< Fakamaau 6 >

1 Pea naʻe fai kovi ʻae fānau ʻa ʻIsileli ʻi he ʻao ʻo Sihova: pea naʻe tukuange ʻakinautolu ʻe Sihova ki he nima ʻo Mitiane:
És tették Izraél fiai azt, a mi rossz az Örökkévalónak szemeiben; akkor adta őket az Örökkévaló Midján kezébe hét évig.
2 Pea naʻe mālohi ʻae nima ʻo Mitiane ki ʻIsileli: pea ko e meʻa ʻi he kakai Mitiane naʻe ngaohi ʻe he kakai ʻIsileli moʻonautolu ʻae ngaahi toitoiʻanga ʻi he ngaahi ʻana, mo e ngaahi potu mālohi, ʻi he ngaahi moʻunga.
Hatalmas lett Midján keze Izraélen – Midján miatt csinálták maguknak Izraél fiai a hegyekben levő odúkat, a barlangokat és a hegyvárakat –
3 Pea naʻe pehē, feʻunga mo e tō ʻae taʻu ʻe ʻIsileli, naʻe ʻalu hake ʻae kakai Mitiane, mo e kakai ʻAmaleki, mo e fānau mei he potu hopoʻangalaʻā, ʻio, naʻe haʻu ʻakinautolu ketau kiate kinautolu;
s történt, ha Izraél vetett, felment Midján és Amálék meg Kelet fiai, felmentek ellene.
4 Pea naʻa nau fakanofo ʻae tau kiate kinautolu, pea naʻa nau maumau ʻae fua ʻoe fonua, ʻo fai atu ki Kesa, pea naʻe ʻikai tuku ha meʻakai ki ʻIsileli, pe ha sipi, pe ha pulu, pe ha ʻasi.
Táboroztak ellenük és elpusztították a föld termését egészen Azza felé és nem hagytak élelmet Izraélben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat;
5 He naʻa nau ʻalu hake mo ʻenau fanga manu mo honau ngaahi tuʻu fale, pea nau haʻu ʻo hangē ko e fanga heʻe honau toko lahi; he ko kinautolu mo ʻenau ngaahi kāmeli naʻe taʻefaʻalaua: pea naʻa nau haʻu ki he fonua ko hono fakaʻauha.
mert ők jószágostul mentek föl és sátrastul, és jöttek annyian, mint a sáska sokaságra, nem volt száma sem nekik, sem tevéiknek. Így jöttek az országba, hogy elpusztítsák.
6 Pea naʻe fakamasiva lahi ʻa ʻIsileli ko e meʻa ʻi he kakai Mitiane; pea naʻe tangi ʻae fānau ʻa ʻIsileli kia Sihova.
És elszegényedett Izraél nagyon Midján által, és kiáltottak Izraél fiai az Örökkévalóhoz.
7 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he tangi ʻae fānau ʻa ʻIsileli kia Sihova ko e meʻa ʻi he kakai Mitiane,
És volt, midőn kiáltottak Izraél fiai az Örökkévalóhoz Midján miatt,
8 Naʻe fekau ʻe Sihova ʻae palōfita ki he fānau ʻa ʻIsileli, ʻaia naʻa ne pehē kiate kinautolu, ʻoku pehē mai ʻa Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, “Naʻaku ʻomi ʻakimoutolu mei ʻIsipite, pea ʻomi ʻakimoutolu kituʻa mei he fale ʻoe fakapōpula;
küldött az Örökkévaló egy próféta embert Izraél fiaihoz és mondta nekik: Így szól az Örökkévaló, Izraél Istene: én felhoztalak titeket Egyiptomból és kivezettelek a rabszolgák házából.
9 Pea naʻaku fakamoʻui ʻakimoutolu mei he nima ʻoe kakai ʻIsipite, pea mei he nima ʻokinautolu, kotoa pē naʻe fakamamahiʻi ʻakimoutolu, pea u kapusi atu ʻakinautolu mei homou ʻao, pea u foaki kiate kimoutolu honau fonua;
Megmentettelek Egyiptom kezéből és mind az elnyomóitok kezéből; kiűztem őket előletek és nektek adtam országukat.
