Fakamaau 3
1 Pea ko e ngaahi puleʻanga eni naʻe tuku ʻe Sihova ke ʻahiʻahi ʻaki ʻa ʻIsileli, ʻio, ʻakinautolu ʻi ʻIsileli, naʻe ʻikai tenau ʻilo ʻae ngaahi tau kotoa pē ʻoe kau Kēnani:
S ezek a népek, melyeket meghagyott az Örökkévaló, hogy megkísértse velük Izraélt, mindazokat, kik nem ismerték mind a Kanaánbeli háborúkat –
2 Koeʻuhi ke hoko ʻo ʻilo ai ʻe he ngaahi toʻutangata kotoa pē ʻo ʻIsileli, ke ako tau kiate kinautolu, koeʻuhi pē ko kinautolu naʻe ʻikai tenau tomuʻa ʻilo siʻi ia:
csak azért, hogy megismerjék Izraél fiainak nemzedékei – hogy tanítsák őket háborúra, csak azokat, kik azelőtt nem ismerték:
3 Ko e ʻeiki ʻe toko nima ʻoe kau Filisitia, mo e kau Kēnani kotoa pē, mo e kau Saitoni, mo e kau Hevi naʻe nofo ʻi he moʻunga ko Lepanoni, mei he moʻunga ko Peali-Heamoni ki he hūʻanga ki Hemati.
a filiszteusok öt fejedelme, az egész kanaáni, a Czídónbeli és a chivvi, a Libánon hegységének lakója, Báal-Chermón hegyétől egészen Chamát felé.
4 Pea naʻe tuku ke ʻahiʻahiʻi ʻaki ʻa ʻIsileli ʻekinautolu, ke ʻilo pē tenau fanongo ki he ngaahi fekau ʻa Sihova, ʻaia naʻa ne fekau ki heʻenau ngaahi tamai ʻi he nima ʻo Mōsese.
Arra szolgáltak, hogy megkísértse velük Izraélt, hogy megtudja, vajon hallgatják-e az Örökkévaló parancsolatait, melyeket őseiknek parancsolt Mózes által.
5 Pea naʻe nofo ʻae fānau ʻa ʻIsileli fakataha mo e kau Kēnani, mo e kau Heti, mo e kau ʻAmoli, mo e kau Pelesi, mo e kau Hevi, mo e kau Sepusi:
Izraél fiai pedig laktak a kanaáni, a chitti, az emóri, a perizzi, a chivvi és a jebúszi közepette;
6 Pea naʻa nau ʻomi honau ngaahi ʻofefine ke hoko ko honau ngaahi uaifi, pea [naʻa nau ]ʻatu honau ngaahi ʻofefine ki honau ngaahi foha, ʻonau tauhi honau ngaahi ʻotua.
elvették leányaikat maguknak feleségekül és a maguk leányait adták az ő fiaiknak, és szolgálták isteneiket.
7 Pea naʻe fai kovi ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻi he ʻao ʻo Sihova, ʻo fakangaloʻi ʻa Sihova ko honau ʻOtua, ʻonau tauhi ʻa Peali mo e ngaahi vao tapu.
És tették Izraél fiai azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben, megfeledkeztek az Örökkévalóról, Istenükről és szolgálták a Báalokat és az Asérákat.
8 Ko ia naʻe vela ai ʻae houhau ʻa Sihova ki ʻIsileli, ʻo ne fakatau ʻakinautolu ki he nima ʻo Kusani-Lisateimi ko e tuʻi ʻo Mesepotemia: pea naʻe tauhi ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻa Kusani-Lisateimi ʻi he taʻu ʻe valu.
Ekkor föllobbant az Örökkévaló haragja Izraél ellen és eladta őket Kúsán-Riseatájimnak, Arám-Naharájim királyának kezébe; és szolgáltak Izraél fiai Kúsán-Riseatájimnak nyolcz évig.
9 Pea ʻi he tangi ʻae fānau ʻa ʻIsileli kia Sihova, naʻe fokotuʻu hake ʻe Sihova ʻae fakamoʻui ki he fānau ʻa ʻIsileli, ʻaia naʻa ne fakamoʻui ʻakinautolu, ʻio, ko Otinili ko e foha ʻo Kenasi, ko e tehina ʻo Kelepi.
De kiáltottak Izraél fiai az Örökkévalóhoz, és támasztott az Örökkévaló segítőt Izraél fiainak, s megsegítette őket: Otníélt, Kenáz fiát, Káléb fiatalabb testvérét.
10 Pea naʻe ʻiate ia ʻae Laumālie ʻo Sihova, pea ne fakamaauʻi ʻe ia ʻa ʻIsileli, ʻo ne fai ʻae tau: pea naʻe tukuange ʻe Sihova ʻa Kusani-Lisateimi ko e tuʻi ʻo Mesepotemia ki hono nima; pea naʻe mālohi hono nima kia Kusani-Lisateimi.
