Nomipā 16
1 Pea ko eni, naʻe kautaha ʻa Kola, ko e foha ʻo ʻIsa, ko e foha ia ʻo Kohate, ko e foha ia ʻo Livai, pea mo Tatani, mo ʻEpilami, ko e ongo foha ʻo ʻIliapi, pea mo ʻOni, ko e foha ʻo Peleti, ko e ngaahi foha ʻo Lupeni:
Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat;
2 Pea naʻa nau tuʻu hake ʻi he ʻao ʻo Mōsese, fakataha mo e niʻihi ʻi he fānau ʻa ʻIsileli, ʻae houʻeiki ʻoe fakataha, ʻae toko uangeau mo e toko nimangofulu naʻe poto ʻi he fakakaukau ʻi he kakai, ko e kau tangata ongoongo:
És támadának Mózes ellen, és velök Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.
3 Pea naʻa nau fakataha ʻakinautolu kia Mōsese mo ʻElone, pea nau pehē kiate kinaua, “ʻOku lahi fau ʻa hoʻomo fie pule ʻamoua, he kuo māʻoniʻoni taki taha kotoa pē ʻae kakai, pea ʻoku ʻiate kinautolu ʻa Sihova: pea ko e hā te mo hiki hake ai ʻakimoua ke mo māʻolunga ʻi he kakai ʻa Sihova?”
És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?
4 Pea ʻi he fanongo ki ai ʻa Mōsese, naʻe tō fakafoʻohifo ia ki hono mata:
És mikor hallá ezt Mózes, arczra borula,
5 Pea naʻa ne pehē kia Kola mo hono kakai kotoa pē, “ʻE fakahā ʻe Sihova ʻapongipongi ʻakinautolu ʻoku ʻoʻona, pea mo ia ʻoku māʻoniʻoni; pea te ne tuku ia ke ʻunuʻunu ʻo ofi kiate ia: ʻio, ko ia kuo ne fili te ne tuku ke ʻunuʻunu mai ki heʻene ʻafio.
És szóla Kórénak és az ő egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt.
6 Mou fai eni; Toʻo homou ngaahi ipu ʻaiʻanga afi, ʻa Kola, mo hono kakai kotoa pē;
Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezőket, Kóré és az ő egész gyülekezete!
7 Pea tuku ki ai ʻae afi, ʻo ʻai ʻae ʻakau namu kakala ki ai ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻapongipongi: pea ʻe hoko ʻo pehē, ko e tangata ʻe fili ki ai ʻa Sihova ko e māʻoniʻoni ia: ʻoku mou angahiki ʻaupito, ʻakimoutolu ʻae ngaahi foha ʻo Livai.”
És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölő szert az Úr előtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!
8 Pea naʻe pehē ʻe Mōsese kia Kola, “ʻOku ou kole atu kiate kimoutolu ke mou fanongo mai, ʻae ngaahi foha ʻo Livai:
És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai:
9 Ko e meʻa vaʻinga koā ia kiate kimoutolu ʻae fakamavae ʻe he ʻOtua ʻakimoutolu mei he kakai ʻo ʻIsileli, ʻo ʻomi ʻakimoutolu ke ofi ki heʻene ʻafio ke mou fai ʻae ngāue, ʻoe fale fehikitaki ʻo Sihova, pea ke tuʻu ʻi he ʻao ʻoe kakai ke ngāue kiate kinautolu?
Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön választott Izráel gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet előtt, és szolgáljatok néki?
10 Pea naʻa ne ʻomi koe ke ofi ki heʻene ʻafio, pea mo ho kāinga ʻae ngaahi foha ʻo Livai fakataha mo koe: pea ʻoku mou kumi foki ʻae ngāue fakataulaʻeiki?
És hogy magának fogadott tégedet, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kivánjátok?
11 He ko hono ʻuhinga eni ʻo hoʻomou fakataha ʻa koe mo ho kakai kia Sihova: pea ko hai ʻa ʻElone, ʻoku mou lāunga ai kiate ia?”
Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy ő ellene zúgolódtok?
12 Pea naʻe fekau ʻe Mōsese ke ui ʻa Tatani mo ʻEpilami, ko e ongo foha ʻo ʻIliapi: ka naʻa na pehē, “ʻE ʻikai te ma ʻalu ange:
Elkülde azután Mózes, hogy hívják elő Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel!
13 He ko e meʻa siʻi hoʻo ʻomi ʻakimautolu mei he fonua ʻoku pito ʻi he huʻahuhu mo e honi, ke tāmateʻi ʻakimautolu ʻi he toafa, ʻo kapau ʻe ʻikai te ke nofo koe ko e ʻeiki kiate kimautolu?
Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?
14 Ka kuo ʻikai te ke ʻomi ʻakimautolu ki ha fonua ʻoku pito ʻi he huʻahuhu mo e honi, pe tuku kiate kimautolu ha tofiʻa ʻi he ngoue mo e ngoue vaine: te ke kapeʻi koā ʻae mata ʻoe kau tangata ni? ʻE ʻikai te ma ʻalu ange.”
Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál be minket, sem szántóföldet és szőlőt nem adtál nékünk örökségül! Avagy ki akarod-é szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel!
15 Pea naʻe tuputāmaki lahi ʻa Mōsese, ʻo ne pehē kia Sihova, “ʻOua naʻa ke ʻafio ki heʻenau feilaulau: naʻe ʻikai te u faʻao ha ʻasi ʻe taha meiate kinautolu, pea naʻe ʻikai te u fakamamahiʻi ha taha ʻiate kinautolu.”
Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az ő áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tőlök, és egyet sem bántottam közülök.
16 Pea naʻe pehē ʻe Mōsese kia Kola, “Ko koe mo ho kakai ke mou ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻapongipongi, ʻa koe, mo kinautolu, pea mo ʻElone:
Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr előtt; te és azok és Áron, holnap.
17 pea ʻe taki taha ʻave ʻe he tangata ʻa ʻene ipu ʻaiʻanga afi, pea tuku ʻi ai ʻae ʻakau namu kakala, pea taki taha ʻomi ʻe he tangata ʻa ʻene ipu ʻaiʻanga afi ki he ʻao ʻo Sihova, ko e ipu ʻaiʻanga afi ʻe uangeau ma nimangofulu; pea ko koe foki, mo ʻElone, te mo taki taha ʻene ipu ʻaiʻanga afi.”
És kiki vegye az ő temjénezőjét, és tegyetek abba füstölő szert, és vigyétek az Úr elé, kiki az ő temjénezőjét; kétszáz és ötven temjénezőt. Te is, és Áron is, kiki az ő temjénezőjét.
18 Pea naʻe taki taha ʻave ʻe he tangata ʻa ʻene ipu ʻaiʻanga afi, pea naʻe tuku ʻae afi ki ai, pea tuku ki ai ʻae ʻakau namu kakala, pea naʻa nau tuʻu ʻi he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe kakai fakataha mo Mōsese mo ʻElone.
Vevé azért kiki az ő temjénezőjét, és tevének abba tüzet, és rakának arra füstölő szert, és megállának a gyülekezet sátorának nyílása előtt, Mózes is és Áron.
19 Pea naʻe fakataha ʻe Kola ʻae kakai kotoa pē kiate kinaua ki he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe kakai, pea naʻe hā mai ʻae nāunau ʻo Sihova ki he kakai kotoa pē.
Kóré pedig összegyűjtötte vala ellenök az egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsősége az egész gyülekezetnek.
20 Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese mo ʻElone, ʻo pehē,
És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:
21 “Fakamavahe ʻakimoua mei he kakai ni, koeʻuhi ke u fakaʻauha leva ʻakinautolu.”
Váljatok külön e gyülekezettől, hogy megemészszem őket egy szempillantásban.
22 Pea naʻa na tō ki hona mata, ʻo na pehē, “ʻE ʻOtua, ko e ʻOtua ʻoe laumālie ʻoe kakai kotoa pē, ʻe angahala ha tokotaha, pea te ke houhau ki he kakai kotoa pē?”
Ők pedig arczukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é?
23 Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:
24 “Ke ke lea ki he kakai, ʻo pehē, Mou ʻalu atu ke ʻatā mei he fale fehikitaki ʻo Kola, mo Tatani, mo ʻEpilami.”
Szólj a gyülekezetnek, mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellől köröskörül.
25 Pea naʻe tuʻu hake ʻa Mōsese ʻo ʻalu kia Tatani mo ʻEpilami; pea naʻe muimui ʻiate ia ʻae kau mātuʻa ʻo ʻIsileli.
Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, követék őt Izráel vénei.
26 Pea naʻe lea ia ki he kakai, ʻo pehē, “ʻOku ou kole kiate kimoutolu, Mou hiki atu mei he ngaahi fale fehikitaki ʻoe kau tangata angahala ni, pea ʻoua naʻa mou ala ki haʻanau meʻa, telia naʻa mou ʻauha ʻi heʻenau angahala.”
És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellől, és semmit ne illessetek abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az ő bűneik miatt.
