< Selemaia 29 >

1 Pea ko eni ʻae ngaahi lea ʻoe tohi ʻaia naʻe tohi ʻe Selemaia ko e palōfita mei Selūsalema ki hono toenga ʻoe kau mātuʻa naʻe fetuku fakapōpula, pea ki he kau taulaʻeiki, mo e kau palōfita, pea ki he kakai kotoa pē ʻaia naʻe fetuku fakapōpula ʻe Nepukanesa mei Selūsalema ki Papilone;
És ezek azon levél szavai, melyet Jirmeja próféta küldött Jeruzsálemből a. számkivetettség véneinek maradékához és a papokhoz és prófétákhoz és az egész néphez, melyet számkivetett Nebúkadnecczár Jeruzsálemből Bábelbe -
2 (Pea hili hono ʻave mei Selūsalema, ʻa Sekonia ko e tuʻi mo e tuʻi fefine, pea mo e kau talafekau, ko e ngaahi houʻeiki ʻo Siuta, mo Selūsalema, mo e kau tufunga, pea mo e kau tufunga ukamea; )
miután elmentek Jekhonja király és az uralkodónő és az udvartisztek Jehúda és Jeruzsálem nagyjai és a kovácsok és lakatosok Jeruzsálemből
3 ‌ʻI he nima ʻo ʻIlasa ko e foha ʻo Safani, mo Kemalia ko e foha ʻo Hilikia, (ʻaia naʻe fekau ʻe Setikia ko e tuʻi ʻo Siuta ki Papilone kia Nepukanesa ko e tuʻi ʻo Papilone) ʻo pehē,
Eleásza, Sáfán fia és Gemarja, Chilkija fia által, akiket Czidkija, Jehúda királya küldött Nebúkadnecczárhoz, Bábel királyához, Bábelbe, mondván:
4 “ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, kiate kinautolu kotoa pē kuo fetuku fakapōpula, ʻakinautolu kuo u puleʻi ke fetuku mei Selūsalema ki Papilone.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, az egész számkivetettséghez; melyet számkivetettem Jeruzsálemből Bábelbe.
5 ‘Mou langa ʻae ngaahi fale, ʻo nofo ai pea tō ʻae ngaahi ngoue, mo kai hono fua;
Építsetek házakat és lakjátok, ültessetek kerteket és egyétek gyümölcsüket;
6 Mou toʻo kiate kimoutolu ʻae ngaahi uaifi, pea fakatupu ʻae ngaahi foha mo e ngaahi ʻofefine; pea fili ʻae ngaahi uaifi ki homou ngaahi foha, pea ʻatu homou ngaahi ʻofefine ki honau ngaahi husepāniti, koeʻuhi ke nau fanafanau ʻae ngaahi foha mo e ngaahi ʻofefine; koeʻuhi ke mou fakatokolahi ʻi ai, pea ʻoua naʻa fakatokosiʻi.
vegyetek feleségeket és nemezzetek fiakat és leányokat és vegyetek fiaitok számára feleségeket, leányaitokat pedig adjátok férjhez, hogy fiakat és leányokat szüljenek, sokasodjatok ott és ne kevesbedjetek.
7 Pea kumi ke melino ʻae kolo ʻaia kuo u puleʻi ke fetuku fakapōpula ʻakimoutolu ki ai, pea hūfia ia kia Sihova: he te mou maʻu ʻae fiemālie ʻi hono melino.
És keressétek azon város békéjét, ahova számkivetettelek benneteket és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz; mert az ő békéjében lesz számotokra is béke.
8 He ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli; ʻoua naʻa tuku ke kākaaʻi ʻakimoutolu ʻe hoʻomou kau palōfita mo e kau fiemana ʻoku ʻiate kimoutolu, pea ʻoua naʻa tokanga ki he ngaahi misi ʻoku mou misi ʻaki.
Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: ne ámítsanak el benneteket prófétáitok, akik köztetek vannak és jóslóitok és ne hallgassatok álmaitokra, amelyeket álmodtatok;
9 He ʻoku nau kikite loi kiate kimoutolu ʻi hoku huafa: ʻOku pehē ʻe Sihova, naʻe ʻikai te u fekau ʻakinautolu.’
mert hazugul prófétálnak nektek nevemben, nem küldtem őket, úgymond az Örökkévaló.
10 “He ʻoku pehē ʻe Sihova, ‘ʻOka ʻosi ʻae taʻu ʻe fitungofulu te u ʻaʻahi kiate kimoutolu, pea te u fakamoʻoni ʻeku lea lelei kiate kimoutolu, pea pule ke mou toe haʻu ki he potu ni.
Mert így szól az Örökkévaló: Mihelyt letelt Bábelnek hetven éve, gondolok rátok és beteljesítem rajtatok az én jó igémet, hogy visszahozzalak benneteket e helyre.
11 He ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻOku ʻiate au ʻae ngaahi tuʻutuʻuni, kuo u tuʻutuʻuni kiate kimoutolu, ko e ngaahi tuʻutuʻuni ki he fiemālie, kae ʻikai ki he kovi, koeʻuhi ke foaki hoʻomou ʻamanaki kiate kimoutolu ʻi he ikuʻanga.
Mert én ismerem a gondolatokat, melyeket felőletek gondolok, úgymond az Örökkévaló, gondolatokat békére és nem veszedelemre, hogy adjak nektek jövőt és reményt.
12 Pea te mou toki ui kiate au, pea te mou ʻalu ʻo lotu kiate au, pea te u fanongo kiate kimoutolu.
Ti majd hívtok engem, mentek és imádkoztok hozzám és hallgatni fogok rátok.
13 Pea te mou kumi mo ʻiloʻi au, ʻoka mou ka kumi kiate au ʻaki homou loto kotoa.
És majd kerestek engem és megtaláltok, hogyha fölkerestek engem egész szívetekből.
14 Pea ʻoku pehē ʻe Sihova, Te mou ʻilo au: pea te u liliu homou fakapōpula, pea te u tānaki ʻakimoutolu mei he ngaahi puleʻanga kotoa pē, pea mei he ngaahi potu kotoa pē naʻaku kapusi ʻakimoutolu ki ai, ʻoku pehē ʻe Sihova; pea te u toe ʻomi ʻakimoutolu mei he potu ko ia naʻaku pule ke fetuku pōpula ki ai ʻakimoutolu.’
És megtaláltatom magamat veletek, úgymond az Örökkévaló, és visszahozom foglyaitokat és összegyűjtelek benneteket mind a nemzetekből és mind a helyekről, ahová eltaszítottalak benneteket, úgymond az Örökkévaló, és visszahozlak benneteket azon helyre, ahonnan számkivetettelek benneteket.
15 “Koeʻuhi kuo mou pehē, Kuo fokotuʻu ʻe Sihova kiate kitautolu ʻae kau palōfita ʻi Papilone;
Mert azt mondtátok: az Örökkévaló prófétákat támasztott nekünk Bábelben.
16 Ka kuo folofola pehē ʻa Sihova, ki he tuʻi ʻoku nofo ʻi he nofoʻanga ʻo Tevita, pea mo e kakai kotoa pē ʻoku nofo ʻi he kolo ni, pea mo homou kāinga kuo ʻalu atu mo kimoutolu ki he fakapōpula;
Mert így szól az Örökkévaló a királyról, aki Dávid trónján ül és az egész népről, mely e városban lakik, testvéreitekről, akik nem mentek el veletek a számkivetettségbe –
17 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; ‘Vakai, te u fekau kiate kimoutolu ʻae heletā, mo e honge, mo e mahaki fakaʻauha, pea te u ngaohi ʻakinautolu ke hangē ko e ngaahi fiki kovi, ʻaia ʻoku ʻikai faʻa kai, ko e meʻa ʻi heʻene kovi.
így szól az Örökkévaló, a seregek ura: íme én rájuk bocsátom a kardot, az éhséget és a dögvészt, és olyanokká teszem őket, mint az utálatos fügét, mely nem ehető rosszaság miatt.
