Sione 3
1 Pea naʻe ai ha tangata ʻi he kau Fālesi, ko Nikotimasi hono hingoa, ko e ʻeiki [ia ]ʻi he kakai Siu.
Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:
2 Pea naʻe haʻu ia kia Sisu ʻi he poʻuli, ʻo ne pehē, “Lāpai, ʻoku mau ʻilo ko e akonaki koe kuo haʻu mei he ʻOtua: he ʻoku ʻikai ha tangata ʻoku faʻa fai ʻae ngaahi mana ni ʻoku ke fai, ʻo kapau ʻoku ʻikai ʻiate ia ʻae ʻOtua.”
Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
3 Pea lea ʻa Sisu, ʻo pehēange kiate ia, “Ko e moʻoni, ko e moʻoni, ʻoku ou tala kiate koe, Kapau ʻe ʻikai fanauʻi foʻou ha tangata, ʻe ʻikai ʻaupito mamata ia ki he puleʻanga ʻoe ʻOtua.”
Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
4 Pea pehē ʻe Nikotimasi kiate ia, “ʻE faʻa fanauʻi fēfeeʻi ʻae tangata ʻoku motuʻa? ʻE toe faʻa hū ia ki he manāva ʻo ʻene faʻē, pea fanauʻi?”
Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
5 Pea pehē ʻe Sisu, “Ko e moʻoni, ko e moʻoni, ʻoku ou tala kiate koe, Kapau ʻe ʻikai fanauʻi ʻae tangata ʻi he vai pea mo e Laumālie, ʻe ʻikai ʻaupito faʻa hū ia ki he puleʻanga ʻoe ʻOtua.
Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6 Ko ia kuo fanauʻi ʻi he kakano, ko e kakano ia; pea ko ia kuo fanauʻi ʻi he Laumālie, ko e laumālie ia.
A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.
7 ʻOua te ke ofo ʻi heʻeku tala kiate koe, ʻOku totonu ke mou fanauʻi foʻou.
Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
8 ʻOku maʻili ʻae matangi ko hono faʻiteliha pe, pea ʻoku ke fanongo ki hono mumuhu ʻo ia, ka ʻoku ʻikai te ke ʻilo pe ʻoku haʻu mei fē, pe ʻalu ki fē ia: ʻoku pehē pe ʻaia kotoa pē ʻoku fanauʻi ʻi he Laumālie.”
A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.
9 Pea leaange ʻa Nikotimasi, ʻo ne pehē kiate ia, “ʻOku fēfē nai ʻae ngaahi meʻa ni?”
Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?
10 Pea leaange ʻa Sisu, ʻo pehē kiate ia, “He ko e akonaki koe ʻi ʻIsileli, pea ʻoku ʻikai te ke ʻiloa ʻae ngaahi meʻa ni?
Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?
11 Ko e moʻoni, ko e moʻoni, ʻoku ou tala kiate koe, ʻOku mau lea ʻaki ʻaia ʻoku mau ʻilo, ʻo fakapapau ʻaia kuo mau mamata; ka ʻoku ʻikai te mou maʻu ʻemau fakamoʻoni.
Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.
12 Kapau ʻoku ʻikai te mou tui ʻi heʻeku tala kiate kimoutolu ʻae meʻa ʻoe māmani, ʻe fēfē hoʻomou tui, ʻo kapau teu tala kiate kimoutolu ʻae meʻa ʻoe langi?
Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?
13 Pea ʻoku teʻeki ai ʻalu hake ha tangata ki he langi, ka ko ia pe naʻe ʻalu hifo mei he langi, ʻae Foha ʻoe tangata ʻaia ʻoku ʻi he langi.”
És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.
14 Pea hangē naʻe hiki hake ʻe Mōsese ʻae ngata ʻi he toafa, ʻe pehē hono hiki ʻae Foha ʻoe tangata ki ʻolunga:
És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.
15 Koeʻuhi ko ia kotoa pē ʻoku tui kiate ia ke ʻoua naʻa ʻauha ia, kae maʻu ʻae moʻui taʻengata. (aiōnios g166)
Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. (aiōnios g166)
16 He naʻe ʻofa pehē ʻae ʻOtua ki māmani, naʻa ne foaki hono ʻAlo pe taha naʻe fakatupu, koeʻuhi ko ia kotoa pē ʻe tui kiate ia ke ʻoua naʻa ʻauha, kae maʻu ʻae moʻui taʻengata. (aiōnios g166)
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (aiōnios g166)
17 He naʻe ʻikai fekau ʻe he ʻOtua hono ʻAlo ki māmani ke fakamalaʻia ʻa māmani: ka koeʻuhi ke moʻui ʻa māmani ʻiate ia.
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
18 Ko ia ʻoku tui kiate ia, ʻoku ʻikai fakamalaʻia ia: ka ko ia ʻoku ʻikai tui, ʻoku fakamalaʻia ni ia, koeʻuhi ʻoku ʻikai tui ia ʻi he huafa ʻoe ʻAlo pe taha naʻe tupu ʻi he ʻOtua.
