< Selemaia 47 >

1 Ko e folofola ʻa Sihova ʻaia naʻe hoko kia Selemaia ko e palōfita ki he kau Filisitia, ʻi he teʻeki ai ke taaʻi ʻe Felo ʻa Kesa.
Az a szó, a melyet az Úr szóla Jeremiás prófétának a Filiszteusok felől, mielőtt megverte a Faraó Gázát.
2 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova; “Vakai, ʻoku tupu ʻae ngaahi vai mei he tokelau, pea ʻe hoko ia ko e vai fonu mahakehake lahi, pea ʻufiʻufi ʻaki ʻae fonua pea mo e meʻa kotoa pē ʻoku ʻi ai: ko e kolo mo kinautolu ʻoku nofo ʻi ai: pea ʻe toki tangi ʻae kau tangata, pea ʻe tangilāulau ʻae kakai kotoa pē ʻoe fonua.
Ezt mondja az Úr: Ímé, víz indul meg északról, és olyan lesz, mint a kiáradott folyó, és elárasztja a földet és annak mindenét, a várost és annak lakosait, és kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa ordít.
3 Ko e meʻa ʻi he patatū ʻae vaʻe ʻoe fanga hoosi mālohi, mo e meʻa ʻi he lele ʻae ngaahi saliote, pea mo e longoaʻa ʻo ʻene ngaahi saliote, ʻe ʻikai sio ki mui ʻae ngaahi tamai ki heʻenau fānau ko e meʻa ʻi he vaivai ʻa honau nima;
Ménei patáinak csattogó hangjától, szekereinek zörgésétől, kerekeinek zúgásától nem gondolnak az atyák a fiakra erejök ellankadása miatt.
4 Koeʻuhi ko e ʻaho ʻaia ʻoku haʻu ke fakaʻauha ai ʻae kau Filisitia kotoa pē, pea ke tuʻusi mei Taia mo Saitone ʻae tokoni kotoa pē ʻaia ʻoku toe: koeʻuhi ʻe fakaʻauha ʻe Sihova ʻae kau Filisitia, ko e toenga ʻoe fonua ko Kafitoli.
És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa egész Filiszteát, kivágja Tírust és Szidont és segítségének minden megmaradt töredékét, mert az Úr elrontja Filiszteát, a Káftor szigetének maradékát.
5 Kuo hoko ʻae tula ki Kesa; kuo tuʻusi ʻa ʻAsikiloni mo e toenga ʻi honau teleʻa: ʻe fēfē hono fuoloa ʻo hoʻo maumauʻi koe ʻe koe?
Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az ő völgyüknek: meddig vagdalod magadat?
6 “‘ʻA koe ko e heletā ʻo Sihova, ʻE fēfē hono fuoloa pea ke toki fiemālie? Ke ke ʻai koe ki ho ʻaiʻanga, pea mālōlō, mo fiemālie.
Oh szablyája az Úrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!
7 “ʻE fēfē ʻene fiemālie, he kuo fekauʻi ia ʻe Sihova ki ʻAsikiloni, pea mo e matātahi? Kuo ne tuʻutuʻuni ia ki ai.”
Miképen nyughatik meg, holott az Úr parancsolt néki? Askalonra és a tenger partjára oda rendelte őt.

< Selemaia 47 >