Selemaia 29

1 Pea ko eni ʻae ngaahi lea ʻoe tohi ʻaia naʻe tohi ʻe Selemaia ko e palōfita mei Selūsalema ki hono toenga ʻoe kau mātuʻa naʻe fetuku fakapōpula, pea ki he kau taulaʻeiki, mo e kau palōfita, pea ki he kakai kotoa pē ʻaia naʻe fetuku fakapōpula ʻe Nepukanesa mei Selūsalema ki Papilone;

Ezek ama levél szavai, a melyet Jeremiás próféta külde Jeruzsálemből a fogságban való vének maradékainak, és a papoknak és a prófétáknak, és az egész népnek, a melyet fogva vitt vala el Nabukodonozor Jeruzsálemből Babilonba.

2 (Pea hili hono ʻave mei Selūsalema, ʻa Sekonia ko e tuʻi mo e tuʻi fefine, pea mo e kau talafekau, ko e ngaahi houʻeiki ʻo Siuta, mo Selūsalema, mo e kau tufunga, pea mo e kau tufunga ukamea; )

(Miután Jékóniás király és a királyné és az udvari szolgák, Júda és Jeruzsálem fejedelmei és az ács és a kovácsmester kijövének Jeruzsálemből.)

3 ‌ʻI he nima ʻo ʻIlasa ko e foha ʻo Safani, mo Kemalia ko e foha ʻo Hilikia, (ʻaia naʻe fekau ʻe Setikia ko e tuʻi ʻo Siuta ki Papilone kia Nepukanesa ko e tuʻi ʻo Papilone) ʻo pehē,

Elasának a Sáfán fiának, és Gamariának a Hilkiás fiának keze által, a kiket Sedékiás, Júda királya küldött Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz Babilonba, mondván:

4 “ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, kiate kinautolu kotoa pē kuo fetuku fakapōpula, ʻakinautolu kuo u puleʻi ke fetuku mei Selūsalema ki Papilone.

Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene mindama foglyoknak, a kiket Jeruzsálemből Babilonba vitettem:

5 ‘Mou langa ʻae ngaahi fale, ʻo nofo ai pea tō ʻae ngaahi ngoue, mo kai hono fua;

Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azoknak gyümölcseit.

6 Mou toʻo kiate kimoutolu ʻae ngaahi uaifi, pea fakatupu ʻae ngaahi foha mo e ngaahi ʻofefine; pea fili ʻae ngaahi uaifi ki homou ngaahi foha, pea ʻatu homou ngaahi ʻofefine ki honau ngaahi husepāniti, koeʻuhi ke nau fanafanau ʻae ngaahi foha mo e ngaahi ʻofefine; koeʻuhi ke mou fakatokolahi ʻi ai, pea ʻoua naʻa fakatokosiʻi.

Vegyetek magatoknak feleségeket és szűljetek fiakat és leányokat, és a fiaitokat is házasítsátok meg, a leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szűljenek fiakat és leányokat, és szaporodjatok meg ott, és meg ne kevesedjetek.

7 Pea kumi ke melino ʻae kolo ʻaia kuo u puleʻi ke fetuku fakapōpula ʻakimoutolu ki ai, pea hūfia ia kia Sihova: he te mou maʻu ʻae fiemālie ʻi hono melino.

És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.

8 He ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli; ʻoua naʻa tuku ke kākaaʻi ʻakimoutolu ʻe hoʻomou kau palōfita mo e kau fiemana ʻoku ʻiate kimoutolu, pea ʻoua naʻa tokanga ki he ngaahi misi ʻoku mou misi ʻaki.

Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, a kik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, a melyeket álmodoztok.

9 He ʻoku nau kikite loi kiate kimoutolu ʻi hoku huafa: ʻOku pehē ʻe Sihova, naʻe ʻikai te u fekau ʻakinautolu.’

Mert ők hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr.

10 “He ʻoku pehē ʻe Sihova, ‘ʻOka ʻosi ʻae taʻu ʻe fitungofulu te u ʻaʻahi kiate kimoutolu, pea te u fakamoʻoni ʻeku lea lelei kiate kimoutolu, pea pule ke mou toe haʻu ki he potu ni.

Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre.

11 He ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻOku ʻiate au ʻae ngaahi tuʻutuʻuni, kuo u tuʻutuʻuni kiate kimoutolu, ko e ngaahi tuʻutuʻuni ki he fiemālie, kae ʻikai ki he kovi, koeʻuhi ke foaki hoʻomou ʻamanaki kiate kimoutolu ʻi he ikuʻanga.

Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néktek.

12 Pea te mou toki ui kiate au, pea te mou ʻalu ʻo lotu kiate au, pea te u fanongo kiate kimoutolu.

Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket.

13 Pea te mou kumi mo ʻiloʻi au, ʻoka mou ka kumi kiate au ʻaki homou loto kotoa.

És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.

