< Malakai 4 >

1 “He vakai, ʻoku haʻu ʻae ʻaho ʻe vela ʻo hangē ko e ngotoʻumu; pea ʻe tatau mo e veve ʻakinautolu kotoa pē ʻoku fielahi, ʻio, mo kinautolu kotoa pē ʻoku fai angahala: pea ʻe vela ʻo ʻosi ʻakinautolu ʻi he ʻaho ko ia ʻoku haʻu,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “pea ʻe ʻikai toe ai hanau aka pe ha vaʻa.
Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.
2 Ka ʻe hopo hake ʻae laʻā ʻoe angatonu mo e fakamoʻui ʻi hono kapakau, kiate kimoutolu ʻoku manavahē ki hoku huafa; pea te mou ʻalu atu, pea tupu ʻo hangē ko e fanga ʻuhikiʻi pulu ʻi he fale fafanga.
És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok.
3 Pea te mou molomoloki ʻae kau angahala; he te nau hangē ko e efuefu ʻi homou lalo ʻaofi vaʻe, ʻi he ʻaho ko ia te u fai ai eni,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau.
És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, a melyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura.
4 “Manatu ʻakimoutolu ki he fono ʻa Mōsese ko ʻeku tamaioʻeiki, ʻaia naʻaku fekau kiate ia ʻi Holepi maʻa ʻIsileli kotoa pē, ʻae ngaahi fekau mo e ngaahi tuʻutuʻuni.
Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5 Vakai te u fekau ʻa ʻIlaisiā ko e palōfita kiate kimoutolu, ʻi he teʻeki ai ke hoko ʻae ʻaho lahi mo fakamanavahē ʻo Sihova:
Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6 Pea te ne liliu ʻae loto ʻoe mātuʻa ki he fānau, pea ko e loto ʻoe fānau ki heʻenau mātuʻa, telia naʻaku haʻu ke taaʻi ʻaki ʻa māmani ʻae malaʻia.”
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.

< Malakai 4 >