, naʻe ʻikai totonu hoʻo sio ki heʻenau mamahi ʻi he ʻaho ʻo ʻenau tuʻutāmaki, pe ala ki heʻenau koloa ʻi he ʻaho ʻo ʻenau tuʻutāmaki;
Ne törj be népem kapuján nyomorúságuk napján; ne gyönyörködjél te is a baján nyomorúsága napján; és ne nyúlj az ő jószágához nyomorúsága napján;
14 Pea naʻe ʻikai totonu hoʻo tutuʻu ʻi he mangaʻi hala, ke motuhi ʻakinautolu ʻi ai naʻe hao; pea naʻe ʻikai totonu hoʻo tukuange ʻakinautolu ʻi ai, naʻe toe ʻi he ʻaho ʻoe mamahi.
A résre se állj fel menekülőit elveszíteni; és ne áruld el az ő megmaradottait a szorongattatás napján!
15 He ʻoku ofi ʻae ʻaho ʻo Sihova ki he kakai hiteni; ʻo hangē ko ia kuo ke fai ʻe fai pehē kiate koe: ʻe foki mai hoʻo totongi ki ho ʻulu ʻoʻou.
Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. A mint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; a mit te fizettél, visszaszáll fejedre.
16 Hangē kuo mou inu ʻi hoku moʻunga tapu, ʻe pehē ʻae inu maʻuaipē ʻe he hiteni kotoa pē, ʻio, te nau inu mo folo hifo, pea te nau hoko ʻo hangē ko e kakai naʻe ʻikai.
Mert a mint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak szüntelen az összes népek; bizony isznak és hörpengetnek, és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna.
17 Ka ʻe ʻi ai ʻae fakahaofi ʻi he moʻunga ko Saione, pea mo e māʻoniʻoni; pea ʻe maʻu ʻe he fale ʻo Sēkope ʻa honau tofiʻa.
De a Sion hegyén szabadulás lészen, és szentté lészen az, és a Jákób háza birtokba veszi az ő örökségét.
18 Pea ʻe hoko ʻae fale ʻo Sēkope ko e afi, pea mo e fale ʻo Siosefa ko e ulo afi, pea ko e fale ʻo ʻIsoa ko e veve, pea te nau vela ʻiate kinautolu, mo fakaʻauha kinautolu; pea ʻe ʻikai toe ha niʻihi ʻi he fale ʻo ʻIsoa,” he kuo folofola pehē ʻe Sihova.
És a Jákób háza tűz lészen, és a József háza láng; az Ézsau háza pedig pozdorja; és meggyújtják és megemésztik őket, és nem marad meg senki Ézsau házából, mert az Úr szólott.
19 Pea ʻe maʻu ʻekinautolu ʻoe potu tonga ʻae moʻunga ʻo ʻIsoa; pea ko kinautolu ʻoe toafa, ʻae kakai Filisitia, pea te nau maʻu ʻae ngaahi ngoue ʻo ʻIfalemi, mo e ngaahi ngoue ʻo Samēlia: pea ʻe maʻu ʻe Penisimani ʻa Kiliati.
A déliek örökség szerint bírják az Ézsau hegyét, a síkon lakók pedig a Filiszteusokat. És örökség szerint bírják az Efraim mezőit és Samaria mezőit; Benjámin pedig a Gileádot.
20 Pea ʻe maʻu ʻe he kau pōpula ʻi he kau tau ni ʻoe fānau ʻa ʻIsileli, [ʻae fonua ]ʻoe kakai Kēnani ʻo aʻu ki Salefati; pea ʻe maʻu ʻe he kau pōpula ʻo Selūsalema, ʻaia ʻoku ʻi Sefalati, ʻae ngaahi kolo ʻoe potu tonga.
Izráel fiainak ez a száműzött serege azokat, a melyek a Kananeusoké, mind Sarfátig; a jeruzsálemi száműzöttek pedig, a kik Szefarádban vannak, elfoglalják majd a déli városokat.
21 Pea ʻe ʻalu hake ʻae kau fakamoʻui ki he moʻunga ko Saione, ke fakamaau ʻae moʻunga ʻo ʻIsoa; pea ʻe hoko ia ko e puleʻanga ʻo Sihova.
És a Sion hegyére szabadítók mennek fel, hogy megítéljék az Ézsau hegyét; és az Úré lesz a királyság.