10 Pea ne u pehē kiate kimoutolu, Ko au ko Sihova ko homou ʻOtua; ʻoua naʻa mou manavahē ki he ngaahi ʻotua ʻoe kau ʻAmoli, ko e fonua ʻonautolu ʻoku mou nofo ai: ka kuo ʻikai te mou fai talangofua ki hoku leʻo.”
És mondtam nektek: én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek; ne féljétek az emórinak isteneit, a kinek ti laktok országában – de ti nem hallgattatok szavamra.
11 Pea naʻe haʻu ai ʻae ʻāngelo ʻa Sihova, pea nofo ʻi he lolo oke ʻaia naʻe ʻi Ofila, pea naʻe ʻo Soasi ʻoe fānau ʻa ʻApiesa: pea naʻe haha uite ʻe hono foha ko Kitione ʻo ofi ki he tataʻoʻanga uaine, ke fufū ia mei he kakai Mitiane.
Jött az Örökkévaló angyala és leült az Ofrában levő tölgyfa alatt, mely az abíezri Jóásé volt; fia Gídeón pedig éppen búzát vert ki a présházban, hogy elmentse Midján elől.
12 Pea naʻe fakahāhā ʻae ʻāngelo ʻa Sihova kiate ia, ʻo ne pehē kiate ia, “ʻOku ʻiate koe ʻa Sihova, ʻa koe ko e tangata mālohi mo toʻa.”
És megjelent neki az Örökkévaló angyala és szólt hozzá: Az Örökkévaló veled, derék vitéz!
13 Pea naʻe pehē ʻe Kitione kiate ia, “ʻE hoku ʻEiki, kapau ʻoku ʻiate kimautolu ʻa Sihova, ko e hā kuo tō ai ʻae ngaahi meʻa ni kiate kimautolu? Pea kuo ʻi fē ʻae ngaahi meʻa mana ʻaia naʻe tala ʻe heʻemau ngaahi tamai kiate kimautolu, ʻo pehē, ‘ʻIkai naʻe ʻomi ʻakimautolu ʻe Sihova mei ʻIsipite?’ Ka ko eni kuo liʻaki ʻakimautolu ʻe Sihova, pea kuo tukuange ʻakimautolu ki he nima ʻoe kakai Mitiane.”
Szólt hozzá Gideón: Kérlek uram, ha csakugyan velünk van az Örökkévaló, miért ért bennünket mindez? Hol vannak hát mind a csodás tettei, melyeket elbeszéltek nekünk őseink, mondván: bizony Egyiptomból hozott föl minket az Örökkévaló. És most elhagyott az Örökkévaló és adott minket Midján kezébe.
14 Pea naʻe ʻafio ʻa Sihova kiate ia, ʻo ne pehē, “ʻAlu ʻi he mālohi ni ʻoʻou, pea te ke fakamoʻui ʻe koe ʻa ʻIsileli mei he nima ʻoe kakai Mitiane: ʻikai kuo u fekauʻi koe?”
Ekkor fordult feléje az Örökkévaló és mondta: Menj ezzel az erőddel és segítsd meg Izraélt Midján kezéből; hiszen küldtelek.
15 Pea naʻe pehē ʻe ia kiate ia, “ʻE hoku ʻEiki, ʻe fakamoʻui fēfeeʻi ʻeau ʻa ʻIsileli? Vakai, ʻoku masiva hoku fale ʻi Manase, pea ko e siʻi hifo taha pe au ʻi he fale ʻo ʻeku tamai.”
Szólt hozzá: Kérlek, Uram, miáltal segítsem meg Izraélt? Íme, nemzetségem a leggyengébb Menassében és én a legcsekélyebb vagyok atyám házában.
16 Pea naʻe pehē ʻe Sihova kiate ia, Ko e moʻoni te u ʻiate koe, pea te ke taaʻi ʻae kakai Mitiane ʻo hangē ko e tangata pē taha.
És szólt hozzá az Örökkévaló: Ám én veled leszek és meg fogod verni Midjánt, mint egy embert.
17 Pea pehē ʻe ia kiate ia, “Ko eni kapau kuo u maʻu ʻae ʻofa ʻi ho ʻao, pea ke fakahā kiate au ha fakaʻilonga ʻoku ta alea mo koe.
Szólt hozzá: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben, adj számomra jelt, hogy te beszélsz velem.
