< Levitiko 26 >
1 “E ʻikai te mou ngaohi hamou ʻotua loi, pe ha fakatātā kuo tongitongi, pea ʻoua naʻa mou fokotuʻu hake ha meʻa fakatātā ke tuʻu, pea ʻe ʻikai te mou fokotuʻu hake ha fakatātā maka ʻi homou fonua, ke punou hifo ki ai: he ko au Sihova ko homou ʻOtua.
Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
2 “Ke mou tauhi hoku ngaahi Sāpate, pea fai fakaʻapaʻapa ki hoku faletapu: Ko au ko Sihova.
Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.
3 “Kapau ʻoku mou ʻalu ʻi heʻeku ngaahi tuʻutuʻuni, pea tauhi ʻeku ngaahi fekau, pea fai ki ai;
Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat megtartjátok, és azokat megcselekszitek:
4 Te u tuku ai kiate kimoutolu ʻae ʻuha ʻi hono faʻahitaʻu lelei, pea ʻe tupu ʻi he fonua ʻa hono fua, pea ʻe tupu mei he ngaahi ʻakau ʻoe ngoue honau ngaahi fua.
Esőt adok néktek idejében, és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.
5 Pea ʻe hoko atu homou kuonga haha ki he tataʻo ʻoe vaine, pea ko e tataʻo vaine ʻe hoko atu ia ki he tūtuuʻi: pea te mou kai hoʻomou mā pea mākona, pea nofo fiemālie pe ʻi homou fonua.
És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.
6 Pea te u foaki ʻae melino ki he fonua, pea te mou tokoto hifo, pea ʻe ʻikai fakamanavahēʻi ʻakimoutolu ʻe ha tokotaha: pea te u fakaseʻeseʻe ʻae fanga manu kovi mei he fonua, pea ʻe ʻikai ʻalu ʻae heletā ʻo ʻasi ʻi homou fonua.
Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyver sem megy át a ti földeteken.
7 Pea te mou tuli homou ngaahi fili, pea tenau tō ʻi he heletā ʻi homou ʻao.
Sőt elűzitek ellenségeiteket, és elhullanak előttetek fegyver által.
8 Pea ʻe tuli ʻe homou toko nima ʻae toko teau, pea ko e toko teau ʻomoutolu ʻe hola ai ʻae toko mano: pea ʻe hinga homou ngaahi fili ʻi homou ʻao ʻi he heletā.
És közületek öten százat elűznek, és közületek százan elűznek tízezeret, és elhullanak előttetek a ti ellenségeitek fegyver által.
9 He teu tokanga kiate kimoutolu, ʻo tāpuaki ʻakimoutolu, ʻo fakatokolahi ʻakimoutolu, ʻo fakatuʻumaʻu ʻeku fuakava mo kimoutolu.
És hozzátok fordulok, és megszaporítlak titeket, és megsokasítlak titeket és szövetségemet megerősítem veletek.
10 Pea te mou kai ʻae meʻa motuʻa, pea ʻomi ʻae meʻa motuʻa koeʻuhi ko e meʻa foʻou.
És réginél régibbet ehettek, és az új elől is régit kell kihordanotok.
11 Pea te u fokotuʻu hoku fale fehikitaki ʻiate kimoutolu: pea ʻe ʻikai fehiʻa hoku laumālie kiate kimoutolu.
És az én hajlékomat közétek helyezem, és meg nem útál titeket az én lelkem.
12 Pea te u ʻeveʻeva ʻiate kimoutolu, pea ko homou ʻOtua au, pea te mou hoko ko hoku kakai.
És közöttetek járok, és a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.
13 Ko au ko Sihova ko homou ʻOtua, ʻaia naʻe ʻomi ʻakimoutolu mei he fonua ko ʻIsipite, koeʻuhi ke ʻoua naʻa mou nofo pōpula kiate kinautolu; pea naʻaku fesiʻi ʻae noʻo ʻo hoʻomou haʻamonga, ʻo ngaohi ʻakimoutolu ke mou ʻalu totonu.
Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéről, hogy ne legyetek azoknak rabjai, és összetörtem a ti igátok szegeit, és egyenesen járattalak titeket.
