Sione 21
1 Hili ʻae ngaahi meʻa ni, naʻe toe fakahā ia ʻe Sisu ki heʻene kau ākonga ʻi he tahi ʻo Taipiliō; pea naʻe pehē hono fakahā.
Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképen:
2 Naʻe fakataha ʻa Saimone Pita, mo Tōmasi naʻe ui ko Titimasi, mo Nātaniela ʻo Kena ʻo Kāleli, mo e ongo foha ʻo Sepeti, mo ʻene kau ākonga kehe ʻe toko ua.
Együtt valának Simon Péter, és Tamás, a kit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.
3 Pea lea ʻa Saimone Pita kiate kinautolu, “Te u ʻalu ʻo fai kupenga.” Pea nau pehē kiate ia, “Te tau ō foki mo koe.” Pea naʻa nau ʻalu atu leva, ʻo heka vaka; pea ko e pō ko ia naʻe ʻikai te nau maʻu ha meʻa.
Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.
4 Pea pongipongi hake, ʻoku tuʻu ʻa Sisu ʻi matātahi: ka naʻe ʻikai ʻilo ʻe he kau ākonga ko Sisu ia.
Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.
5 Pea lea ʻa Sisu kiate kinautolu, “Fānau, ʻoku ai haʻamou meʻakai?” Pea nau talaange kiate ia, “ʻIkai.”
Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen!
6 Pea tala ʻe ia kiate kinautolu, “ʻAʻau ʻae kupenga ʻi he mataʻu ʻoe vaka, pea te mou maʻu.” Pea nau ʻaʻau ai, pea ʻikai ai ke nau faʻa toho ia koeʻuhi ko e lahi ʻoe ika.
Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt.
7 Ko ia naʻe lea ai kia Pita ʻae ākonga ko ia naʻe ʻofa ai ʻa Sisu, “Ko e ʻEiki ia.” Pea kuo fanongo leva ʻa Saimone Pita ko e ʻEiki, pea nonoʻo ʻe ia hono kofu fakatoutai, (he naʻe vete ia, ) pea hopo ia ki tahi.
Szóla azért az a tanítvány, a kit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, a mikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe.
8 Pea haʻu hono toe ʻoe kau ākonga he vaka siʻi; (he naʻe ʻikai te nau mamaʻo mei ʻuta, ka ko e hanga ʻe fāngeau nai, ) ʻonau toho ʻae kupenga mo e ika.
A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire), és vonszszák vala a hálót a halakkal.
9 Pea ʻi heʻenau aʻu ki ʻuta, naʻa nau mamata ki he afi kuo tafu, pea mo e ika kuo tunu ai mo e mā.
Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér.
10 Pea tala ʻe Sisu kiate kinautolu, “ʻOmi ʻae ika kuo mou toki maʻu ni.”
Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, a melyeket most fogtatok.
11 Pea ʻalu ʻa Saimone Pita, ʻo toho ʻae kupenga ki ʻuta, ʻoku fonu ʻi he ngaahi ika lalahi, ko e teau ma nimangofulu mo e [ika ]ʻe tolu: ko e meʻa lahi ʻaupito, ka naʻe ʻikai mahae ʻae kupenga.
Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, a mely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.
12 Pea lea ʻa Sisu kiate kinautolu, “Haʻu ʻo kai.” Pea naʻe ʻikai faʻa fehuʻi ʻe ha taha ʻi he kau ākonga kiate ia, “Ko hai koe?” He naʻa nau ʻilo ko e ʻEiki.
Monda nékik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr ő.
13 Pea haʻu ai ʻa Sisu, ʻo toʻo ʻae mā, ʻo ʻatu kiate kinautolu, mo e ika foki.
Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nékik, és hasonlóképen a halat is.
14 Pea ko hono liunga tolu eni ʻoe fakahā ia ʻe Sisu ki heʻene kau ākonga, hili ʻene toetuʻu mei he mate.
Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak, minekutána feltámadt a halálból.
15 Pea hili ʻenau kai, pea lea ʻa Sisu kia Saimone Pita, Saimone, ko e foha ʻo Sonasi, “ʻOku lahi hake hoʻo ʻofa kiate au ʻiate kinautolu ni?” Pea talaange ʻe ia kiate ia, “ʻIo, ʻEiki; ʻoku ke ʻilo ʻoku ou ʻofa kiate koe.” Pea ne pehē kiate ia, “Fafanga ʻeku fanga lami.”
Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat!