Reája szállt az Örökkévaló szelleme, bírája lett Izraélnek és kivonult a harczra. És kezébe adta az Örökkévaló Kúsán-Riseatájimot, Arám királyát, és hatalmas lett a keze Kúsán-Riseatájimon.
11 Pea naʻe nofo fiemālie pe ʻae fonua ʻi he taʻu ʻe fāngofulu. Pea naʻe pekia ʻa Otinili ko e foha ʻo Kenasi.
Nyugta volt az országnak negyven évig; s meghalt Otníél, Kenáz fia.
12 Pea naʻe toe fai angakovi ʻae fānau ʻa ʻIsileli ʻi he ʻao ʻo Sihova: pea naʻe fakamālohi ʻe Sihova ʻa Ekeloni ko e tuʻi ʻo Moape kia ʻIsileli, ko e meʻa ʻi heʻenau fai kovi ʻi he ʻao ʻo Sihova.
Továbbá is tették Izraél fiai azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben; akkor erőssé tette az Örökkévaló Eglónt, Móáb királyát, Izraél fölött, mivelhogy tették azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben.
13 Pea ne ne fakataha kiate ia ʻae fānau ʻa ʻAmoni mo ʻAmaleki, ʻo ne ʻalu ʻo teʻia ʻa ʻIsileli, pea ne maʻu ʻe ia ʻae kolo ʻoe ʻakau ko e ponga.
Egybegyűjtötte magához Ammón fiait és Amáléket; ment és megverte Izraélt, és elfoglalták a pálmák városát.
14 Pea pehē, naʻe tauhi ʻe he fānau ʻa ʻIsileli, ʻa Ekeloni, ko e tuʻi ʻo Moape ʻi he taʻu ʻe hongofulu ma valu.
És szolgáltak Izraél fiai Eglónnak, Móáb királyának, tizennyolcz évig.
15 Ka ʻi he tangi ʻae fānau ʻa ʻIsileli kia Sihova, naʻe fokotuʻu hake ʻe Sihova ha fakamoʻui kiate kinautolu, ko ʻEhuti ko e foha ʻo Kela, ʻoe kakai Penisimani, ko e tangata hema: pea naʻe ʻave ʻiate ia ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻae meʻaʻofa kia Ekeloni ko e tuʻi ʻo Moape.
S kiáltottak Izraél fiai az Örökkévalóhoz, és támasztott nekik az Örökkévaló segítőt, Éhúdot, Géra fiát, a Benjáminbelit, egy balogkezű embert. Küldtek ugyanis Izraél fiai őáltala ajándékot Eglónnak, Móáb királyának.
16 Pea naʻe ngaohi ʻe ʻEhuti haʻane hele fakatoumata, ko e hanga ʻe ua hono lōloa; pea naʻa ne nonoʻo ia ʻi hono lalo kofu ki hono tenga toʻomataʻu.
Készített magának Éhúd kardot, melynek két éle volt, egy singnyi a hossza; és felkötötte azt ruházatán alul a jobb csípőjére.
17 Pea ne ʻomi ʻe ia ʻae meʻaʻofa kia Ekeloni ko e tuʻi ʻo Moape: pea ko e tangata sino lahi ʻa Ekeloni.
És bemutatta az ajándékot Eglónnak, Móáb királyának; Eglón pedig igen kövér ember volt.
18 Pea hili ʻene ʻatu ʻae meʻaʻofa, naʻa ne fekau ke ʻalu ʻae kakai naʻe fua ʻae meʻaʻofa.
És volt, midőn végzett azzal, hogy bemutatta az ajándékot, elbocsátotta a népet, az ajándék vivőit.
19 Ka naʻe foki mai ia mei he ngaahi maka kuo tā naʻe ofi ki Kilikali, ʻo ne pehē, “ʻE tuʻi, ʻoku ai ʻeku fekau fufū kiate koe:” pea naʻa ne pehē, “Ke longo pe.” Pea ko kinautolu kotoa pē naʻe tutuʻu ʻi ai naʻe ʻalu kituʻa.
Maga pedig visszafordult a Gilgál melletti kőbányáknál és mondta: Titkos szavam van hozzád, oh király. Mondta: Csitt! Erre kimentek tőle mind a mellette állók. –
20 Pea naʻe haʻu ʻa ʻEhuti kiate ia: naʻe nofo ia ʻi he fale fakahavilivili naʻa ne ngaohi moʻona pe. Pea pehē ʻe ʻEhuti, “Kuo u maʻu ʻae fekau mei he ʻOtua kiate koe.” Pea naʻe tuʻu hake ia mei hono nofoʻa.
Éhúd pedig bement hozzá, s ő éppen ült a hüselő felső teremben, mely csak az ő számára volt. – És mondta Éhúd: Istentől való szavam van hozzád; erre fölkelt a trónról.
21 Pea naʻe mafao atu hono nima toʻohema ʻe ʻEhuti, ʻo toʻo mai ʻae heletā mei hono tuʻatenga toʻomataʻu, pea ne hokaʻi ʻaki ia ʻi hono kete.