14 “Pea kapau ʻe ʻikai te mou tokanga kiate au, pea ʻikai fai ʻae ngaahi fekau ni;
Ha pedig nem hallgattok reám, és mind e parancsolatokat meg nem cselekeszitek;
15 Pea kapau te mou liʻaki ʻeku ngaahi tuʻutuʻuni ni, pea kapau ʻe fehiʻa homou laumālie ki heʻeku ngaahi fakamaau, pea ʻikai te mou fai ʻeku ngaahi fekau kotoa pē, ka mou liʻaki ʻeku fuakava:
És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megútálja a ti lelketek, azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet:
16 Ko au foki te u fai eni kiate kimoutolu; Te u tuku kiate kimoutolu ʻae fakailifia, mo e fakaʻauʻausino, mo e pupuke vela, ʻaia ʻe fakakui ai ho mata, pea ne langaʻi ʻae mamahi ʻi loto: pea te mou tūtuuʻi taʻeʻaonga hoʻomou ngaahi tenga, koeʻuhi ʻe kai ia ʻe homou ngaahi fili.
Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.
17 Pea te u sio fakafulofula kiate kimoutolu, pea ʻe tāmateʻi ʻakimoutolu ʻi he ʻao ʻo homou ngaahi fili: ʻe pule kiate kimoutolu ʻakinautolu ʻoku fehiʻa kiate kimoutolu; pea te mou hola ka ʻoku ʻikai tuli ʻakimoutolu ʻe ha tokotaha.
És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok a ti ellenségeitek előtt, és uralkodjanak rajtatok a ti gyűlölőitek, és fussatok, mikor senki nem kerget is titeket.
18 Pea kapau te mou liʻaki kotoa pē ia, ʻo ʻikai siʻi tokanga kiate au, pea te u toki tautea ʻakimoutolu ke tā tuʻo fitu ʻi hoʻomou ngaahi angahala.
Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bűneitekért;
19 Pea te u fesiʻi ʻae laukau ʻo homou mālohi; pea te u ngaohi homou langi ke hangē ko e ukamea, mo homou kelekele ke hangē ko e palasa:
És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz.
20 Pea ʻe fakaʻosi taʻeʻaonga homou mālohi: koeʻuhi ʻe ʻikai tuku hake ʻe he fonua hono tupu, pea ʻe ʻikai tupu ʻi he ngaahi ʻakau ʻoe fonua honau fua.
És hiába fogy a ti erőtök, mert földetek nem adja meg az ő termését, s a föld fája sem adja meg az ő gyümölcsét.
21 “Pea kapau te mou ʻalu kehe pe, pea ʻikai tokanga kiate au; te u ʻomi kiate kimoutolu ʻae mamahi ke tā tuʻo fitu ʻo fakatatau mo hoʻomou ngaahi angahala.
Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bűneitekért.
22 Pea te u ʻomi ʻae ngaahi manu fekai kiate kimoutolu, ʻaia ʻe kaihaʻasi hoʻomou fānau meiate kimoutolu, pea fakaʻauha hoʻomou fanga manu, ʻo fakatokosiʻi ʻakimoutolu; pea ʻe vaoa homou ngaahi hala motuʻa.
És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfoszszanak titeket gyermekeitektől, kiirtsák barmaitokat, és elfogyaszszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti útaitok.
23 “Pea kapau ʻe ʻikai te mou tui kiate au ʻi he ngaahi meʻa ni ʻo liliu ai, ka mou angatuʻu kiate au;
És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem ellenemre jártok:
24 Pehē te u ʻalu hake foki kiate kimoutolu, pea te u tautea ʻakimoutolu ke tā tuʻo fitu ʻi hoʻomou ngaahi angahala.
Én is bizony ellenetekre járok, és hétszeresen sújtalak titeket a ti bűneitekért.
25 Pea te u ʻomi ʻae heletā kiate kimoutolu, ʻaia te ne totongi kiate kimoutolu ʻi hono maumauʻi ʻo ʻeku fuakava: pea ka mou ka kātoa fakataha ʻi hoʻomou ngaahi kolo, te u fekau ʻae mahaki lahi kiate kimoutolu; pea ʻe tukuange ʻakimoutolu ki he nima ʻoe fili.
És hozok reátok bosszuló fegyvert, a mely bosszút álljon a szövetség megrontásáért. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok.
26 Pea hili ʻeku fesiʻi ʻae tokotoko ʻo hoʻomou mā, ko e kau fefine ʻe toko hongofulu tenau taʻo hoʻomou mā ʻi he ngotoʻumu pe taha, pea tenau toe ʻatu fakatuhotuha pe hoʻomou mā kiate kimoutolu: pea te mou kai, kae ʻikai mākona.
Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemenczében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de nem elégesztek meg.