16 Pea toe lea ia ki ai ko hono tuʻo ua, “Saimone, ko e foha ʻo Sonasi, ʻoku ke ʻofa kiate au?” Pea talaange ʻe ia ki ai, “ʻIo, ʻEiki; ʻoku ke ʻilo ʻoku ou ʻofa kiate koe.” Pea ne pehē kiate ia, “Fafanga ʻeku fanga sipi.”
Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki: Őrizd az én juhaimat!
17 Pea lea ʻe ia kiate ia ko hono liunga tolu, “Saimone, ko e foha ʻo Sonasi, ʻoku ke ʻofa kiate au?” Pea mamahi ʻa Pita ʻi heʻene lea ko hono liunga tolu kiate ia, “ʻOku ke ʻofa kiate au?” Pea talaange ʻe ia ki ai, “ʻEiki, ʻoku ke ʻiloʻi ʻae meʻa kotoa pē; ʻoku ke ʻiloʻi ʻoku ou ʻofa kiate koe.” Pea pehē ʻe Sisu kiate ia, “Fafanga ʻeku fanga sipi.
Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala néki: Szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!
18 Ko e moʻoni, ko e moʻoni, ʻoku ou tala atu kiate koe, ʻI hoʻo kei talavou, naʻa ke nonoʻo koe, ʻo ke ʻeveʻeva ko hoʻo faʻiteliha: ka ʻoka ke ka motuʻa, te ke mafao atu ho nima, pea ʻe nonoʻo koe ʻe ha tokotaha, ʻo ʻave koe ki he potu ʻe ʻikai te ke loto ki ai.”
Bizony, bizony mondom néked, a mikor ifjabb valál, felövezéd magadat, és oda mégy vala, a hova akarád; mikor pedig megöregszel, kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, a hová nem akarod.
19 Naʻa ne lea ʻaki eni, ko e fakahā ʻae mateʻanga ko ia te ne fakaongoongolelei ai ʻae ʻOtua. Pea hili ʻene lea pehē, pea ne pehē ki ai, “Muimui mai kiate au.”
Ezt pedig azért mondá, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondván, szóla néki: Kövess engem!
20 Pea tafoki ki mui ʻa Pita, ʻo mamata ki he ākonga. Ko ia naʻe ʻofa ai ʻa Sisu, ʻoku muimui mai; ʻaia foki naʻe faʻaki ki hono fatafata ʻi he kai ʻoe ʻohomohe, ʻo ne pehē ai, “ʻEiki, ko hai ia ʻoku ne lavakiʻi koe?”
Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi az a tanítvány, a kit szeret vala Jézus, a ki nyugodott is ama vacsora közben az ő kebelén és mondá: Uram! ki az, a ki elárul téged?
21 Pea mamata ʻa Pita kiate ia, pea ne pehē kia Sisu, “ʻEiki, pea ʻe fēfē ʻae tangata ni?”
Ezt látván Péter, monda Jézusnak: Uram, ez pedig mint lészen?
22 Pea talaange ʻe Sisu kiate ia, “Kapau ko hoku loto ke tatali ia ke ʻoua ke u haʻu, ko e hā ia kiate koe? Muimui koe ʻiate au.”
Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, a míg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!
23 Pea mafola ʻae tala ni ki he kāinga, ʻe ʻikai mate ʻae ākonga ko ia: ka naʻe ʻikai tala ʻe Sisu kiate ia, ʻE ʻikai mate ia; kae [pehē], “Kapau ʻoku ou loto ke tatali ia ke ʻoua ke u haʻu, ko e hā ia kiate koe?”
Kiméne azért e beszéd az atyafiak közé, hogy az a tanítvány nem hal meg: pedig Jézus nem mondta néki, hogy nem hal meg; hanem: Ha akarom, hogy ez megmaradjon, a míg eljövök, mi közöd hozzá?
24 Ko eni ʻae ākonga ko ia ʻaia ʻoku ne fakapapau ʻae ngaahi meʻa ni, ʻo ne tohi ʻae ngaahi meʻa ni: pea ʻoku mau ʻilo ʻoku moʻoni ʻene fakamoʻoni.
Ez az a tanítvány, a ki bizonyságot tesz ezekről, és a ki megírta ezeket, és tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele igaz.
25 Pea ʻoku ai mo e ngaahi meʻa kehekehe naʻe fai ʻe Sisu, ʻa ia, ka ne tohi kotoa pē, ʻoku ou mahalo ʻe meimei ʻikai hao ʻi māmani ʻae ngaahi tohi ʻaia ʻe tohi ai. ʻEmeni.
De van sok egyéb is, a miket Jézus cselekedett vala, a melyek, ha egyenként megiratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának. Ámen.