27 Ko ia naʻa nau ʻalu ai mei he potu kotoa pē ʻoe fale fehikitaki ʻo Kola, mo Tatani, mo ʻEpilami: pea naʻe haʻu ʻa Tatani mo ʻEpilami, pea na tuʻu ʻi he matapā ʻo hona fale fehikitaki, pea mo hona uaifi mo hona ngaahi foha, pea mo ʻena fānau iiki.
És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajlékai mellől köröskörül; Dáthán pedig és Abirám kimenének, megállván az ő sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel.
28 Pea naʻe pehē ʻe Mōsese, “Te mou ʻilo eni kuo fekau au ʻe Sihova ke u fai ʻae ngaahi meʻa ni kotoa pē; he ʻoku ʻikai ko hoku loto ʻoʻoku.
Akkor monda Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem magamtól indultam:
29 Kapau ʻe mate ʻae kau tangata ni ʻo hangē ko e mate ʻae kakai kotoa pē, pea kapau ʻe hoko kiate kinautolu ʻo hangē ko e hoko ki he kakai kotoa pē; pea tā kuo ʻikai fekau au ʻe Sihova.
Ha úgy halnak meg ezek, a mint meghal minden más ember, és ha minden más ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet.
30 Pea kapau ʻe fai ʻe Sihova ha meʻa foʻou pea ʻe mafaʻa ʻae ngutu ʻoe kelekele, ʻo folo hifo ʻakinautolu, mo e meʻa kotoa pē ʻoku ʻiate kinautolu, pea nau ʻalu hifo fakafokifā pe ki he luo; te mou toki ʻilo ai kuo fakahouhauʻi ʻa Sihova ʻe he kau tangata ni.” (Sheol h7585)
Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat. (Sheol h7585)
31 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he fakaʻosi ʻa ʻene fakahā ʻae ngaahi lea ni, naʻe mafahi ʻae kelekele ʻi lalo ʻiate kinautolu:
És lőn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok.
32 Pea naʻe mafaʻa ʻae ngutu ʻoe kelekele, ʻo folo hifo ʻakinautolu, mo honau ngaahi fale pea mo e kau tangata kotoa pē naʻe ʻia Kola, mo ʻenau koloa kotoa pē.
És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és az ő háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat.
33 Ko kinautolu, mo e meʻa kotoa pē naʻe ʻiate kinautolu, naʻe ʻalu moʻui hifo ki he luo, pea naʻe mapuni ʻae kelekele kiate kinautolu: pea naʻa nau ʻauha mei he kakai. (Sheol h7585)
És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül. (Sheol h7585)
34 Pea naʻe hola ʻi heʻenau tangi ʻae kakai ʻIsileli kotoa pē naʻe tuʻu takatakai ʻiate kinautolu: he naʻa nau pehē, “Naʻa toe folo hifo ʻe he kelekele ʻakimautolu.”
Az Izráeliták pedig, a kik körülöttök valának, mind elfutának azoknak kiáltására; mert azt mondják vala: netalán elnyel minket a föld!
35 Pea naʻe haʻu ʻae afi meia Sihova, ʻo fakaʻauha ʻae kau tangata ʻe toko uangeau ma toko nimangofulu naʻe feilaulau ʻaki ʻae ʻakau namu kakala.
És tűz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, a kik füstölő szerekkel áldoznak vala.
36 Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:
37 “Ke ke lea kia ʻEliesa ko e foha ʻo ʻElone ko e taulaʻeiki, ke ne hiko hake ʻae ngaahi ipu ʻaiʻanga afi mei he afi, he kuo tapu ia; pea ke liʻaki ʻae afi ki hena.
Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a temjénezőket a tűzből, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert megszenteltettek a temjénezők;
38 Ko e ngaahi ipu ʻaiʻanga afi ʻakinautolu ni kuo angahala ki honau laumālie, tuku kenau ngaohi ʻaki ia ʻae ngaahi teunga lafalafa laulahi ke ʻuʻufi ʻaki ʻae feilaulauʻanga: he kuo nau feilaulau ʻaki ia ʻi he ʻao ʻo Sihova, ko ia kuo tapu ai ia; pea ʻe hoko ia ko e fakaʻilonga ki he fānau ʻa ʻIsileli.”
Ezeknek temjénezői, a kik a magok lelke ellen vétkeztek. És csináljanak azokból vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivelhogy járultak azokkal az Úr elé, és megszenteltettek: legyenek jegyül Izráel fiainak.
