< Siope 18 >
1 Pea naʻe toki tali ʻe Pilitati mei Suaa, ʻo ne pehē,
Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
2 “ʻE fēfē hono fuoloa pea ke fakangata ʻae lea? Tokanga, pea te mau toki lea.
Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk!
3 Ko e hā kuo lau ai ʻakimautolu ko e fanga manu, pea lau ko e ʻuli ʻi ho ʻao?
Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben?
4 ʻOku ne haehae ia ʻe ia pe ʻi heʻene ʻita: ʻe liʻaki ʻa māmani koeʻuhi ko koe? Pea ʻe hiki ʻae fuʻu makatuʻu mei hono potu?
Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből?
5 “Ko e moʻoni, ʻe tāmateʻi ʻae maama ʻoe angahala, pea ʻe ʻikai ulo ʻae kalofiama ʻo ʻene afi.
Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja.
6 ʻE fakapoʻuli ʻae maama ʻi hono fale, pea ʻe tāmateʻi ʻa ʻene maama fakataha mo ia.
Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik.
7 ʻE fakaʻapiʻapi ʻae lakaʻanga ʻo hono mālohi, pea ʻe lī ki lalo ia ʻe heʻene fakakaukau ʻaʻana.
Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa.
8 He ko hono kauvaʻe ʻoʻona kuo ne lī ia ki he kupenga, pea ʻoku ne ʻeveʻeva ʻi he funga tauhele.
Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál;
9 ʻE moʻua ia ʻe he hele ʻi hono muivaʻe, pea ʻe ikuna ia ʻe he kaihaʻa.
sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok;
10 Kuo ʻai ʻae tauhele kiate ia ʻi he kelekele, mo e sokitanu kiate ia ʻi he hala.
a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen.
11 ʻE fakamanavahēʻi ia ʻe he ngaahi meʻa fakailifia mei he potu kotoa pē, pea ʻe fakaveʻevave ia.
Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon.
12 ʻE kai ʻe he fiekaia ʻa hono mālohi, pea ʻe tali ofi ʻae fakaʻauha ki hono vakavaka.
Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán.
13 ʻE fakaʻauha ʻe ia ʻae mālohi ʻo hono sino: ʻio, ko e ʻuluaki fānau ʻoe mate te ne fakaʻauha ʻene mālohi.
Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje.
14 ʻE lī kituʻa mei hono fale ʻa hono falalaʻanga, pea ko ia ʻe ʻomi ia ki he tuʻi ʻoe fakailifia.
Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához.
15 ʻE nofo ia ʻi hono fale, he ʻoku ʻikai ʻoʻona ia: ʻe tūtuuʻi ki hono ʻapi ʻae sulifa.
Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára.
16 ʻE mōmoa mei lalo hono ngaahi aka, pea ʻe motuhi mei ʻolunga ʻa hono vaʻa.
Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya.
17 Ko hono manatuʻi ʻe ʻauha mei he fonua, pea ʻe ʻikai hano hingoa ʻi he hala.
Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon.
18 ʻE kapusi ia mei he maama ki he poʻuli, pea ʻe tulia ia mei he māmani.
Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják.
19 ʻE ʻikai maʻu ʻe ia ha foha pe mokopuna ʻi hono kakai, ʻe ʻikai toe ha niʻihi ʻi hono ngaahi fale.
Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján.
20 Ko kinautolu ʻe muimui ʻiate ia te nau ofo ki hono ʻaho, ʻo hangē ko e ilifia ʻanautolu naʻa nau feangai.
Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el.
21 Ko e moʻoni ʻoku pehē pe ʻae ngaahi nofoʻanga ʻoe angahala, pea ko eni ʻae potu ʻo ia ʻoku taʻeʻiloʻi ʻae ʻOtua.”
Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.