14 Pea ʻoku pehē ʻe Sihova, Te mou ʻilo au: pea te u liliu homou fakapōpula, pea te u tānaki ʻakimoutolu mei he ngaahi puleʻanga kotoa pē, pea mei he ngaahi potu kotoa pē naʻaku kapusi ʻakimoutolu ki ai, ʻoku pehē ʻe Sihova; pea te u toe ʻomi ʻakimoutolu mei he potu ko ia naʻaku pule ke fetuku pōpula ki ai ʻakimoutolu.’

És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, a hová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket.

15 “Koeʻuhi kuo mou pehē, Kuo fokotuʻu ʻe Sihova kiate kitautolu ʻae kau palōfita ʻi Papilone;

Mert ezt mondjátok: Támasztott nékünk az Úr prófétákat Babilonban is.

16 Ka kuo folofola pehē ʻa Sihova, ki he tuʻi ʻoku nofo ʻi he nofoʻanga ʻo Tevita, pea mo e kakai kotoa pē ʻoku nofo ʻi he kolo ni, pea mo homou kāinga kuo ʻalu atu mo kimoutolu ki he fakapōpula;

Mert ezt mondja az Úr a királynak, a ki Dávid székében ül, és az egész népnek, a mely e városban lakik, tudniillik a ti atyátok fiainak, a kik nem mentek el veletek a fogságra:

17 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; ‘Vakai, te u fekau kiate kimoutolu ʻae heletā, mo e honge, mo e mahaki fakaʻauha, pea te u ngaohi ʻakinautolu ke hangē ko e ngaahi fiki kovi, ʻaia ʻoku ʻikai faʻa kai, ko e meʻa ʻi heʻene kovi.

Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én reájok küldöm a fegyvert, az éhséget és a döghalált, és olyanokká teszem őket, a milyenek a keserű fügék, a melyek a rosszaság miatt ehetetlenek.

18 Pea te u tautea ʻaki ʻakinautolu ʻae heletā, mo e honge, pea mo e mahaki fakaʻauha, pea te u tukuange ʻakinautolu ke ʻave ʻakinautolu ki he ngaahi puleʻanga kotoa pē ʻo māmani, ke hoko ko e malaʻia, mo e fakaofo, mo e manukiʻanga, mo e ongoongo kovi, ki he puleʻanga kotoa pē ʻaia kuo u kapusi ʻakinautolu ki ai:

És üldözöm őket fegyverrel, éhséggel és döghalállal, és rettenetessé teszem őket a föld minden országára, átokká és csudává és szörnyűséggé és mindama nemzetnek gúnyjává, a melyek közé kivetettem őket.

19 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova, koeʻuhi naʻe ʻikai te nau fanongo ki heʻeku ngaahi lea, ʻaia naʻaku fekau kiate kinautolu ʻi heʻeku kau tamaioʻeiki ko e kau palōfita, ʻo tuʻu hengihengi hake pe ʻo fekauʻi ʻakinautolu, ka ʻoku pehē ʻe Sihova naʻe ʻikai te mou fie fanongo.

Azért mert nem hallgattak az én beszédeimre, azt mondja az Úr, a melyeket én üzentem nékik az én szolgáim, a próféták által, jó reggel elküldvén, de nem hallgattátok, azt mondja az Úr.

20 “Ko ia mou fanongo ki he folofola ʻa Sihova, ʻakimoutolu kotoa pē ʻoku fakapōpula, ʻakimoutolu kuo u ʻave mei Selūsalema ki Papilone:’

Ti azért, ti foglyok, halljátok meg az Úrnak szavát mindnyájan, a kiket Jeruzsálemből Babilonba küldtem.

21 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, kia ʻEhapi ko e foha ʻo Kolaia, pea mo Setikia ko e foha ʻo Māseia, ʻakinaua ʻoku kikite loi kiate kimoutolu ʻi hoku huafa: Vakai, Te u tukuange ʻakinaua ki he nima ʻo Nepukanesa ko e tuʻi ʻo Papilone; pea te ne tāmateʻi ʻakinaua ʻi homou ʻao;

Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene Akhábra a Kolája fiára, és Sedékiásra a Mahásiás fiára, a kik hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Ímé, én odaadom őket Nabukodonozornak, Babilon királyának kezébe, és szemeitek láttára megöli őket.

22 Pea ko e meʻa ʻiate kinaua ʻe tupu ai ʻae lea fakamalaʻia ʻi he kau pōpula kotoa pē ʻo Siuta ʻoku ʻi Papilone, ʻo pehē, Ke ngaohi koe ʻe Sihova ke hangē ko Setikia pea hangē ko ʻEhapi, ʻaia naʻe tutu ʻi he afi ʻe he tuʻi ʻo Papilone;

És mind azokról vesznek átokformát a Júdából való foglyok, a kik Babilonban vannak, mondván: Tegyen téged az Úr olyanná, mint Sedékiást és mint Akhábot, a kiket tűzzel égetett meg a babiloni király.