39 Pea naʻe ʻave ʻe ʻEliesa ko e taulaʻeiki ʻae ngaahi ipu ʻaiʻanga afi palasa, ʻaia naʻe feilaulau ʻaki ʻekinautolu kuo vela; pea naʻe ngaohi ʻaki ia ʻae ngaahi fono lafalafa laulahi ke ʻuʻufi ʻaki ʻae feilaulauʻanga:
Felszedé azért Eleázár pap a réz temjénezőket, a melyekkel a megégettek járultak vala oda, és vékonyra verette azokat az oltár beborítására.
40 Ke tuku ia ko e fakamanatu ki he fānau ʻa ʻIsileli, koeʻuhi ke ʻoua naʻa ofi mai ha muli, ʻoku ʻikai ʻoe hako ʻo ʻElone ke feilaulau ʻaki ʻae ʻakau namu kakala ʻi he ʻao ʻo Sihova; telia naʻa tatau ia mo Kola, pea mo hono kakai: ʻo hangē ko e folofola ʻa Sihova kiate ia ʻi he nima ʻo Mōsese.
Emlékeztetőül Izráel fiainak, hogy senki idegen, a ki nem az Áron magvából való, ne járuljon az Úr elé füstölő szerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kóré és mint az ő gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által.
41 Pea ʻi he ʻaho naʻa na feholoʻi naʻe lāunga ʻae kakai kotoa pē ʻi he fānau ʻa ʻIsileli kia Mōsese mo ʻElone, ʻo pehē, “Kuo mo tāmateʻi ʻae kakai ʻo Sihova.”
És másnap felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét!
42 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he fakataha ʻae kakai kia Mōsese pea mo ʻElone, naʻa nau sio ki he fale fehikitaki ʻoe kakai: pea fokifā pe kuo ʻuʻufi ʻaki ia ʻae ʻao, pea naʻe hā mai ʻae nāunau ʻo Sihova.
Mikor pedig egybegyűle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordulának a gyülekezet sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhő, és megjelenék az Úrnak dicsősége.
43 Pea naʻe haʻu ʻa Mōsese mo ʻElone ki he matafale fehikitaki ʻoe kakai.
Mózes azért és Áron menének a gyülekezet sátora elé.
44 Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
45 “Mo ʻalu hake ʻi he kakai ni, koeʻuhi ke u fakaʻauha leva ʻakinautolu.” Pea naʻa na tō foʻohifo ki hona mata.
Menjetek ki e gyülekezet közül, hogy megemészszem őket egy szempillantásban; ők pedig orczájokra borulának.
46 Pea naʻe pehē ʻe Mōsese kia ʻElone, “Toʻo ha ipu ʻaiʻanga afi, ʻo tuku ki ai ʻae afi mei he funga feilaulauʻanga, ʻo ʻai ki ai ʻae ʻakau namu kakala, pea ke ʻalu vave ki he kakai, ʻo fai ʻae fakalelei maʻanautolu: he kuo ʻalu atu ʻae houhau meia Sihova; pea kuo kamata ʻae mahaki fakaʻauha.”
És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezőt, és tégy abba tüzet az oltárról, és rakj reá füstölő szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdődött a csapás.
47 Pea naʻe ʻave ʻe ʻElone ʻo hangē ko e fekau ʻa Mōsese, ʻo ne lele ki he lotolotonga ʻoe kakai; pea vakai kuo kamata ʻae mahaki fakaʻauha ʻi he kakai: pea naʻa ne ʻai ʻae ʻakau namu kakala ki ai, ʻo ne fai ʻae fakalelei maʻanautolu.
Vevé azért Áron a temjénezőt, a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdődött vala a csapás a nép között. És füstölő áldozatot tőn, és engesztelést szerze a népnek.
48 Pea naʻe tuʻu ia ʻi he vahaʻa ʻoe mate mo e moʻui; pea naʻe taʻofi ai ʻae mahaki fakaʻauha.
És megálla a megholtak között és élők között; és megszűnék a csapás.
49 Pea ko kinautolu naʻe mate ʻi he mahaki fakaʻauha ko e tokotaha mano mo e toko fā afe ma toko fitungeau, mo kinautolu naʻe mate ʻi he meʻa ʻa Kola.
És valának, a kik megholtak vala e csapás alatt, tizennégy ezer hétszázan; azokon kivül, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért.
50 Pea naʻe foki ʻa ʻElone kia Mōsese ki he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe kakai: pea naʻe taʻofi ʻae mahaki fakaʻauha.
És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet sátorának nyílásához. Így szűnék meg a csapás.
