Siosiua 1
1 Pea hili ʻae pekia ʻa Mōsese ko e tamaioʻeiki ʻa Sihova, naʻe hoko ʻo pehē, naʻe folofola ʻa Sihova kia Siosiua ko e foha ʻo Nuni, ko e tauhi ʻo Mōsese, ʻo pehē,
Volt Mózesnek, az Örökkévaló szolgájának halála után, szólt az Örökkévaló Józsuához, Nún fiához, Mózes szolgájához, mondván:
2 “Kuo pekia ʻa ʻeku tamaioʻeiki ko Mōsese; pea ko eni, ke ke tuʻu hake, mo ʻalu ki he kauvai ʻe taha ʻo Sioatani, ʻa koe mo e kakai ni kotoa pē, ki he fonua ʻaia ʻoku ou foaki kiate kinautolu, ʻio, ki he fānau ʻa ʻIsileli.
Mózes szolgám meghalt; most hát kelj föl, vonulj át e Jordánon, te és ez az egész nép, azon országba, melyet adok nekik, Izraél fiainak.
3 Ko e potu kotoa pē ʻe tuʻu ki ai homou ʻaofivaʻe, ko ia kuo u foaki kiate kimoutolu, ʻo hangē ko ʻeku tala kia Mōsese.
Minden hely, melyre majd lép lábatok talpa – nektek adom azt, amint szóltam Mózesnek:
4 Mei he toafa mo Lepanoni ni, ʻio, ʻo aʻu atu ki he vaitafe lahi, ko e vaitafe ko ʻIufaletesi, ʻae fonua kotoa pē ʻoe kakai Heti, ʻo aʻu atu ki he tahi lahi ʻo hangē atu ki he toʻanga laʻā, ko hoʻomou potu ia.
a pusztától és ama Libánontól egészen a nagy folyamig, az Eufrátes folyamig, a chittiták egész országa, a nagy tengerig napnyugat felé, lesz a határatok.
5 ʻE ʻikai ha tangata te ne faʻa tuʻu ʻi ho ʻao, ʻi he ngaahi ʻaho kotoa pē ʻo hoʻo moʻui: ʻo hangē ko ʻeku ʻia Mōsese, ʻe pehē pe ʻeku ʻiate koe: ʻe ʻikai te u fakatukutukuʻi koe, pe siʻaki koe.
Nem fog megállani előtted senki életed minden napjaiban; amint voltam Mózessel, leszek te veled: nem engedlek ellankadni és nem hagylak el.
6 Ke ke mālohi mo ke lototoʻa; koeʻuhi te ke tufa ki he kakai ni ʻae fonua, ʻaia naʻaku fuakava ai ki heʻenau ngaahi tamai ke foaki kiate kinautolu ko honau tofiʻa.
Légy erős és bátor, mert te adod birtokba e népnek az országot, melyről megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom.
7 Kae kehe ke mālohi pe ʻa koe mo ke lototoʻa ʻaupito, koeʻuhi ke ke tokanga ʻo fai ʻo fakatatau ki he fono kotoa pē, ʻaia naʻe fekau kiate koe ʻe heʻeku tamaioʻeiki ko Mōsese: ʻoua naʻa ke tafoki mei ai ki he nima toʻomataʻu pē ki he toʻohema, koeʻuhi ke ke monūʻia koe ʻi he potu kotoa pē ʻoku ke ʻalu ki ai.
Csak erős és bátor légy nagyon, vigyázva arra, hogy cselekedjél az egész tan szerint, melyet neked parancsolt Mózes szolgám; ne térj el attól sem jobbra, sem balra, azért hogy boldogulj, bármerre jársz.
8 Ko e tohi ni ʻoe fono ke ʻoua naʻa mahuʻi ia mei ho ngutu: ka ke fakalaulauloto ki ai ʻi he ʻaho mo e pō, koeʻuhi ke ke tokanga ʻo fai ʻo fakatatau ki he meʻa kotoa pē kuo tohi ʻi ai: he ko ia te ke ngaohi ke monūʻia ai ho hala, pea ke toki fai fakapotopoto ai.
Ne mozduljon el szád-ból a tannak e könyve, s elmélkedjél róla nappal s éjjel, azért, hogy vigyázz arra, hogy cselekedjél mind a szerint, ami írva van benne, mert akkor szerencsés lész utjaidon és akkor boldogulni fogsz.
9 ʻIkai ko au kuo u fekauʻi koe? Ke ke mālohi koe pea ke lototoʻa; ʻoua naʻa ke manavahē, pea ʻoua naʻa ke puputuʻu: he ko Sihova ko ho ʻOtua ʻoku ʻiate koe ia ʻi he potu kotoa pē ʻoku ke ʻalu ki ai.”
Nemde megparancsoltam neked: légy erős és bátor, ne ijedj meg és ne rettegj; mert veled van az Örökkévaló a te Istened, bármerre jársz.