23 Koeʻuhi kuo na fai kovi ʻi ʻIsileli, pea tonoʻi ʻae uaifi ʻo hona kaungāʻapi, pea kuo na lea ʻaki ʻae ngaahi lea loi ʻi hoku huafa, ʻaia naʻe ʻikai te u fekau kiate kinautolu; he ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻOku ou ʻiloʻi, pea ko hono fakamoʻoni au.”

Mert istentelenséget cselekedtek Izráelben, és paráználkodtak az ő felebarátjaik feleségével, és az én nevemben hazugságot szóltak, a mit nem parancsoltam nékik. Én pedig tudom azt, és bizonyság vagyok, azt mondja az Úr!

24 Ke ke lea pehē foki ki Simaia, mei Nehelami, ʻo pehē,

A nehelámiti Semájának is szólj, ezt mondván:

25 ‌ʻOku folofola mai ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, ʻo pehē, Koeʻuhi kuo ke ʻatu ʻae ngaahi tohi ʻi ho hingoa ʻoʻou ki he kakai kotoa pē ʻi Selūsalema; pea kia Sefania ko e foha ʻo Māseia ko e taulaʻeiki, pea ki he taulaʻeiki kotoa pē, ʻo pehē,

Így szól a Seregek Ura, az Izráel Istene, mondván: Mivelhogy te levelet küldöttél a magad nevével az egész néphez, a mely Jeruzsálemben van, és Sofóniás paphoz, a Mahásiás fiához; és az összes papokhoz, mondván:

26 “Kuo fakanofo koe ʻe Sihova ko e taulaʻeiki ko e fetongi ʻo Sihoiata ko e taulaʻeiki, koeʻuhi ke mou hoko ko e kau tauhi ʻi he fale ʻo Sihova, koeʻuhi ke ʻilonga ʻae tangata kotoa pē ʻoku faha, pea mahalo ko e palōfita ia ke ʻai ia ki he fale fakapōpula pea mo e ʻakau fakamaʻu vaʻe.

Az Úr tett téged pappá Jojáda pap helyébe, hogy felügyelők legyenek az Úr házában minden bolond férfiún, és prófétálni akarón, hogy vessed ezt a tömlöczbe és a kalodába.

27 Ko ia, ko e hā naʻe ʻikai te ke valoki ai kia Selemaia ʻo ʻAnatoti, ʻaia ʻoku ne pehē ʻe ia ko e palōfita ia kiate kimoutolu?

Most azért, miért nem dorgáltad meg az Anatóthbeli Jeremiást, a ki néktek prófétál?

28 He naʻa ne fekau kiate kimautolu ʻi Papilone, ʻo pehē, ʻOku fuoloa ʻae fakapōpula ni, mou langa ʻae ngaahi fale, pea nofo ai; pea tō hoʻomou ngaahi ngoue, pea kai hono fua.”

Sőt még hozzánk küldött Babilonba, ezt mondván: Hosszú lesz az! Építsetek házakat és lakjatok bennök, plántáljatok kerteket és éljetek azoknak gyümölcseivel.

29 Pea naʻe lau ʻae tohi ni, ʻe Sefania ko e taulaʻeiki ki he telinga ʻo Selemaia ko e palōfita.

És elolvasá Sofóniás pap e levelet a Jeremiás próféta hallására.

30 Pea naʻe toki hoko ʻae folofola ʻa Sihova kia Selemaia, ʻo pehē,

És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:

31 Fekau atu kiate kinautolu kotoa pē kuo fakapōpulaʻi, ʻo pehē, “ʻOku pehē mai ʻe Sihova, ko e meʻa ia Simaia mei Nehelami; koeʻuhi kuo kikite ʻe Simaia kiate kimoutolu, pea ne fakafalala ʻakimoutolu ki he loi, ka naʻe ʻikai te u fekau ia:

Küldj el mind a foglyokhoz, mondván: Ezt mondja az Úr a nehelámiti Semája felől: Mivelhogy prófétált néktek Semája, holott én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket;

32 Ko ia ʻoku pehē mai ʻe Sihova, Vakai, Te u tautea ʻa Simaia mei Nehelami, pea mo hono hako: ʻe ʻikai ha tokotaha ʻi hono faʻahinga ke nofo mo ʻene kakai; pea ʻe ʻikai te ne mamata ki he lelei te u fai ki hoku kakai, ʻoku pehē ʻe Sihova; koeʻuhi kuo ne ako ʻaki ʻae angatuʻu kia Sihova.”

Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én megfenyítem a nehelámiti Semáját és az ő magvát; nem lesz néki embere, a ki lakjék e nép között, és nem látja a jót, melyet én az én népemmel cselekszem, azt mondja az Úr; mert az Úr ellen való szót szólott.