Nehemaia 13

1 ‌ʻI he ʻaho ko ia naʻa nau lau ʻi he fono ʻa Mōsese ʻi he ʻao ʻoe kakai; pea naʻe ʻilo ʻi ai, ʻe ʻikai hoko ki he fakataha ʻoe ʻOtua ʻae kakai ʻAmoni, mo e kakai Moape ʻo taʻengata;

Azon a napon olvasának a Mózes könyvéből a népnek hallatára és írva találák benne, hogy Ammón és Moáb soha be ne menjen az Isten gyülekezetébe,

2 Koeʻuhi naʻe ʻikai tenau fakafetaulaki ki he fānau ʻa ʻIsileli ʻaki ʻae mā mo e vai, ka naʻa nau tuku totongi kia Pelami ke tuʻu kiate kinautolu, koeʻuhi ke ne tukiʻi ʻakinautolu: ka naʻe liliu ʻe hotau ʻOtua ʻae tuki ko e tāpuaki.

Mivelhogy nem mentek vala eleikbe Izráel fiainak kenyérrel és vízzel, sőt bérbe fogadták ellenök Bálámot, hogy őket megátkozná, de a mi Istenünk az átkot áldásra fordítá.

3 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi heʻenau fanongo ki he fono, naʻa nau fakamavae mei ʻIsileli ʻae ngaahi kakai kehekehe kotoa pē.

És lőn, hogy mikor hallották e törvényt, kirekesztének Izráel közül minden elegy-belegy népet.

4 Pea ki muʻa ʻi he meʻa ni, ko Iliasipi ko e taulaʻeiki, ʻaia naʻe pule ki he fale ʻe taha ʻi he fale ʻoe ʻOtua, naʻe kaumeʻa ia kia Topaia:

Ennekelőtte pedig Eliásib, a pap, ki Istenünk házának kamarái fölé rendelteték, rokonságba jutott Tóbiással;

5 Pea naʻa ne teuteu moʻona ʻae fale lahi, ʻaia naʻa nau tuku ki ai ʻi muʻa ʻae ngaahi feilaulau meʻakai, mo e meʻa namu kakala, mo e ngaahi ipu, mo e ngaahi meʻa ʻoe tukuhau, mo e uaine foʻou, mo e lolo, ʻaia naʻe fekau ke foaki ki he kau Livai, mo e kau hiva, mo e kau leʻo matapā; mo e ngaahi feilaulau ʻoe kau taulaʻeiki.

És átengedett néki egy nagy kamarát, holott abban annakelőtte az ételáldozatot, a tömjént, az edényeket és az olajnak, mustnak és gabonának tizedét, mint a kapunállóknak, énekeseknek és Lévitáknak törvény szerint való részét és a papoknak ajándékát helyeztetik vala el.

6 Ka ʻi he ngaahi kuonga ni kotoa pē naʻe ʻikai te u ʻi Selūsalema: he naʻaku haʻu ki he tuʻi, ʻi hono taʻu ʻe tolungofulu ma ua ʻo ʻAtakisekisi ko e tuʻi ʻo Papilone, pea hili ʻae ʻaho niʻihi naʻaku maʻu ʻae fekau mei he tuʻi:

Mind ennek történtekor én nem valék Jeruzsálemben, mert Artaxerxes babilóniai királynak harminczkettedik esztendejében visszamentem vala a királyhoz, s napok múltán újra szabadságot kértem a királytól.

7 Pea ne u haʻu ki Selūsalema, pea u hoko ʻo ʻilo ʻae kovi naʻe fai ʻe Iliasipi maʻa Topaia, ʻi heʻene teuteu moʻona ʻae fale ʻi he ngaahi potu fale ʻoe fale ʻo hotau ʻOtua.

És visszatérék Jeruzsálembe, és megértém e gonoszt, melyet Eliásib cselekedett vala Tóbiásért, hogy átengedett néki egy kamarát az Isten házának pitvaraiban.

8 Pea naʻaku mamahi lahi ai: ko ia naʻaku lī kituʻa ʻae ngaahi ngaʻotoʻota kotoa pē ʻo Topaia mei he fale.

Igen gonosznak tetszék pedig ez nékem s kivettetém Tóbiás házának minden edényeit abból a kamarából;

9 Pea naʻaku fekau, pea naʻa nau fakamaʻa ʻae ngaahi fale: pea naʻaku toe fetuku ki ai ʻae ngaahi ipu ʻoe fale ʻoe ʻOtua, mo e ngaahi feilaulau meʻakai mo e meʻa namu kakala.