27 “Pea kapau ʻe ʻikai te mou tui kiate au neongo ʻa ʻeku fai eni kotoa pē, ka mou fai kehe pe kiate au:
És ha e mellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok:
28 Pea te u toki ʻalu kehe pe au ʻiate kimoutolu ʻi he houhau lahi: pea ko au, ʻio, ko au te u tautea ʻakimoutolu ke tā tuʻo fitu ʻi hoʻomou ngaahi angahala.
Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti bűneitekért.
29 Pea te mou kai ʻae sino ʻo homou ngaahi foha, mo e sino ʻo homou ngaahi ʻofefine te mou kai.
És megeszitek a ti fiaitok húsát, és megeszitek a ti leányaitok húsát.
30 Pea te u maumauʻi homou ngaahi potu māʻolunga, pea tā hifo hoʻomou ngaahi meʻa fakatātā, ʻo laku homou ngaahi ʻangaʻanga ki he ʻangaʻanga ʻo homou ngaahi ʻotua loi, pea te u fakaliliʻa kiate kimoutolu.
És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem.
31 Pea te u ngaohi hoʻomou ngaahi kolo ke lala, pea te u tuku liʻaki pe homou ngaahi faletapu, pea ʻe ʻikai te u nanamu ki he namu kakala ʻo hoʻomou meʻa namu kakala.
És városaitokat sivataggá teszem; szenthelyeiteket is elpusztítom, és nem lesz kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok.
32 Pea te u fakalala ʻae fonua; pea ko homou ngaahi fili ʻaia ʻoku nofo ai tenau ofo ki ai.
És elpusztítom ezt a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, a kik letelepednek ebbe.
33 Pea te u fakahēʻi ʻakimoutolu ki he ngaahi fonua taʻelotu, pea teu toho ʻae heletā ke tuli ʻaki ʻakimoutolu: pea ʻe lala homou fonua, pea ʻe liʻaki homou ngaahi kolo.
Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel űzetlek titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá.
34 Pea ʻe toki maʻu mālie pe ʻe he fonua hono ngaahi Sāpate, lolotonga ʻa ʻene lala, ka ʻoku mou ʻi he fonua ʻo homou fili ʻakimoutolu; ʻio, ʻe toki mālōlō ʻae fonua, pea maʻu pe hono ngaahi Sāpate.
Akkor örül a föld az ő szombatjainak az ő pusztaságának egész ideje alatt, ti pedig a ti ellenségeitek földjén lesztek; akkor nyugodni fog a föld és örül az ő szombatjainak.
35 Lolotonga hono tuku liʻaki ia ʻe mālōlō; koeʻuhi naʻe ʻikai mālōlō ia ʻi homou ngaahi Sāpate, lolotonga ʻa hoʻomou nofo ki ai.
Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mivelhogy nem nyugodott a ti szombatjaitokon, mikor rajta laktatok.
36 “Pea kiate kinautolu ʻoku moʻui mo toe, ʻiate kimoutolu te u tuku ʻae vaivai ki honau loto ʻi he ngaahi fonua ʻo honau fili; pea ko e mumuhu ʻoe louʻakau vilingia te ne tulia ʻakinautolu; pea tenau hola ʻo hangē ko e hola mei he heletā; pea tenau hinga ʻi he ʻikai tuli ʻakinautolu ʻe ha tokotaha.
A kik pedig megmaradnak közületek, azoknak szívébe gyávaságot öntök az ő ellenségeiknek földén, és megkergeti őket a szállongó falevél zörrenése, és futnak, mintha fegyver elől futnának, és elhullanak, ha senki nem kergeti is őket.
37 Pea tenau tō ʻo fetaʻotaʻomi pe ʻakinautolu, ʻo hangē ko e tō ʻi he ʻao ʻoe heletā, ka ʻoku ʻikai ha tokotaha ʻoku tulia ʻakinautolu: pea ʻe ʻikai te mou maʻu ha mālohi ke tuʻu ʻi he ʻao ʻo homou fili:
És egymásra hullanak, mint a fegyver előtt, pedig senki sem kergeti őket, és nem lesz megállásotok a ti ellenségeitek előtt.
38 Pea te mou ʻauha ʻi he ngaahi fonua taʻelotu, pea ko e fonua ʻo homou ngaahi fili te ne kai ʻo ʻosi ʻakimoutolu.
És elvesztek a pogány népek között, és a ti ellenségeitek földe megemészt titeket.
