Malakai 3
1 “Vakai te u fekau ʻa hoku fakamelomelo, pea te ne teuteu ʻae hala ʻi hoku ʻao: pea ko Sihova ʻaia ʻoku mou kumi ki ai, ʻe hāʻele fakafokifā mai ki hono fale tapu, ʻio, ʻae talafekau ʻoe fuakava, ʻaia ʻoku mou fiefia ai: vakai,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “ʻE haʻu ia.
Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.
2 Ka ko hai ia te ne faʻa tali ʻae ʻaho ʻo ʻene haʻu? Pea ko hai ʻe faʻa tuʻu ʻoka ne ka hā mai? He ʻoku ne hangē ko e afi ʻo ia ʻoku fakamaʻa ukamea, pea tatau mo e meʻa fakamaʻa ʻae kau fō papālangi.
De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!
3 Pea te ne nofo ʻo hangē ko e tangata ʻoku ne fakamaʻa mo fakahaohaoa ʻae siliva: pea te ne fakamaʻa ʻae ngaahi foha ʻo Livai, mo ne fakamaʻa ʻakinautolu ʻo hangē ko e koula mo e siliva, koeʻuhi ke nau ʻatu kia Sihova ha feilaulau ʻoku māʻoniʻoni.
És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.
4 Pea ʻe toki lelei ʻae feilaulau ʻa Siuta mo Selūsalema kia Sihova, ʻo tatau mo e ngaahi muʻaki ʻaho, pea hangē ko e ngaahi taʻu ʻi muʻa.
És kedves lesz az Úrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és előbbi esztendőkben.
5 Pea te u ʻunuʻunu atu kiate kimoutolu ke fakamaau; pea te u fakamoʻoni toʻotoʻo ki he kau kikite kākā mo kinautolu ʻoku fuakava loi, pea kiate kinautolu ʻoku fakamālohi ʻae totongi ʻo ia ʻoku ngāue, ʻae fefine kuo mate ʻa hono husepāniti, pea mo e tamai mate, pea mo kinautolu ʻoku kākaaʻi ʻae muli, pea mo ia ʻoku ʻikai ke manavahē kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau.
Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztők ellen, a paráznák és hamisan esküvők ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura.
6 “He ko au ko Sihova ʻoku ʻikai teu liliu; ko ia ʻoku ʻikai ʻauha ai ʻakimoutolu ʻae ngaahi foha ʻo Sēkope.
Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákóbnak fiai, nem emésztettek meg!
7 ʻIo, talu mei he ngaahi ʻaho ʻo hoʻomou ngaahi tamai, kuo mou hehē mei heʻeku ngaahi tuʻutuʻuni, ʻo ʻikai fai ki ai. Tafoki mai kiate au, pea te u tafoki kiate kimoutolu,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau. “Ka naʻa mou pehē, ‘Te mau tafoki ko e hā?’
Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendeléseimtől és nem tartottátok meg azokat. Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg?
8 ʻE kaihaʻa ʻae tangata mei he ʻOtua? Ka kuo mou kaihaʻa meiate au. Ka ʻoku mou pehē ʻekimoutolu, ‘Kuo mau kaihaʻa meiate koe ʻi he hā?’ ʻI hono vahe hongofulu ʻoe meʻa, pea mo e ngaahi feilaulau.
Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval.
9 ʻOku fakamalaʻia ʻaki ʻakimoutolu ʻae malaʻia: koeʻuhi kuo mou kaihaʻa meiate au, ʻio, ʻae puleʻanga ni kotoa.
Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben!
10 Mou ʻomi ʻae ngaahi vahe hongofulu ʻoe meʻa ki he tukunga koloa, koeʻuhi ke ai ha meʻakai ʻi hoku fale, pea mou ʻahiʻahi ai au,” ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻoe ngaahi kautau, “Pe te u fakaava ʻae ngaahi matapā ʻoe langi pe ʻikai, pea u lilingi hifo kiate kimoutolu ha tāpuaki, ʻe ʻikai ha potu ʻe faʻa hao ia ki ai.
Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.
11 Pea te u valokiʻi ʻae fai fakaʻauha koeʻuhi ko kimoutolu, pea ʻe ʻikai te ne maumau ʻae fua ʻo homou kelekele; pea ʻe ʻikai foki lī mai ʻe he vaine ʻa hono fua ki he ngoue ʻoku teʻeki ke motuʻa,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau.
És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura.
12 “Pea ʻe ui ʻakimoutolu ko e monūʻia ʻe he puleʻanga kotoa pē: he te mou hoko ko e fonua matamatalelei,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau.
És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura.
13 “Kuo fielahi mai hoʻomou lea kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova. “Ka ʻoku mou pehē ʻekimoutolu, ‘Ko e hā ʻemau lea kuo fai kiate koe?’
Keményen szóltatok ellenem, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Mit szóltunk ellened?
14 Kuo mou pehē, ‘Ko e meʻa taʻeʻaonga ʻae tauhi ki he ʻOtua:’ pea ‘ko e hā kuo tau maʻu ʻi he fai ki heʻene ngaahi fekau, mo e tau ʻalu fakaangavaivai ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau?
Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, hogy megtartjuk törvényeit, és hogy alázatosan járunk a Seregeknek Ura előtt?
15 Pea ʻoku tau ui eni ʻae fielahi ko e monūʻia: ʻio, ʻoku fakalanga hake ʻakinautolu ʻoku fai angahala: ʻio, naʻa mo ia ʻoku ʻahiʻahi kovi ki he ʻOtua, ʻoku hao pe ʻakinautolu.’
Sőt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket; hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot űznek, és megszabadulnak, noha kisértik az Istent!
16 Pea ko kinautolu naʻe manavahē kia Sihova naʻa nau toki lea fetokoniʻaki ʻiate kinautolu: pea naʻe ongoʻi ia ʻe Sihova, pea ne fanongo ki ai, pea naʻe tohi ʻi hono ʻao ʻae tohi fakamanatu, ʻonautolu naʻe manavahē kia Sihova, mo nau faʻa fakalaulauloto ki hono huafa.”
Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelői, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték ő előtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az ő nevét.
17 Pea ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “ʻE hoko ʻakinautolu ko ʻeku koloa mahuʻinga fau, ʻi he ʻaho ko ia te u ngaohi ki ai; pea te u mamae kiate kinautolu, ʻo hangē ko e mamae ha tangata ki hono foha ʻoʻona ʻoku ngāue kiate ia.
És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, a melyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, a mint kiki kedvez a maga fiának, a ki szolgálja őt.
18 Pea te mou toki liliu mai, pea ʻilo hono fai kehekehe ʻae māʻoniʻoni mo e angahala, mo hono fai kehekehe, ʻaia ʻoku ngāue ki he ʻOtua, mo ia ʻoku ʻikai ke ngāue ki ai.
És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja őt.