18 ‌ʻOku ou kole kiate koe, ʻoua naʻa ke ʻalu ʻi heni, kaeʻoua ke u haʻu kiate koe mo ʻeku meʻaʻofa, pea u fokotuʻu ia ʻi ho ʻao.” Pea naʻe pehē ʻe ia, “Te u tatali pē ke ʻoua ke ke toe haʻu.”
Ne távozzál, kérlek, innen, míg el nem jövök hozzád és kihozom ajándékomat és leteszem eléd. És mondta: Én maradok, míg vissza nem jössz.
19 Pea naʻe ʻalu ai ʻa Kitione, ʻo ne teu ʻae ʻuhikiʻi kosi, mo e mā taʻefakalēvani ʻi he efa ʻe taha ʻoe mahoaʻa: naʻa ne faʻo ʻae kakano ʻi ha kato, pea ne ʻai ʻae vaihū ki ha kulo, ʻo ne ʻomi ia ki he lolo oke, ʻo ne ʻatu ia.
Gideón pedig bement, elkészített egy kecskegödölyét és egy éfa lisztből kovásztalan kenyeret, a húst a kosárba tette, levét pedig tette a fazékba; kivitte hozzá a tölgyfa alá és odanyújtotta.
20 Pea naʻe pehē ʻe he ʻāngelo ʻae ʻOtua kiate ia, “Toʻo ʻae kakano mo e ngaahi mā taʻefakalēvani, pea ʻai ia ki he maka ni, pea lilingi ʻae vaihū.” Pea naʻa ne fai ia.
És szólt hozzá az Isten angyala: Vedd a húst és a kovásztalan kenyeret és tedd le ama sziklára, a levét pedig öntsd ki; és tett akképpen.
21 Pea naʻe toki mafao atu ʻe he ʻāngelo ʻa Sihova ʻae muʻa tokotoko naʻe ʻi hono nima, ke lave ki he kakano mo e ngaahi mā taʻemeʻafakatupu; pea naʻe ʻalu hake ʻae afi mei he maka, pea naʻe ʻosiʻosi ai ʻae kakano mo e ngaahi mā taʻefakalēvani. Pea naʻe ʻalu ai ʻae ʻāngelo ʻa Sihova mei hono ʻao.
Erre kinyújtotta az Örökkévaló angyala a pálcza végét, mely kezében volt és megérintette a húst és a kovásztalan kenyeret; ekkor fölszállt a tűz a sziklából és fölemésztette a húst és a kovásztalan kenyeret, az Örökkévaló angyala pedig eltűnt szemei elől.
22 Pea ʻi he ʻilo ʻe Kitione ko e ʻāngelo ia ʻa Sihova, naʻe pehē ʻe Kitione, “ʻOiauē, ʻE Sihova ko e ʻOtua! He kuo u mamata ki he ʻāngelo ʻa Sihova ko e mata ki he mata.”
S látta Gideón, hogy az Örökkévaló angyala az; és mondta Gideón: Jaj Uram, Örökkévaló, mert csak azért láttam az Örökkévaló angyalát színről színre!
23 Pea naʻe pehē ʻe Sihova kiate ia, “Ke fiemālie pe koe; ʻoua naʻa ke manavahē: ʻe ʻikai te ke mate.”
Mondta neki az Örökkévaló: Béke veled, ne félj, nem fogsz meghalni.
24 Pea naʻe fokotuʻu ʻi ai ʻe Kitione ʻae feilaulauʻanga kia Sihova, ʻo ne ui ia, ko Sihova-Salomi: ʻoku ʻi Ofila ia ʻoe kau ʻApiesa ʻo aʻu ki he ʻaho ni.
És épített ott Gideón oltárt az Örökkévalónak és így nevezte: az Örökkévaló a béke; mind e mai napig még ott van az abíezri Ofrában.
25 Pea naʻe hoko ʻo pehē ʻi he pō pe ko ia, naʻe pehē ʻe Sihova kiate ia, “Toʻo ʻae pulu mui ʻa hoʻo tamai, ʻio, hono ua ʻoe pulu ʻoku fitu taʻu ʻene motuʻa, pea tulaki hifo ʻae feilaulauʻanga ʻo Peali ʻaia naʻe langa ʻe hoʻo tamai, pea tā hifo ʻae vao tapu ʻoku ofi ki ai:
És volt azon éjjel, mondta neki az Örökkévaló: Végy egy tulkot az ökrökből, melyek az atyádéi és egy másik tulkot, hét éveset és rombold le a Báal oltárát, mely atyádé, a mellette levő szent fát pedig vágd ki.