39 Pea ko kinautolu ʻoku toe ʻiate kimoutolu tenau fakaʻaʻau ʻo ʻosi ʻi heʻenau hia ʻi he fonua ʻo homou fili: pea ʻi he hia ʻa ʻenau ngaahi tamai foki tenau fakaʻaʻau ʻo mole ai.
A kik pedig megmaradnak közületek, elsenyvednek az ő hamisságuk miatt a ti ellenségeitek földén, sőt az ő atyáiknak hamissága miatt is azokkal együtt elsenyvednek.
40 “Kapau tenau vete ʻenau ngaahi hia, pea mo e hia ʻa ʻenau ngaahi tamai, mo ʻenau ngaahi fai hala ʻaia kuo nau angahala ai kiate au, pea pehē mai foki, kuo nau ʻalu ʻo angatuʻu kiate au;
Akkor megvallják az ő hamisságukat, és atyáiknak hamisságát az ő hűtelenségökben, a melylyel hűtelenkedtek ellenem, és hogy mivel ellenemre jártak.
41 Pea kuo u ʻalu ʻo fai kehe kiate kinautolu, pea kuo u ʻomi ʻakinautolu ki he fonua ʻo honau fili; kapau kuo toki fakavaivai ʻa honau loto taʻekamu, pea nau maʻu loto lelei ʻae tautea ʻo ʻenau ngaahi hia:
Bizony én is ellenökre járok, és beviszem őket az ő ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az ő körülmetéletlen szívök, és akkor az ő bűnöknek büntetését békével szenvedik:
42 Pehē te u manatu ai ki heʻeku fuakava kia Sēkope, pea mo ʻeku fuakava mo ʻAisake, pea mo ʻeku fuakava foki mo ʻEpalahame te u manatuʻi; pea te u manatuʻi ʻae fonua.
Én pedig megemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemről, Izsákkal kötött szövetségemről is, Ábrahámmal kötött szövetségemről is megemlékezem, és e földről is megemlékezem.
43 ʻE tuku liʻaki pe foki ʻae fonua ʻekinautolu, pea te ne maʻu mālie hono ngaahi Sāpate, ʻi heʻene tuku liʻaki pe ʻekinautolu: pea tenau tali lelei ʻae tautea ʻo ʻenau hia: koeʻuhi, ʻio, ko e meʻa ʻi heʻenau liʻaki ʻeku ngaahi fono, pea ko e meʻa ʻi heʻenau fehiʻa ki heʻeku ngaahi tuʻutuʻuni.
A föld tehát pusztán hagyatik tőlük, és örül az ő szombatjainak, a míg pusztán marad tőlük, ők pedig békével szenvedik bűnöknek büntetését, azért, mert megvetették az én ítéleteimet, és megútálta lelkök az én rendeléseimet.
44 Ka neongo ʻa eni kotoa pē, ʻoka nau ka ʻi he fonua ʻo honau fili, ʻe ʻikai te u liʻaki ʻakinautolu, pea ʻe ʻikai te u fehiʻa kiate kinautolu, ke fakaʻosi ʻaupito ʻakinautolu, pea ke liʻaki ʻeku fuakava mo kinautolu: he ko au ko Sihova ko honau ʻOtua.
De mindamellett is, ha az ő ellenségeik földén lesznek is, akkor sem vetem meg őket, és nem útálom meg őket annyira, hogy mindenestől elveszítsem őket, felbontván velök való szövetségemet, mert én, az Úr, az ő Istenök vagyok.
45 Ka te u manatu koeʻuhi ko kinautolu, ki he fuakava ʻa ʻenau ʻuluaki mātuʻa, ʻaia naʻaku ʻomi mei he fonua ko ʻIsipite ʻi he ʻao ʻoe kakai taʻelotu, koeʻuhi ke u hoko ai ko honau ʻOtua: Ko au ko Sihova.”
Sőt megemlékezem érettök az elődökkel kötött szövetségről, a kiket kihoztam Égyiptom földéről, a pogány népek láttára, hogy Istenök legyek nékik. Én vagyok az Úr.
46 Ko eni ʻae ngaahi tuʻutuʻuni mo e ngaahi fono, mo e ngaahi fekau, ʻaia naʻe fokotuʻu ʻe Sihova ke kau kiate ia mo e fānau ʻa ʻIsileli ʻi he moʻunga ko Sainai ʻi he nima ʻo Mōsese.
Ezek a rendelések, a végzések és a törvények, a melyeket szerzett az Úr ő maga között és Izráel fiai között a Sinai hegyen Mózes által.