18 Pea te u tautea ʻaki ʻakinautolu ʻae heletā, mo e honge, pea mo e mahaki fakaʻauha, pea te u tukuange ʻakinautolu ke ʻave ʻakinautolu ki he ngaahi puleʻanga kotoa pē ʻo māmani, ke hoko ko e malaʻia, mo e fakaofo, mo e manukiʻanga, mo e ongoongo kovi, ki he puleʻanga kotoa pē ʻaia kuo u kapusi ʻakinautolu ki ai:
És üldözöm őket a karddal, az éhséggel és a dögvésszel és teszem őket iszonyattá mind a föld királyságainak, átokká, iszonyodássá, pisszegéssé és gyalázattá mindazon nemzetek közt, ahová eltaszítottam őket.
19 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova, koeʻuhi naʻe ʻikai te nau fanongo ki heʻeku ngaahi lea, ʻaia naʻaku fekau kiate kinautolu ʻi heʻeku kau tamaioʻeiki ko e kau palōfita, ʻo tuʻu hengihengi hake pe ʻo fekauʻi ʻakinautolu, ka ʻoku pehē ʻe Sihova naʻe ʻikai te mou fie fanongo.
Azért hogy nem hallgattak szavaimra, úgymond az Örökkévaló, melyekkel küldtem hozzájuk szolgáimat, a prófétákat, reggelenként küldve, de ti nem hallgattatok rá, úgymond az Örökkévaló.
20 “Ko ia mou fanongo ki he folofola ʻa Sihova, ʻakimoutolu kotoa pē ʻoku fakapōpula, ʻakimoutolu kuo u ʻave mei Selūsalema ki Papilone:’
Ti pedig halljátok az Örökkévaló igéjét, az egész számkivetettség, akiket elküldtem Jeruzsálemből Bábelbe.
21 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, kia ʻEhapi ko e foha ʻo Kolaia, pea mo Setikia ko e foha ʻo Māseia, ʻakinaua ʻoku kikite loi kiate kimoutolu ʻi hoku huafa: Vakai, Te u tukuange ʻakinaua ki he nima ʻo Nepukanesa ko e tuʻi ʻo Papilone; pea te ne tāmateʻi ʻakinaua ʻi homou ʻao;
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, Achábról, Kólája fiáról és Czidkijáhúról, Máaszéja fiáról, akik nevemben hazugságot prófétálnak nektek: íme, én adom őket Nebúkadnecczár, Bábel királyának kezébe, és megöli szemeitek láttára.
22 Pea ko e meʻa ʻiate kinaua ʻe tupu ai ʻae lea fakamalaʻia ʻi he kau pōpula kotoa pē ʻo Siuta ʻoku ʻi Papilone, ʻo pehē, Ke ngaohi koe ʻe Sihova ke hangē ko Setikia pea hangē ko ʻEhapi, ʻaia naʻe tutu ʻi he afi ʻe he tuʻi ʻo Papilone;
És majd vesznek róluk átkot Jehúda egész számkivetettségénél, amely Bábelben van, mondván: tegyen téged az Örökkévaló olyanná, mint Czidkijáhú és mint Acháb, akiket tűzben égetett el Bábel királya.
23 Koeʻuhi kuo na fai kovi ʻi ʻIsileli, pea tonoʻi ʻae uaifi ʻo hona kaungāʻapi, pea kuo na lea ʻaki ʻae ngaahi lea loi ʻi hoku huafa, ʻaia naʻe ʻikai te u fekau kiate kinautolu; he ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻOku ou ʻiloʻi, pea ko hono fakamoʻoni au.”
Mivelhogy aljasságot követtek el Izraelben és házasságot törtek felebarátjaik nejeivel és igét mondtak nevemben hazugul, amit nem parancsoltam nekik, pedig én vagyok a tudója és tanúja, úgymond az Örökkévaló.