26 Pea ke langa ʻae feilaulauʻanga kia Sihova ko ho ʻOtua ʻi he funga ʻoe maka ni, ʻi he potu mālohi, pea ke ʻomi hono ua ʻoe pulu, pea ʻatu ia ko e feilaulau tutu ia, mo fefie ʻaki ʻae ʻakau ʻoe vao tapu ʻaia ke ke tā hifo.”
És építs oltárt az Örökkévalónak Istenednek e várhely tetején a rendezett helyen; vedd a második tulkot és hozz égőáldozatot a szent fa hasábjain, melyet majd kivágsz.
27 Pea naʻe toʻo ʻe Kitione ʻae kau tangata ko ʻene kau tamaioʻeiki ʻe toko hongofulu, ʻo ne fai ʻo hangē ko e fekau ʻa Sihova kiate ia: pea ko e meʻa ʻi heʻene manavahē ki he kakai ʻoe fale ʻo ʻene tamai, mo e kau tangata ʻoe kolo, naʻe ʻikai te ne mafai ia ʻi he ʻaho, pea naʻe fai ʻe ia ia ʻi he poʻuli.
Erre vett Gideón tíz embert szolgái közül és úgy tett, a mint szólt hozzá az Örökkévaló; volt pedig, minthogy félt atyja házától és a város embereitől, semhogy nappal tegye, tehát éjjel tette.
28 Pea ʻi he tuʻu hengihengi hake ʻi he pongipongi ʻae kau tangata ʻoe kolo, vakai, ko e feilaulauʻanga ʻo Peali kuo tulaki ki lalo, pea kuo tā hifo mo e vao tapu naʻe ofi ki ai, pea ko hono ua ʻoe pulu kuo ʻosi hono ʻatu ʻo feilaulau ʻaki ki he feilaulauʻanga ʻaia naʻe langa.
Reggel korán fölkeltek a város emberei és íme, lerontva volt a Báal oltára és a mellette levő szent fa kivágva, a második tulok pedig áldozva az épített oltáron.
29 Pea naʻa nau fepehēʻaki ʻiate kimautolu, “Ko hai kuo ne fai ʻae meʻa ni?” Pea ʻi heʻenau ʻeke mo fehuʻi, naʻa nau pehē, Kuo fai ʻae meʻa ni ʻe Kitione ko e foha ʻo Soasi.
Ekkor szóltak egyik a másikához: Ki cselekedte ezt a dolgot? Kutattak és kerestek s mondták: Gideón, Jóás fia, cselekedte ezt a dolgot.
30 Pea pehē ai ʻe he kau tangata ʻoe kolo kia Soasi, “ʻOmi ho foha kituʻa ke tāmate ia: ko e meʻa ʻi heʻene tulaki hifo ʻae feilaulauʻanga ʻo Peali, pea ko e meʻa ʻi heʻene tā hifo ʻae vao tapu naʻe ofi ki ai.”
És szóltak a város emberei Jóáshoz: Add ki fiadat, hogy meghaljon, mert lerontotta a Báal oltárát s mert kivágta a mellette levő szent fát.
31 Pea naʻe pehē ʻe Soasi kiate kinautolu naʻe angatuʻu kiate ia, “Te mou langomakiʻi ʻa Peali? He te ne fakamoʻui ʻakimoutolu? Ko ia ʻoku langomakiʻi ʻa Peali ke tāmateʻi ia ʻi he kei pongipongi: kapau ko e ʻotua ia, ke langomakiʻi ia ʻe ia pe, koeʻuhi kuo tulaki hifo ʻe ha tokotaha ʻa hono feilaulauʻanga.”
Mondta Jóás mind a mellette állóknak: Hát ti pöröltök-e a Báalért, avagy ti véditek-e őt? A ki pöröl érette, ölessék meg reggelig! Ha isten ő, pöröljön magáért, hogy lerontotta oltárát.