A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19 Pea ko e malaʻiaʻanga eni, koeʻuhi kuo haʻu ʻae maama ki māmani, pea ʻofa lahi ʻae kakai ki he poʻuli ʻi he maama, koeʻuhi ʻoku kovi ʻenau ngaahi ngāue.
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
20 He ko ia fulipē ʻoku fai kovi ʻoku fehiʻa ki he maama, pea ʻoku ʻikai haʻu ia ki he maama, telia naʻa fakahā ai ʻene ngaahi ngāue.
Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
21 Ka ko ia ʻoku fai ki he moʻoni, ʻoku haʻu ia ki he maama, koeʻuhi ke fakahā ai ʻene ngaahi ngāue, ʻoku fai ia ʻi he ʻOtua.
A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
22 Pea hili eni, naʻe haʻu ʻa Sisu mo ʻene kau ākonga ki he fonua ko Siutea; pea nofo ai mo kinautolu, ʻo fai papitaiso.
Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.
23 Pea naʻe fai papitaiso ʻa Sione foki ʻi ʻEnoni ʻo ofi ki Selemi, koeʻuhi naʻe ʻi ai ʻae vai lahi: pea naʻe haʻu ʻae kakai, ʻo papitaiso.
János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.
24 He naʻe teʻeki ai ʻave ʻa Sione ki he fale fakapōpula.
Mert János még nem vetteték a tömlöczbe.
25 Pea naʻe kikihi ʻae kau ākonga ʻa Sione mo e kau Siu ki he fakamaʻa.
Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.
26 Pea naʻa nau haʻu kia Sione ʻonau pehē kiate ia, “Lāpai, ko ia ia naʻe ʻiate koe ʻituʻa Sioatani, ʻaia naʻa ke fakamoʻoni ki ai, vakai, ʻoku fai papitaiso ʻe ia, pea ʻoku ʻalu ange ʻae kakai kotoa pē kiate ia.”
És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.
27 Pea leaange ʻa Sione, ʻo pehē, “ʻOku ʻikai faʻa maʻu ʻe ha tangata ha meʻa, ka ʻi hono foaki ia kiate ia mei he langi.
Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.
28 ʻOku mou fakamoʻoni kiate au naʻaku pehē, ‘ʻOku ʻikai ko e Kalaisi au, ka kuo fekau au ke muʻomuʻa ʻiate ia.’
Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el.
29 Ko ia ʻoku ne maʻu ʻae taʻahine, ko e tangata taʻane ia: ka ko e kāinga ʻoe tangata taʻane ʻoku tuʻu ʻo fanongo kiate ia, ʻoku fiefia lahi ia ko e meʻa ʻi he leʻo ʻoe tangata taʻane: ko ia ko ʻeku fiefia ni kuo kakato.
A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.
30 ʻE fakaʻaʻau ia ki muʻa, ka te u fakaʻaʻau au ki mui.”
Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.
31 Ko ia ʻoku haʻu mei ʻolunga, ʻoku māʻolunga taha pe ia: ko ia ʻoku mei he māmani, ʻoku fakamaama ia, pea ʻoku lea ia ki he māmani: ko ia ʻoku haʻu mei he langi, ʻoku māʻolunga taha pe ia.
A ki felülről jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél.
32 Pea ko e meʻa kuo ne mamata mo ongoʻi, ko ia ʻoku ne fakamoʻoni ki ai; ka ʻoku ʻikai maʻu ʻe ha tangata ʻene fakamoʻoni.
És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be.
33 Ko ia kuo ne tui ki heʻene fakamoʻoni, kuo ne ʻai ki ai hono fakaʻilonga ʻoku moʻoni ʻae ʻOtua.
A ki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz.
34 He ko ia kuo fekau ʻe he ʻOtua, ʻoku ne lea ʻaki ʻae ngaahi lea ʻae ʻOtua: he ʻoku ʻikai tuku fuofua ʻe he ʻOtua ʻae Laumālie [kiate ia].
Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.
35 ʻOku ʻofa ʻae Tamai ki he ʻAlo, pea kuo ne tuku ʻae meʻa kotoa pē ki hono nima.
Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent.
36 Ko ia ʻoku tui ki he ʻAlo, ʻoku ne maʻu ʻae moʻui taʻengata: pea ko ia ʻoku ʻikai tui ki he ʻAlo, ʻe ʻikai te ne mamata ki he moʻui; ka ʻoku nofo pe kiate ia ʻae houhau ʻoe ʻOtua. (aiōnios g166)
A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. (aiōnios g166)