24 Ke ke lea pehē foki ki Simaia, mei Nehelami, ʻo pehē,
A Nechlámbeli Semájáhúhoz pedig szólj, mondván:
25 ‌ʻOku folofola mai ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, ʻo pehē, Koeʻuhi kuo ke ʻatu ʻae ngaahi tohi ʻi ho hingoa ʻoʻou ki he kakai kotoa pē ʻi Selūsalema; pea kia Sefania ko e foha ʻo Māseia ko e taulaʻeiki, pea ki he taulaʻeiki kotoa pē, ʻo pehē,
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, mondván: mivelhogy te leveleket küldtél nevedben az egész néphez, mely Jeruzsálemben van és Czefanjához, Máaszéja fiához; a paphoz és mind a papokhoz, mondván:
26 “Kuo fakanofo koe ʻe Sihova ko e taulaʻeiki ko e fetongi ʻo Sihoiata ko e taulaʻeiki, koeʻuhi ke mou hoko ko e kau tauhi ʻi he fale ʻo Sihova, koeʻuhi ke ʻilonga ʻae tangata kotoa pē ʻoku faha, pea mahalo ko e palōfita ia ke ʻai ia ki he fale fakapōpula pea mo e ʻakau fakamaʻu vaʻe.
Az Örökkévaló pappá tett téged Jehójadá pap helyébe, hogy legyenek felügyelők az Örökkévaló házában, minden őrült és prófétáskodó ember felett, hogy kalodába és nyaklóba tegyed.
27 Ko ia, ko e hā naʻe ʻikai te ke valoki ai kia Selemaia ʻo ʻAnatoti, ʻaia ʻoku ne pehē ʻe ia ko e palōfita ia kiate kimoutolu?
Most tehát miért nem dorgáltad meg az Anátótbeli Jirmejáhút, aki nektek prófétáskodik?
28 He naʻa ne fekau kiate kimautolu ʻi Papilone, ʻo pehē, ʻOku fuoloa ʻae fakapōpula ni, mou langa ʻae ngaahi fale, pea nofo ai; pea tō hoʻomou ngaahi ngoue, pea kai hono fua.”
Mert azért küldött hozzánk Bábelbe, mondván: Soká tart! Építsetek házakat és lakjátok, ültessetek kerteket és egyétek gyümölcsüket.
29 Pea naʻe lau ʻae tohi ni, ʻe Sefania ko e taulaʻeiki ki he telinga ʻo Selemaia ko e palōfita.
És felolvasta Czefanja pap ezt a levelet Jirmejáhú próféta füle hallatára.
30 Pea naʻe toki hoko ʻae folofola ʻa Sihova kia Selemaia, ʻo pehē,
Ekkor lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:
31 Fekau atu kiate kinautolu kotoa pē kuo fakapōpulaʻi, ʻo pehē, “ʻOku pehē mai ʻe Sihova, ko e meʻa ia Simaia mei Nehelami; koeʻuhi kuo kikite ʻe Simaia kiate kimoutolu, pea ne fakafalala ʻakimoutolu ki he loi, ka naʻe ʻikai te u fekau ia:
Küldj az egész számkivetettséghez, mondván: Így szól az Örökkévaló a Nechlámbeli Semajáról, mivelhogy prófétált nektek Semája, holott én nem küldtem és hazugsággal bíztatott benneteket,
32 Ko ia ʻoku pehē mai ʻe Sihova, Vakai, Te u tautea ʻa Simaia mei Nehelami, pea mo hono hako: ʻe ʻikai ha tokotaha ʻi hono faʻahinga ke nofo mo ʻene kakai; pea ʻe ʻikai te ne mamata ki he lelei te u fai ki hoku kakai, ʻoku pehē ʻe Sihova; koeʻuhi kuo ne ako ʻaki ʻae angatuʻu kia Sihova.”
azért így szól az Örökkévaló: Íme megbüntetem a Nechlámbeli Semáját és magzatát: nem lesz tőle senki, aki lakik a nép közepette, és nem fogja látni a jót, amit én majd cselekszem népemmel, úgymond az Örökkévaló, mert elpártolást beszélt az Örökkévaló ellen.

< Selemaia 29 >