32 Ko ia naʻa ne ui ia ʻi he ʻaho ko ia ko Selupeali, ʻo pehē, “Tuku ke langomakiʻi ia ʻe Peali, he kuo ne tulaki hifo hono feilaulauʻanga.”
És nevezték őt azon a napon Jerubbáalnak, mondván: Pöröljön ellene Báal, hogy lerontotta oltárát.
33 Pea naʻe toki fakataha ai ʻae kakai Mitiane kotoa pē mo e kakai ʻAmaleki mo e fānau kotoa pē ʻoe potu hahake, ʻonau ʻalu atu, ʻo ʻapitanga ʻi he teleʻa ʻo Sesilili.
Egész Midján pedig és Amálék meg a Kelet fiai összegyűltek együvé és átkeltek és táboroztak Jizreél völgyében.
34 Ka naʻe hoko kia Kitione ʻae Laumālie ʻo Sihova, pea ne ifi ʻe ia ʻae meʻalea: pea naʻe fakataha ʻo muimui ʻiate ia ʻae kakai ʻApiesa.
Az Örökkévaló szelleme pedig megszállta Gideónt; megfútta a harsonát és egybesereglett utána Abíézer.
35 Pea naʻe fekau ʻe ia ki Manase kotoa pē, pea naʻa nau tānaki ʻo muimui ʻiate ia foki: pea naʻe fekau ʻe ia ki ʻAseli, pea ki Sepuloni, mo Nafitalai; pea naʻa nau haʻu ke fakafetaulaki kiate kinautolu.
Követeket is küldött egész Menasséba és egybesereglett az is utána; és követeket küldött Ásérba, Zebúlúnba és Naftáliba, és fölmentek ellenük.
36 Pea naʻe pehē ʻe Kitione ki he ʻOtua, Kapau te ke fakamoʻui ʻa ʻIsileli ʻaki hoku nima ʻo hangē ko hoʻo folofola,
És szólt Gideón Istenhez: Ha csakugyan megsegíteni akarod kezem által Izraélt, a mint mondtad –
37 Vakai, te u ʻai ʻae fulufuluʻi sipi kotoa ki he kelekele: pea kapau ʻoku ʻi he fulufuluʻi sipi pe ʻae hahau, pea mōmoa ʻae kelekele kotoa pē, te u ʻilo ai te ke fakamoʻui ʻa ʻIsileli ʻi hoku nima, ʻo hangē ko hoʻo folofola.
íme, én odaállítom a gyapjúnyiratot a szérűre; ha egyedül a nyíratón lesz harmat és az egész telken szárazság, akkor tudom, hogy megsegíted kezem által Izraélt, a mint mondtad.
38 Pea naʻe pehē: he naʻe tuʻu pongipongi hake ia ʻi he pongipongi, ʻo tatau ʻae hahau mei he fulufuluʻi sipi, pea naʻe fonu ha ipu ʻi he vai.
És így lett. Korán fölkelt ugyanis másnap, s kinyomta a nyíratót és kifacsart harmatot a nyíratból, egy teli csésze vizet.
39 Pea naʻe pehē ʻe Kitione ki he ʻOtua, ʻoua naʻa tupu ʻo lahi hoʻo houhau kiate au, pea te u lea ke tuʻo taha ni: ʻoku ou kole kiate koe tuku au ke u ʻahiʻahiʻi koe ke tuʻo taha ni ʻaki ʻae fulufuluʻi sipi: tuku ke mōmoa pe ʻae fulufuluʻi sipi, kae ʻi he kelekele kotoa pē ʻae hahau.
Ekkor szólt Gideón Istenhez: Ne lobbanjon föl haragod ellenem, hadd beszéljek csak ez egyszer; megkísértem, kérlek, csupán ez egyszer a nyírattal, legyen kérlek egyedül a nyíraton szárazság és az egész telken legyen harmat.
40 Pea naʻe fai ia ʻe he ʻOtua ʻi he pō ko ia: he naʻe mōmoa ʻae fulufuluʻi sipi pe, ka naʻe hahauʻia ʻae kelekele kotoa pē.
És akképpen tett Isten azon éjjel; egyedül a nyíraton volt szárazság, s az egész telken harmat volt.

< Fakamaau 6 >