És parancsolatomra megtisztíták a kamarákat, és visszahordatám azokba Isten házának edényeit, az ételáldozatot és a tömjént.

10 Pea ne u vakai naʻe ʻikai faʻa ʻatu ki he kau Livai honau ngaahi ʻinasi he ko e kau Livai mo e kau hiva, ʻaia naʻe fai ʻae ngāue, kuo hola taki taha ki heʻene ngoue.

Megtudtam azt is, hogy a Léviták részeit nem adták meg; ennek miatta kiki az ő mezejére szélede el az Isten házában szolgáló Léviták és énekesek közül.

11 Pea naʻaku valoki ʻae kau pule, ʻo pehē, Ko e hā kuo liʻaki ai ʻae fale ʻoe ʻOtua? Pea ne u tānaki ʻo fakataha ʻakinautolu, ʻo fokotuʻu ʻakinautolu ʻi honau potu.

És megfeddém a fejedelmeket, és mondék: Miért hagyatott el az Isten háza? És egybegyűjtvén a Lévitákat, helyökre állítám őket;

12 Pea naʻe ʻomi ai ʻe Siuta kotoa pē ʻae tāuvao ʻoe uite mo e uaine foʻou mo e lolo ki he ngaahi feleoko.

Az egész Júda pedig meghozá az olajnak, a mustnak és a gabonának tizedét a tárházakba.

13 Pea ne u fakanofo ʻae kau leʻo koloa ki he ngaahi fale koloa, ko Selemaia ko e taulaʻeiki, mo Satoki ko e tangata tohi, pea ʻi he kau Livai, ko Pitaia: pea naʻe hoko mo kinautolu, ʻa Hanani, ko e foha ʻo Sakuli, ko e foha ʻo Matania: he naʻe ongolelei ʻakinautolu ko e angatonu, pea ko ʻenau ngāue ia ke tufaki ki honau ngaahi kāinga.

És felügyelőkké rendelém a tárházak fölé Selemiát, a papot, Sádókot, az írástudót és Pedáját a Léviták közül, és melléjök Hanánt, ki Zakkur fia, ki Mattánia fia vala, mivelhogy híveknek ítéltettek volt és az ő tisztök vala kiosztani atyjokfiainak részét.

14 ‌ʻE hoku ʻOtua, ke ke manatuʻi au koeʻuhi ko e meʻa ni, pea ʻoua naʻa ke holoholo ke mole ʻeku ngaahi ngāue lelei ʻaia kuo u fai maʻae fale ʻo hoku ʻOtua, pea maʻae ngaahi lakanga ngāue ʻi ai.

Emlékezzél meg én rólam én Istenem ezért, és ne engedd, hogy eltöröltessenek az én jótéteményeim, melyeket cselekedtem vala az én Istenem házával és rendtartásaival!

15 Pea naʻaku mamata ki he niʻihi ʻi he ngaahi ʻaho ko ia naʻe malakaki ʻae ngaahi tataʻoʻanga uaine ʻi he ʻaho tapu, pea fetuku ʻae ngaahi ū uite, pea fakaheka ki he fanga ʻasi, pea mo e uaine foki, mo e ngaahi kālepi, mo e ngaahi fiki, mo e ngaahi kavenga kehekehe, ʻaia naʻa nau fetuku ki Selūsalema ʻi he ʻaho tapu: pea naʻaku valoki ʻakinautolu ʻi he ʻaho naʻa nau fakatau meʻa kai,

Azon napokban láttam Júdában, hogy sajtót taposnak szombaton és gabonát hoznak be, szamarakra rakván, sőt bort, szőlőt és olajat is és mindenféle terhet behoznak Jeruzsálembe szombat napon, és bizonyságot tevék ellenök, a mely napon eleséget árulnak vala.

16 Pea naʻe nofo ai ʻae kau tangata Taia, ʻaia naʻa nau ʻomi ʻae ngaahi ika, mo e ngaahi meʻa kehekehe, pea fakatau ʻi he ʻaho tapu ki he fānau ʻa Siuta, pea ʻi Selūsalema.