Ekkor kinyújtotta Éhúd balkezét, levette a kardot jobb csípőjéről és beledöfte a hasába;
22 Pea naʻe mole ai ki loto hono fakavaka mo e mata ʻoe hele; pea ʻoposi ʻae matalavea ki he hele, ko ia naʻe ʻikai te ne mafai ke toe toho mai ʻae hele mei hono kete: pea naʻe haʻu kituʻa hono kovi.
s behatolt a markolat is a penge után és körülzárta a zsír a pengét, mert nem húzta ki a kardot a hasából, és kiment a ganéja.
23 Pea ʻalu ai ʻa ʻEhuti ki fale, pea ne tāpuni ʻae matapā ʻoe potu fale kiate ia, ke maʻu.
És kiment Éhúd a csarnokba, bezárta a felső terem ajtóit maga után és elreteszelte.
24 Pea hili ʻene ʻalu kituaʻā, naʻe haʻu ai ʻene kau tamaioʻeiki: pea ʻi heʻenau mamata, pea vakai, kuo maʻu ʻae ngaahi matapā ʻoe potu fale, naʻa nau pehē, naʻa ʻoku fai ʻene meʻa ʻi hono potu fale.
Alighogy kiment, jöttek a szolgák és látták, íme a felső terem ajtói elreteszelvék; s mondták: Bizonyára lábait takarja a hüselő kamarában.
25 Pea naʻa nau mā ʻi he tatali: pea, vakai, naʻe ʻikai toʻo ʻe ia ʻae ngaahi matapā ʻoe potu fale ko ia naʻa nau toʻo ai ʻae kī, pea vete ʻaki: pea vakai, kuo tō ʻo mate honau ʻeiki ki lalo ki he kelekele.
És várakoztak míg szégyellették, s íme, nem nyitja ki a felső terem ajtóit; erre vették a kulcsot és kinyitották, s íme, uruk a földön fekszik holtan.
26 Pea naʻe hao ʻa ʻEhuti ʻi heʻenau fakatuai, pea mole atu ia ʻo mamaʻo ʻi he ngaahi potu ʻoe taʻanga maka, pea hao atu ia ki Seilati.
Éhúd pedig elmenekült, mialatt késedelmeztek; ő ugyanis túl volt a kőbányákon és elmenekült Szeírába.
27 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi heʻene hoko atu, naʻe ifi leva ʻae meʻalea ʻi he moʻunga ʻo ʻIfalemi, pea ʻalu hifo mo ia ʻae fānau ʻa ʻIsileli mei he moʻunga, pea muʻomuʻa ʻiate kinautolu.
És volt, midőn odaérkezett, megfútta a harsonát Efraim hegységében; és lementek vele Izraél fiai a hegyről, ő meg élükön.
28 Pea pehē ʻe ia kiate kinautolu, “Mou muimui mai ʻiate au: he kuo tukuange ʻe Sihova homou ngaahi fili ko e kakai Moape ki homou nima.” Pea naʻa nau ʻalu hifo ʻo muimui ʻiate ia, ʻonau maʻu ʻae ngaahi aʻaʻanga ʻo Sioatani ʻo hanga ki Moape, pea naʻe ʻikai tenau tuku ha tangata ʻe tokotaha ke aʻa ai.
És szólt hozzájuk: Siessetek utánam, mert kezetekbe adta az Örökkévaló ellenségeiteket, Móábot. És lementek utána, elfoglalták a Jordánnak Móáb felé való átkelőit, és nem engedtek senkit sem átkelni.
29 Pea naʻa nau taaʻi ʻae kau tangata Moape ʻi he kuonga ko ia, ko e tokotaha mano nai, ko e kau tangata sino kotoa pē pea toʻa; pea naʻe ʻikai hao ha tangata ʻe tokotaha.
Megverték Móábot abban az időben, mintegy tízezer embert, csupa kövért és csupa vitéz férfiút, és nem menekült meg senki.
30 Pea naʻe fakamoʻulaloa ʻa Moape ʻi he ʻaho ko ia ki he nima ʻo ʻIsileli. Pea naʻe nofo fiemālie ʻae fonua ʻi he taʻu ʻe valungofulu.
S megalázkodott Móáb ama napon Izraél keze alatt; és nyugta volt az országnak nyolczvan évig.
31 Pea naʻe hoko mo ia ʻa Samikaʻa ko e foha ʻo ʻAnati, ʻaia naʻe teʻia ʻae kau Filisitia ʻe toko onongeau ʻaki ʻae tao [ʻoku hoka ʻaki ]ʻae pulu: pea naʻa ne fakamoʻui foki ʻe ia ʻa ʻIsileli.
Utána volt Samgár, Anát fia, s megverte a filiszteusokat, hatszáz embert egy ökörösztökével; s megsegítette ő is Izraélt.