10 Pea naʻe fekau ai ʻe Siosiua, ki he kau matāpule ʻoe kakai, ʻo pehē,
És megparancsolta Józsua a nép felügyelőinek, mondván:
11 “Mou ʻalu ʻi he vahaʻa ʻoe kautau, pea fekau ki he kakai, ʻo pehē, Teuteu hoʻomou meʻakai; koeʻuhi ʻi he teʻeki ngata ʻae ʻaho ʻe tolu, te mou hoko atu ki he kauvai ʻe taha ʻoe Sioatani ni, ke mou hoko ke maʻu ʻae fonua, ʻaia ʻoku foaki kiate kimoutolu ʻe Sihova ko homou ʻOtua ke mou maʻu ia.”
Járjátok be a tábort és parancsoljátok a népnek, mondván: készítsetek magatoknak eleséget, mert három nap múlva átkeltek e Jordánon, hogy bemenjetek elfoglalni az országot, melyet az Örökkévaló, a ti Istentek nektek ad, hogy elfoglaljátok.
12 Pea naʻe lea ʻa Siosiua ki he faʻahinga ʻo Lupeni, mo e faʻahinga ʻo Kata, mo hono vaeua ʻoe faʻahinga ʻo Manase, ʻo pehē,
A Reúbénihez pedig, a Gádihoz és Menasse fél törzséhez szólt Józsua, mondván:
13 “Mou manatu ki he lea ʻaia naʻe fekau ʻe Mōsese ko e tamaioʻeiki ʻa Sihova kiate kimoutolu, ʻo pehē, Kuo foaki ʻe Sihova ko homou ʻOtua ʻae mālōlōʻanga kiate kimoutolu, pea kuo ne foaki kiate kimoutolu ʻae fonua ni.
Emlékezzetek meg a dologról, melyet parancsolt nektek Mózes, az Örökkévaló szolgája, mondván: az Örökkévaló, a ti Istentek nyugalmat szerez nektek és nektek adja ezt az országot.
14 ʻE nofo homou ngaahi uaifi, mo hoʻomou fānau siʻi, mo hoʻomou fanga manu, ʻi he fonua ʻaia naʻe foaki ʻe Mōsese kiate kimoutolu ʻi he kauvai ni ʻo Sioatani; ka ʻe ʻalu muʻomuʻa ʻakimoutolu mo e mahafutau ʻi he ʻao ʻo homou ngaahi kāinga, ʻae kau tangata mālohi mo toʻa kotoa pē, ʻo tokoni ʻakinautolu;
Feleségeitek, gyermekeitek és jószágtok maradjanak az országban, melyet adott nektek Mózes a Jordánon innen, ti pedig vonuljatok fegyveresen testvéreitek előtt, mind a derék vitézek, hogy őket segítsétek;
15 Kaeʻoua ke foaki ʻe Sihova ʻae mālōlōʻanga ki homou ngaahi kāinga ʻo hangē ko kimoutolu, pea ke maʻu ʻekinautolu foki ʻae fonua ʻaia ʻoku foaki ʻe Sihova ko homou ʻOtua kiate kinautolu: pea hili ia te mou toe haʻu ki he fonua ko homou tofiʻa, ʻo maʻu ia ʻo fiemālie ʻi ai, ʻaia naʻe foaki kiate kimoutolu ʻe Mōsese ko e tamaioʻeiki ʻa Sihova ʻi he kauvai ni ʻo Sioatani ʻo hanga atu ki he hopoʻangalaʻā.”
mígnem nyugalmat szerez az Örökkévaló testvéreiteknek, mint nektek, és elfoglalják ők is az országot, melyet az Örökkévaló, a ti Istentek ad nekik. Akkor visszatérhettek birtokotok országába és elfoglalhatjátok azt, amelyet adott nektek Mózes, az Örökkévaló szolgája, a Jordánon innen napkelet felé.
16 Pea naʻa nau talaange kia Siosiua, ʻo pehē, “Ko ia fulipē ʻoku ke fekau kiate kimautolu te mau fai ia, pea ko e potu kotoa pē ʻoku ke fekauʻi ʻakimautolu ki ai, te mau ʻalu.
Feleltek Józsuának, mondván: Mindent, amit nekünk parancsoltál, megteszünk és bárhova küldesz, megyünk.
17 Hangē ko ʻemau tokanga kia Mōsese ʻi he ngaahi meʻa kotoa pē, ʻe pehē pe ʻemau tokanga kiate koe: kae kehe ke ʻiate koe ʻa Sihova ko ho ʻOtua, ʻo hangē ko ʻene ʻia Mōsese.
Egészen úgy, amint hallgattunk Mózesre, akképpen hallgatunk majd reád; csak legyen az Örökkévaló, a te Istened veled, a mint volt Mózessel.
18 ʻIlonga ha tokotaha ʻoku angatuʻu ki hoʻo fekau, pea ʻoku ʻikai tokanga ia ki hoʻo ngaahi lea ʻi he ngaahi meʻa kotoa pē ʻoku ke fekau kiate ia, ʻe tāmateʻi ia ka ke mālohi koe mo ke lototoʻa.”
Minden ember, aki engedetlen lesz parancsod iránt és nem hallgat szavaidra bármiben, amit neki parancsolsz, ölessék meg. Csak légy erős és bátor.