Tírusiak is lakozának a városban, a kik hoznak vala halat és mindenféle árút, melyeket eladnak vala szombat napon Júda fiainak Jeruzsálemben.

17 Pea ne u valoki ʻae ngaahi houʻeiki ʻo Siuta, pea u pehē kiate kinautolu, “Ko e hā ʻae meʻa kovi ni ʻoku mou fai, pea mou fakahala ʻae ʻaho tapu?

Annakokáért megfeddém Júda előljáróit, és mondám nékik: Micsoda gonosz dolog ez, a mit ti cselekesztek, hogy megfertőztetitek a szombatnak napját?

18 ‌ʻIkai naʻe fai pehē ʻe hoʻomou ngaahi tamai, pea ʻikai naʻe ʻomi ʻe hotau ʻOtua ʻae ngaahi kovi ni kiate kitautolu, pea ki he kolo ni? Ka ʻoku mou ʻomi ʻae houhau lahi hake ki ʻIsileli ʻi hoʻomou fakahalaʻi ʻae ʻaho tapu.”

Avagy nem így cselekedtek-é a ti atyáitok, s a mi Istenünk reánk hozá mindezen gonoszt és e városra?! És ti mégis növelitek Isten haragját Izráel fölött, megfertőztetvén a szombatot!

19 Pea ʻi he fakaʻaʻau ke poʻuli ʻae ngaahi matapā ʻo Selūsalema ʻi he teʻeki hoko ʻae ʻaho tapu, naʻaku fekau ke tāpuni ʻae ngaahi matapā, pea u fekau ke ʻoua naʻa toʻo kaeʻoua ke hili ʻae ʻaho tapu; pea ne u fakanofo ʻae niʻihi ʻo ʻeku kau tamaioʻeiki ʻi he ngaahi matapā, ke ʻoua naʻa ʻomi ki ai ha kavenga ʻe taha ʻi he ʻaho tapu.

Lőn annakokáért, hogy midőn megárnyékosodtak Jeruzsálem kapui a szombat előtt, parancsolatomra bezáratának az ajtók, s megparancsolám, hogy meg ne nyissák azokat szombat utánig, annakfelette legényeim közül a kapukhoz rendelék, mondván: Nem fog bejőni teher a szombatnak napján!

20 Ko ia naʻe mohe ai ʻituʻa Selūsalema ʻae kau maʻu koloa mo e kau fakatau ʻoe ngaahi meʻa kehekehe kotoa pē, ʻo tuʻo taha pe tuʻo ua.

Annakokáért a kereskedők és minden árúk árúsai kivül hálának Jeruzsálemen egyszer vagy kétszer;

21 Pea ne u valoki ʻakinautolu, ʻo pehē kiate kinautolu, “Ko e hā ʻoku mou mohe ai ʻo ofi ki he ʻā maka? Kapau te mou toe fai ia, te u puke ʻakimoutolu.” Pea talu mei he kuonga ko ia naʻe ʻikai te nau toe haʻu ʻi he ʻaho tapu.

És bizonyságot tevék ellenök, és mondám nékik: Miért háltok ti e kőfal előtt? Ha ezt ismételitek, kezet vetek reátok! Az időtől fogva nem jöttenek szombaton.

22 Pea ne u fekau ki he kau Livai, ke nau fakamaʻa ʻakinautolu, pea ke nau haʻu ʻo vakai ki he ngaahi matapā, ke fakatapui ʻae ʻaho tapu. ʻE hoku ʻOtua, ke ke manatuʻi au koeʻuhi ko e meʻa ni foki, pea fakamoʻui au ʻo fakatatau ki hono lahi ʻo hoʻo angaʻofa.

És megparancsolám a Lévitáknak, hogy magokat megtisztítsák, s hogy menjenek el és őrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombatot. Ezért is emlékezzél meg rólam én Istenem és kedvezz nékem, kegyelmességednek nagy volta szerint!

23 Pea naʻaku mamata foki ʻi he ngaahi ʻaho ko ia ki he kau Siu naʻa nau mali mo e kau fefine ʻo ʻAsitoti, mo ʻAmoni, mo Moape;

Ugyanazon napokban meglátogatám azokat a zsidókat, kik asdódi, Ammonita és Moábita asszonyokat vettek feleségül.

24 Pea naʻe lea fakavaeua ʻe heʻenau fānau ʻi he lea ʻo ʻAsitoti, pea naʻe ʻikai te nau faʻa lea ʻi he lea ʻae kakai Siu pē, kae ʻi he lea ʻae kakai fakatouʻosi.

És fiaik felerésze asdódi nyelven beszél vala, és nem tudnak vala beszélni zsidóul, hanem egyik vagy másik nép nyelvén.

25 Pea ne u valoki ʻakinautolu, pea manuki ʻakinautolu, pea taaʻi honau niʻihi, pea fusi honau fulufuluʻi [ʻulu], pea fakafuakavaʻi ʻakinautolu ʻi he ʻOtua, ʻo pehē, “ʻOua naʻa mou foaki homou ngaahi ʻofefine ki honau ngaahi foha, pe toʻo honau ngaahi ʻofefine ki homou ngaahi foha, pe moʻomoutolu.

Annakokáért feddődém velök, és megátkozám őket, és megverék közülök néhányat, és megtépém őket, és megesketém őket Istenre: Bizony ne adjátok leányaitokat az ő fiaiknak, és ne vegyetek leányaik közül feleséget fiaitoknak és magatoknak.

26 ‌ʻIkai naʻe fai angahala ʻe Solomone ko e tuʻi ʻa ʻIsileli ʻi he ngaahi meʻa ni? Ka naʻe ʻikai ha tuʻi hangē ko ia ʻi he ngaahi puleʻanga lahi, ʻaia naʻe ʻofeina ʻe hono ʻOtua, pea fakanofo ia ʻe he ʻOtua ke tuʻi ki ʻIsileli kotoa pē, ka ko e moʻoni naʻe fakaangahalaʻi ia ʻe he kau fefine muli.

Avagy nem ebben vétkezett-é Salamon Izráel királya? Noha nem volt sok nép között hozzá hasonlatos király, a kit szeret vala az ő Istene és királylyá tette vala őt Isten egész Izráel fölött; őt is bűnre vivék az idegen asszonyok:

27 Pea te mou tokanga koā kiate kimoutolu ke mou fai ʻae ngaahi kovi lahi ni, ke talangataʻa ki hotau ʻOtua ʻi he mali mo e kau fefine muli?”

És néktek engedjünk-é, hogy cselekedjétek mindezen nagy gonoszságot, vétkezzetek Istenünk ellen, idegen asszonyokat vévén feleségül?

28 Pea ko e foha ʻe taha ʻo Soiata, ko e foha ʻo Iliasipi ko e taulaʻeiki lahi, ko e foha ia ʻi he fono kia Sanipalate ko e tangata Holoni: ko ia naʻaku tuli ia ke ʻalu ʻiate au.

Jójadának (ki Eliásib főpapnak fia vala) fiai közül is egy veje vala a Horonitbeli Szanballatnak, elűzém azért őt tőlem.

29 ‌ʻE hoku ʻOtua, ke ke manatuʻi ʻakinautolu, ko e meʻa ʻi heʻenau fakahalaʻi ʻae ngāue fakataulaʻeiki, mo e fuakava ʻoe ngāue fakataulaʻeiki, pea ʻoe kau Livai.

Emlékezzél meg ő rólok én Istenem, a papságnak és a papság szövetségének és a Lévitáknak ilyen megfertőztetéséért!

30 Naʻe pehē pe ʻeku fakamaʻa ʻakinautolu mei he kakai muli, peau tuʻutuʻuni ʻae ngaahi lakanga ʻoe kau taulaʻeiki, mo e kau Livai, takitaha ki heʻene ngāue;

És megtisztítám őket minden idegenektől és rendtartást szabék a papoknak és a Lévitáknak, kinek-kinek az ő dolgában,

31 Pea mo e foaki ʻoe ʻakau fefie, ʻi he ngaahi ʻaho naʻe kotofa, pea ki he ngaahi ʻuluaki fua. ʻE hoku ʻOtua, ke ke manatuʻi au, ke u lelei ai.

A fa hozására is bizonyos időkben és az első zsengékre. Emlékezzél meg én Istenem az én javamra!